Az önkéntes nyugdíjpénztárak tavaly bő 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, lényegesen túlszárnyalva az év végén mért inflációs mutatót. A pénztári megtakarítás igazán hosszú távon gyümölcsöző termék, amit a 15 éves 7 százalékos hozam is jól mutat, ami kimagasló, 2 százalékot meghaladó reálhozamot eredményezett a pénztári tagoknak - derül ki az MNB közleményéből. A téma kapcsán épp a napokban megjelent elemzésünk itt olvasható.
Bár a tavalyi évben kiemelkedő, a legtöbb esetben 20% feletti hozamokat láthattunk az önkéntes pénztáraknál, a nyugdíjra gyűjtőknek sokkal fontosabbak a hosszú távon elért teljesítmények. Gyűjtésünk alapján az elmúlt 10 év legjobb átlaghozamai 7% felett alakultak az önkéntes pénztáraknál, a legjobb portfólió pedig közel 11%-ot ért el. Mutatjuk, mely pénztárak mely portfóliói hozták a legtöbbet a tagjaiknak.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei hétfőn prioritásokat határoztak meg a tőkepiaci unió létrehozására a következő öt évben, hogy Európába vonzzák a tőkét, és finanszírozni tudják a "zöld" és digitális gazdaságra való költséges átállást – írja a Reuters.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a demográfia folyamatok és a kereseti rés kérdését jártam körül, ebben a cikkben pedig a nyugdíjrés és a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás kérdését elemzem. Összességében kijelenthető: nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.
Évről évre veszti el a harcot a nyugdíjpénztári rendszer a fiatalokért folytatott küzdelemben, az MNB adatai szerint a 16-44 év közöttiek pénztártagokon belüli aránya minden évben egyre csökken. Friss körképünkben annak jártunk utána, hogyan alakul a korcsoportonkénti vagyon és taglétszám a magyar nyugdíjpénztáraknál. Kiderült, melyik pénztárnál van a legtöbb megtakarítása a fiataloknak és az is, hogy az egyik önkéntes kasszánál a tagok átlagvagyona meghaladja a 2 millió forintot.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a fenti szempontok közül a demográfiai folyamatok és a kereseti rés kérdését járom körül.
A Federal Reserve friss jelentése szerint az amerikai háztartások vagyona 2023 végére rekordmagas, mintegy 156 200 milliárd dollárra nőtt, amit a részvénypiaci fellendülés hajtott, ellensúlyozva ezzel az ingatlanpiaci vagyonok visszaesését.
A szakértő többek között a 13. havi nyugdíjról és a kormány ezzel kapcsolatos terveiről is beszélt az RTL műsorában, de azt is elmondta, hogy mennyi lehet a havi legmagasabb nyugdíj.
Kovács Zsolt öngondoskodásért felelős miniszteri biztos az Inforádió Aréna című műsorában beszélt arról, hogy a lakásbiztosítási kampány talán most felrázza az eddigi állóvizet a piacon, de nem félti a nagy biztosítókat. Az öngondoskodás kapcsán kiemelte: havi szinten csupán 20 ezer forint kiegészítést jelentenek a mostani önkétes pénztári megtakarítások a nyugdíjas korra, ami nagyon kevés.
A svájciak meggyőző többséggel megszavazták vasárnap a 13. havi nyugdíj bevezetését, de nemet mondtak a nyugdíjkorhatár egy évvel történő megemelésére.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin csütörtökön legalább 110 milliárd dollárnyi plusz állami támogatást javasolt, többek között adókedvezményeket gyermekes családoknak és további forrásokat alacsony születési aránnyal rendelkező régióknak – írja a Reuters. Oroszországban hamarosan választást tartanak, Putyin győzelme viszont biztosra vehető.
Nagyobb forgalomra számít a Magyar Posta azt követően, hogy március 28-tól minden internetes kereskedőnek fel kell tüntetnie a céget a lehetséges kiszállítók közt - mondta el a Magyar Posta marketingkommunikációs főigazgatója.
Biztosítás konferenciánk 4. szekciójában „A jövő biztosításkötése: ki a digitalizáció nyertese?” címmel tartott előadást Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a biztosítási piacon is egyre nagyobb szerepe van az összehasonlító elemzéseknek: az ügyfél gyors, tiszta döntést szeretne hozni, és az online térben a szakértői összehasonlítás elvégzését várják el.
Elképesztő évet zártak tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, a vagyonarányos hozamok 18-21% között szóródtak szektorszinten. Mindeközben sosem látott dolog is történt: tavaly rekord összegű befizetés érkezett az önkéntes pénztári tagoktól. Sajnos azonban ez sem változtat a szomorú trenden: egyre kevesebb a nyugdíjra gyűjtő pénztártag Magyarországon.
2008. január 1. óta változatlanul 28.500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ezt az eredendően is arcpirítóan alacsony ellátási összeget a korábbi években a vonatkozó rendeletek évente megerősítették, 2021-tól pedig a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete már időbeni keretek nélkül szögezi le, hogy a nyugdíj minimális összege 28.500 forint. Vajon mivel indokolható ez a büszkeségre okot nem adó, szomorú hungarikum? Miért maradhat immár több mint 16 éven át változatlanul ennyire vállalhatatlanul alacsony ez az összeg, az időközben elszabadult infláció ellenére is?
Ahogy arról nemrég beszámoltunk: napokon belül több száz milliárd forintnyi kamat üti a markát azoknak, akik Prémium Magyar Állampapírba fektettek, így megkérdeztük a Portfolio olvasóit, ők mire költik az így befolyó pénzt.
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miként lehetne módosítani a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, és miként lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszere a Nők40 kivezetésének valódi megoldása.