ngm

Félmilliárd eurós EIB-hitel segít a magyar EU-források lehívásában

Félmilliárd eurós hitelszerződést írt alá Baranyay László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A szerződés megkötésének legfontosabb oka az volt, hogy az igen kedvező feltételekkel igénybe vehető hitelek révén könnyebbé válik az uniós támogatások hazai önrészének finanszírozása. Az Európai Beruházási Bank által nyújtott kedvező kondíciójú források hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyarország rendelkezésére álló uniós forrásokat mind szélesebb körben tudjuk felhasználni, a gazdaság fejlődése és az emberek életkörülményeinek javítására érdekében - áll az NGM közleményében.

Megmarad az idegenforgalmi adó

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem tervezi sem az idegenforgalmi adó, sem annak állami kiegészítésének megszüntetését.

EU-pénzek: durva viták után erre számíthat az ország

"Olykor kifejezetten durva volt" a magyar kormány és az Európai Bizottság között a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus kereteinek kialakításáról szóló vita, amelynek végül az lett az eredménye, hogy csak nagyon kevés területen kaphatnak a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő pályázati forrást - árulta el a háttérinformációt a Piac&Profit mai pályázati konferenciájának nyitóelőadásában Glattfelder Béla. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a fenti vita eredményével magyarázta azt, hogy a minap megjelent három gazdaságfejlesztési pályázatnál miért csak a feldolgozóipari cégeket preferálják. Elismerte, hogy ezeknél valóban nagyon nehéz lesz nyernie a cégeknek, mert tudatosan úgy alakították ki a pontozási rendszert, hogy plusz feltételeket kelljen vállalni a nyeréshez. Ezen logika alapján azt is igyekezett tudatosítani a vállalkozókban, hogy az előző ciklussal ellentétben a 2020-ig tartó időszakban "nem pénzosztás fog folyni", hanem a jó fejlesztésekhez lehet majd forrásokat szerezni.

Reagált az NGM: nem volt elbocsátás a vasárnapi boltzár miatt

Hétfőn robbant a hír, hogy februárhoz képest több mint 2000 fővel kevesebben dolgoznak a kiskereskedelemben, ami a vasárnapi boltbezárás hatása lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Világgazdaság kérdésére kifejtette: nincs szó elbocsátásokról, az előző évhez érdemes viszonyítani a friss adatokat.

Rendkívüli kísérletre készülnek Orbánék

A parlament ma a 2016-os költségvetés zárószavazásával rendkívül korán jóváhagyhatja a kormány terveit. A kedvező nemzetközi hátszél ehhez a kísérlethez jó alapot biztosít, azonban a 2012-es és 2013-as csúf emlékek miatt nem árt az óvatosság. Mostani elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy mennyire megalapozott a jövő évi büdzsé, melyek a legfőbb kockázatok és milyen tartalékokkal vág neki a következő évnek a kormány. Folytatás következik!

Megtudtuk: innen lesz pénz a kerítésre (2.)

Egyelőre nincsenek konkrét számok arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül a fizikai határzár költsége, a sajtóban megjelent, több tízmilliárd forintról szóló számokat sem tudom cáfolni - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérbeszélgetésén Banai Péter államtitkár. Orbán Gábor az eseményen arról beszélt, hogy az Erste-részesedés állami megvételében csúszás van, de ez inkább előnyös. Arról is beszélt, hogy lesz-e jövőre devizakötvény-kibocsátás.

Ezért áll jól az idei büdzsé (2.)

Közel 100 milliárd forintos pluszban fejezte be a májusi hónapot az államháztartás (önkormányzatok nélkül számolt egyenlege) - erősítette meg az előzetes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium a hétfőn közzétett részletes tájékoztatójában. Az áfabevételek brutálisan érkeznek a büdzsébe.

Nem lesz változás a SZÉP-kártyáknál

Nincs ugyan napirenden a Nemzetgazdasági Minisztériumban a SZÉP-kártya felhasználhatóságának szűkítése, de a minisztérium szerint ősszel érdemes lehet egy újabb számvetést készíteni az érintettek bevonásával, tekintettel arra is, hogy a turizmusban érdekelt vállalkozások évek óta csökkentenék a vendéglátás szerepét a kártya felhasználásában.

Itt a bejelentés! Átgyúrják az idei EU-s pályázatok menetrendjét

Június 30-ig elkészül a gazdaságfejlesztési pályázatok éves menetrendjének átalakítása, mert a kutatás-fejlesztési pályázatok meghirdetése már júliusra előrejön, közben viszont a visszatérítendő támogatási konstrukciók meghirdetése várhatóan 2016-ra csúszik át - hangzott el a Napi Gazdaság mai konferenciáján a Portfolio által a napokban már előrevetített módosítás. A második változás fő oka az, hogy a visszatérítendő forrásokat elosztó pénzügyi közvetítői kör kiválasztási folyamata részben Brüsszel tétovázása miatt még csak a koncepcióalkotás fázisában jár, de néhány alaptétel már látszik. Mindez abba az irányba mutat, hogy idén a cégvezetők még bőségesen számíthatnak a vissza nem térítendő forrásokra a GINOP-pályázatokban, de 2016-tól a fókusz teljesen átfordul a visszatérítési kötelezettséggel járó pályázatok felé. Ez pedig nyilván jelentősen befolyásolja majd egy fejlesztés üzleti tervét, finanszírozását.

