Elképzelhető, hogy a 2%-os GDP-arányos védelmi költségvetés hamarosan nem csupán ajánlás, hanem elvárás lesz a NATO-n belül – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a német DPA hírügynökségnek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy az ukrajnai háború békés rendezésének feltételei jelenleg nem adottak. A katonai szövetség vezetője ezért Oroszországot okolja, és kijelentette, további fegyverek küldése szükséges az orosz fél tágyalóasztalhoz kényszerítéséhez – írta meg a Financial Times.
A NATO első számú ellenfele nem Oroszország, hanem Kína – jelentette ki Szenes Zoltán nyugalmazott vezérezredes, volt vezérkari főnök az Infostartnak. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke a katonai szövetség második hidegháborús stratégiájáról, az elrettentés és a védelem régi-új módszereiről is beszélt.
Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján, csütörtökön. A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet "a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására" hoztak létre. A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít.
Lengyelország és Litvánia határát avagy a Suwalki-folyosót tartják a NATO legsebezhetőbb pontjának, Achilles-sarkának. Az alig több mint 100 kilométeres szakasz ugyanis Fehéroroszország és a kalinyingrádi orosz exklávé között húzódik, és ha Putyin két oldalról támadást indítana ellene, nemcsak szárazföldi korridort létesíthetne a balti flottának is otthont adó orosz város felé, hanem elszigetelhetné a balti államokat a többi NATO-tagállamtól, utána pedig könnyen megszállhatná Észtországot, Lettországot és Litvániát. De vajon mekkora a veszélye egy ilyen orosz lépésnek, és mit tenne a NATO, ha bekövetkezne a Suwalki-folyosó elfoglalása?
A NATO-tagországok vezetői elfogadták az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének új, a következő évtizedre vonatkozó stratégiai koncepcióját madridi csúcstalálkozójukon szerdán.
Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában - jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerdán a NATO madridi csúcstalálkozójának első hivatalos munkanapján.
A NATO-szövetségesek készek a lehető leggyorsabbá tenni a ratifikációs folyamatot Svédország és Finnország esetében – jelentette ki Jens Stoltenberg a The Guardian beszámolója szerint. A NATO főtitkára hozzátette, hogy a szóban forgó két ország gyors felvételére számít.
A NATO most kezdődő madridi csúcstalálkozója fordulópontot jelent, a tagországok megállapodnak egy új stratégiai koncepcióban, amelyet egy veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb világban fog alkalmazni a szövetség - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Madridban, Pedro Sánchez spanyol kormányfővel közösen nyilatkozva újságíróknak.
Ismét csúcstalálkozóra készül a NATO. Ebben még nem lenne semmi különös, hiszen csúcstalálkozók rendszeresen vannak: hozzátartoznak a szövetség normális életéhez. Ez a találkozó azonban rendkívüli lesz. Már az is kiemelkedően érdekessé teszi, hogy új stratégiát készülnek elfogadni, ami nagyon is időszerű, hiszen a formálisan érvényben lévőt, amelyet 2010-ben hagytak jóvá, már jócskán meghaladta az élet. A másik kiemelkedően érdekes napirendi pont, hogy gyorsított menetben tárgyalják két új ország felvételét. Ilyen még soha nem volt a NATO történetében. A felvételt mindig hosszas felkészülés előzte meg. Finnország és Svédország felvételét azonban néhány hét alatt elhatározták, és le is akarják zavarni. Az eseményt színesíti, hogy – ugyancsak első ízben a NATO történetében – egy tagország, Törökország, vétóval fenyeget. De minden kétséget kizáróan a legérdekesebb esemény és a legnagyobb kihívás az a helyzet, hogy történetében először a NATO egy nagy, Oroszország részvételével zajló európai háború kellős közepén tanácskozik, amire még nem volt példa, és amely – ha egyelőre nem is direkt módon – a NATO részvételével zajlik, és két életbevágóan fontos feladatot állít a szövetség elé: hogy lehet megnyerni ezt a háborút, és hogy lehet kivédeni azt, hogy termonukleáris háborúvá fajuljon.
Egy évtized után új stratégiai koncepcióval fog előállni a NATO a héten esedékes csúcstalálkozón. A stratégia első alkalommal fog Kínáról mint aggasztó tényezőről beszélni, azonban a tagállamok között vita van arról, hogyan írják le az országot, illetve az Oroszországhoz való viszonyát – írja a Reuters.
Kisida Fumio személyében először vesz részt japán miniszterelnök NATO-csúcstalálkozón a katonai szövetség soron következő június végi madridi tanácskozásán.
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett "Bukaresti Kilencek" (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák - mutat rá a B9-ek pénteki, bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
Zoran Milanovic horvát államfő kedden bejelentette, hogy amennyiben alkalma lesz rá, megvétózza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ha addig nem születik megoldás a bosznia-hercegovinai választási törvény reformjára - közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója és Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége, ahol a Magyarországra (is) küldendő NATO-alakulatokról is beszéltek.