Az OECD átfogó nyugdíjreform-csomagot írt Magyarország számára, összhangban a helyreállítási EU-források egyik céljával, ám a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek reformot. Az elmúlt napokban célkeresztbe került, hogy ha már nem lesz átfogó reform, legalább a Nők40-en változtasson a kormány - amely egyébként része az OECD anyagának is -, most azonban az is kiderült, hogy ezen a téren sem lesz módosítás.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
Az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. megszűnésére vonatkozó döntését az MNB előzetesen jóváhagyta és visszavonta annak engedélyét. A tevékenységét végelszámolással lezáró nyugdíjszolgáltató ezt megelőzően valamennyi jogszabályi és anyagi kötelezettségének eleget tett a vele kapcsolatban álló tagok és foglalkoztatók felé - közölte az MNB.
Évek óta nem látott érdeklődés övezi a hosszú távú megtakarítási formákat itthon, az MNB statisztikái szerint a TBSZ- és NYESZ-számlák száma és a rajtuk lévő megtakarítás is meglódult. Mindez pont egy olyan időszakban, amikor a kormány épp a hosszú távú megtakarítások egy részét csatornázná át az ingatlanpiacra. Gyűjtésünkből kiderül, hogy egy magyar befektető átlagosan 26 millió forintot tart TBSZ-en, NYESZ-en pedig 3 millió forintot. Előbbit megmagyarázza, hogy több mint 1300 magyar tart 100 millió forintnál is többet TBSZ-számlákon.
Az Orbán-kormány által a 2010-es évek elején végrehajtott magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása jelentős bizalomvesztést okozott az öngondoskodási piacon, amit a mai napig érzünk. Az új javaslat, amely lehetővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználását 2025-ben, újabb kockázatot jelenthet. Habár a kormány azt hangsúlyozza, hogy a döntés önkéntes és csak egy évre szól, mégis csökkentheti a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Kovács Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett Pénztárkonferencián beszélt arról, hogyan tervezi az állam az önkéntes pénztári megtakarítások idő előtti felhasználhatóságát otthonteremtési célra. Elárulta, hogy egyszeri és egy évre szóló intézkedésről van szó, amely 2025. január 1-jén léphet életbe.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány korábban vállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pénzeinek megszerzéséért, most egyértelművé vált, hogy nem lesz változás.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, ebben a részben pedig Németországról írok.
A Bankmonitor friss közvélemény-kutatása szerint a megtakarítók 14%-a élne a lehetőséggel, ha megvalósulna a Nemzetgazdasági Minisztérium elképzelése a nyugdíj-megtakarítások lakáscélú felhasználhatóságáról. Az 1000 fő részvételével készült felmérés alapján akár 300 milliárd forint is elmozdulhat az ingatlanpiac felé, és konzervatív becsléssel is 7-10 ezer ingatlanpiaci adásvételhez járulhatnak hozzá az adómentesség útján felszabadított megtakarítások.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, ebben a részben pedig Ausztriával foglalkozok.
Bár nőnek a nyugdíjszámlákon félretett összegek Amerikában, még mindig jelentős különbség van a megtakarítók által félretett összeg és a nyugdíjazáshoz szükségesnek vélt összeg között - tudósított a Cnbc.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutatom az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerének jellemzőit.
Dél-Korea nemzeti nyugdíjalapja, a világ egyik legnagyobbja a kormány szerint 2056-ra kifogy a pénzből, ha nem vezetnek be sürgős reformokat, többek között a járulékok növelését – írja a Bloomberg.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő az Infostart összefoglalója szerint. Várhatóan 2035 után lesz komoly kérdés a nyugdíjkorhatár-emelés, 5 év alatt 300 ezerrel ugrik meg a nyugdíjasok száma.
A Wizz Air új bónuszcsomagot tervez létrehozni a cég vezérigazgatója, Váradi József számára, írja a Bloomberg.
Részvénypiaci témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Letette az asztalra a legújabb, a korábbihoz képest tovább javított bérjavaslatát a Boeing, a dolgozókat ez nem nagyon hatotta meg, lényegesen nagyobb béremelést szeretnének, mint amit a menedzsment ajánl.
Részvénypiaci témákkal is foglalkozunk a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Állampapírra váltható utalványt nyerhetnek a Magyar Államkincstár meglévő és új ügyfelei. A nyereményjátékon azok indulhatnak, akik új értékpapírszámlát, vagy gyermeküknek Start-számlát nyitnak és azon legalább 100 000 forintért vásárolnak állampapírt, vagy már meglévő számlájukon ugyanennyi összeget fektetnek állampapírba szeptember 23. és november 30. között - közölte az Államkincstár.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana... 
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