Nyolcmilliárdos EU-s pályázat jön a magyarországi nagyvállalatoknak

Idén 8 milliárd forint értékben hirdetik meg a beszállítói integrátori pályázatot, ezzel a magyar nagyvállalatok is pályázhatnak uniós forrásokra - jelentette be egy mai szakmai kerekasztal beszélgetésen Lenner Áron Márk. A Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a pályázók ugyan a nagyvállalatok, de feltétel, hogy a fejlesztés eredménye a kis- és középvállalkozásoknál, illetve a beszállítóknál csapódjon majd le.

Varga: új pénzügyi hatóság felállításán gondolkodunk

A könyvelői munka és a számviteli fegyelem betartása rendkívül fontos, az ország versenyképességére is hatással van, a kormány pedig azon gondolkodik, hogy a pénzügyi ágazati szakmák feletti kontrollt gyakorló új intézményt állít fel - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos konferencia mai napján Varga Mihály.

NGM: jöhetnek a nullás kamatú pályázati hitelek!

A minap kiírt két, kkv-knak szánt uniós pályázat egyik kiemelt szempontja volt az, hogy a beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi, fenntarthatósági elvárásoknak - többek között ezt hangsúlyozta egy Zala-megyei rendezvényen a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Glattfelder Béla rámutatott arra, hogy miért ennyire fókuszáltan a feldolgozóipari cégek indulhatnak a vissza nem térítendő forrásokért, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabad vállalkozási zónákban a szolgáltató szektorhoz tartozó cégek is pályázhatnak. Új elemként jelezte, hogy a második félévben várható hitel típusú pályázatoknál nagyon alacsony, akár nulla százalékos kamatozású fejlesztési támogatást is kaphatnak a cégek, a kombinált termékek kidolgozása pedig szintén elindul.

Nyáron elindulnak az első uniós területfejlesztési pályázatok is

A Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) végrehajtását felügyelő monitoring bizottság szerdai ülésén elfogadta a program kiválasztási szempontrendszerét; a döntés lehetőséget teremtett arra, hogy a TOP első felhívásai a következő hónapokban megjelenhessenek - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára az MTI-t.

Csak úgy repkednek a milliárdok a költségvetésből!

Zajlik a 2016-os költségvetés korai elfogadása és már ki is rajzolódik, hogy a kormány májusban beterjesztett törvényjavaslatát a különböző lobbiérdekek hol írják át. A költségvetési bizottság szerdai ülésén ugyanis elfogadták a kormány által támogatott módosító javaslatokat. Ezek lényeges pontja, hogy az eredetileg 70 milliárd forintosra tervezett, majd a Költségvetési Tanács javaslatára 100 milliárd forintra emelt Országvédelmi Alapot a kormány visszaállítja. A bankok kedvezményt kaphatnak jövőre a bankadóból 10 milliárd forint értékben és a nagyvállalatokkal még bőkezűbb lenne a magyar állam.

Csak egyszer volt ennél jobb a költségvetés májusi egyenlege

Májusban 98,7 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számított egyenlege. A Portfolio gyűjtése szerint eddig csak tavaly volt ennél jobb az ötödik hónap egyenlege. Az első öthavi egyenleg is kedvező képet mutat.

Így vág oda a kormány a médiaügynökségeknek

Május elején már megszellőztette egy sajtótermék, a napokban a költségvetési salátatörvény már jelezte, a szombati parlamenti ülésen pedig meg is erősítették, hogy igen jelentősen változtat a kormány a médiaügynökségek működési keretein. A felforgató hatású módosítások lényege, hogy a jövőben a reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, és nem alkalmazhatnak a reklámok közvetítésében bónuszokat. Glattfelder Béla, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára ma pedig azt is megerősítette, hogy ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek fizetniük. Ez a közvetítők transzperens bevételhez juttatását célozza.

Júniusban tárgyal a kormány az EU-s integrált területi programokról

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának fontos lépése, hogy a megyék és a megyei jogú városok megalkotják, illetve véglegesítik integrált területi programjukat, amelyeket júniusban nyújtanak be a kormánynak - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Nagy visszaesés jön az EU-pénzeknél az MNB szerint

Idén elmarad a csúcsdöntés az EU-pénzek GDP-arányos lehívásában, jövőre pedig jóval kevesebb uniós támogatást tud majd lehívni az ország, mint azt a Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulálta - többek között ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett 2016-os költségvetési jelentésből. Ez nyilván az előrejelzésben használt feltételezésekbeli különbségből adódik, de jól rámutat arra a kockázatra, hogy 2016-ban akár nagyobb mértékben is lelassulhat a magyar gazdaság növekedési üteme, mint eddig gondoltuk. Érdekes, de egyúttal megnyugtató mindezek mellett az, hogy az MNB és az NGM idei és 2016-os GDP-növekedési előrejelzései megegyeznek, ami nyilván abból eredhet, hogy a növekedési tényezőket eltérően látja a két intézmény.

NGM: nem az utolsó pillanatban lépünk

A kormány kiegészíti a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet, egy új feltételt iktat közbe. Az új előírást véleményező cikkünkben megírtuk, hogy a kapkodás miért szült primitív és értelmetlen szabályt. Megállapítottuk, hogy a kiegészítéssel elkerülhető lesz az adósságképletből fakadó több százmilliárd forintos megszorítás, azonban ennek meg is van az ára. Mindezek fényében érdekelt minket az illetékes tárca magyarázata, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök délutáni háttérbeszélgetésén az új szabály bevezetése mögött meghúzódó érvekről és a változtatás szükségességéről faggattuk Banai Péter államtitkárt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.