Az elmúlt hetekben, főleg a nyugati országokban felfutó esetszámok miatt, a figyelem középpontjába került a Covid-19 fertőzés legújabb variánsa, ami a FLiRT nevet kapta. Az Egyesült Államokban már egyenesen egy korai nyári járványhullámtól tartanak, valamint egyre többet beszélnek a Covid új tüneteiről. Mindezek ellenére idehaza eddig inkább szakértői várakozások szintjén és a nemzetközi sajtóban látott trendek mentén volt a hírekben ez az új variáns, egészen eddig.
Az NNGYK integrált felügyelet rendszer eredményei címet viselő heti jelentés hozott ebben változást idehaza.
A legújabb jelentésben ugyanis arra lettünk figyelmesek, hogy a hatóság azt írja: "a 20. naptári héten egy új módszer bevezetésével lehetőség nyílt az alacsony koncentrációjú mintákból történő variáns-elemzésre, ezáltal"
sikerült kimutatni szennyvízmintából az újonnan terjedő KP.2 (FLiRT) koronavírus variánst.
Visszakeresve a korábbi hetek jelentéseit, kiderült számunkra: először a 22. heti (június 6-án kelt) jelentésben azt írta az NNGYK, hogy "egy új módszer bevezetésével aktuálisan lehetőség nyílt az alacsony koncentrációjú mintákból történő variáns-elemzésre, ezáltal sikerült kimutatni szennyvízmintából az újonnan terjedő KP.2 (FLiRT) koronavírus variánst, azonban továbbra is a JN.1 a meghatározó. A KP.2 és a JN.1 is az omikron BA.2.86 típus alvariánsának tekinthető".
Vagyis az új variáns a 20. héttől hivatalosan is jelen van Magyarországon, ami azt jelenti, hogy május közepe óta.
Arra is kitér az NNGYK ebben az anyagában, hogy a KP.2 és a JN.1 is az omikron BA.2.86 típus alvariánsának tekinthető. A KP.2 nem okoz a korábbi változatoknál súlyosabb tüneteket.
Európában a nyári sportesemények tehetnek még rá a fertőzés terjedési sebességére, a tömegrendezvények (hasonlóan a fesztiválokhoz) ugyanis a felsőlégúti megbetegedések gócpontjai is tudnak lenni.
Érdemes felidézni, hogy Magyarországon más fertőzések is rég látott tempóban terjednek, ilyen a szamárköhögés. Legutóbb a 25. hétről adott jelentést az NNGYK, és nagyon érdekes, hogy a 26. heti jelentéssel már napok óta késik a hatóság.
Felfutás várható itthon is
A friss, 26. heti, vagyis a június 24.-30. közötti időszakot felölelő elemzésében azt is írja az NNGYK, hogy
a közeljövőben a COVID-19 esetszámok emelkedése várható.
Mindezt a szennyvízmintákra is alapozza a hatóság. "A szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag országos átlagkoncentrációja a 26. naptári héten a mérsékelt koncentráció-tartományban emelkedést mutat" - írták, utalva a lenti ábrára.
Tendenciát tekintve az ország legtöbb pontján emelkedés látható. A településeink közül emelkedés figyelhető meg Békéscsabán, Egerben, Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Salgótarjánban, Szolnokon, Tatabányán, valamint Budapest mindhárom szennyvíztisztító telepének ellátási területén. A többi település mintáit stagnálás jellemzi, csökkenés sehol sem tapasztalható.
Budapest déli mérőpontnál a jelek szerint hasonló helyzet van most, mint volt az év elején, a 4. hétben. Ez is arra utal, hogy - összhangban a nyugati vírusterjedés-felfutással - akár egy korábban induló, nyári Covid-járvány sem kizárt. Ennek a lefutása kapcsán nem a 2020-22-es járványhullámra kell gondolni, hiszen a Covid is szelidült, és az oltások is hatnak, azonban érdekesen alakulhat emiatt a járványszezon.
Ugyanerre mutatott rá Kemenesi Gábor virológus, amikor pár nappal ezelőtt az RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy a vírusfertőzés felfutása mögött a Covid FLiRT-nek nevezett új variánsai állhatnak. A Pécsi Tudományegyetem Virológia Nemzeti Laboratorium vezetője kiemelte továbbá, hogy a Covidra jellemzők lehetnek a nyári fertőzési csúcsok, miközben a felsőlégúti megbetegedések hagyományosan ősszel és a tél során terjednek.
Oroszi Beatrixszal, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatójával épp a héten jelent meg átfogó interjúnk, a szakember magyarországi helyzetről is részletesen beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy "meg kellene tanulnunk már végre, hogy attól, hogy a Covid-kérdés lekerül a napirendről, ez a vírus még terjed, változik és folyamatosan mutálódik". Szükség van az éberségre, a monitorozásra, és ebben az Epidemiológiai és Surveillance Központ is szerepet vállal. "Idén például nyáron is működtetni fogjuk a kutatási célú légúti figyelőszolgálatunkat háziorvosok és kórházak részvételével. Ennek az a legfőbb oka, hogy készülünk egy lehetséges nyári COVID-19 járványhullámra, amit az előrejelzések szerint egy új Sars-CoV-2 variáns, a KP.1 okozhat" - mondta. "A növekedés jelei az Egyesült Államokban, és Nyugat-Európában már mutatkoznak, és itthon is azonosítottunk ismét COVID-19 megbetegedéseket. Valószínűleg egy későnyári vagy koraőszi COVID-19 hullám felé tartunk, de az sem kizárt, hogy ez a járványhullám a tavalyihoz képest valamivel korábban ide fog érni" - fogalmazott az epidemiológus.
A jelentésből kiderül, hogy az NNGYK is működtet integrált felügyeleti rendszert a legúti megbetegedések követése céljából.
Ennek keretében az Országos Mentőszolgálat támogatásával a sürgősségi ellátás adatait a szennyvíz alapú vizsgálatainkkal összevetve követjük az influenza és a COVID-19 esetében a vírusterhelést a szennyvízben és a sürgősségi ellátási igényt az Országos Mentőszolgálat oldaláról. Elsődleges elemzéseik alapján megállapították, hogy az influenza szennyvízben mért vírusterhelés emelkedését 2 héttel követi a sürgősségi ellátási igény növekedése, míg a koronavírus (SARS-CoV-2) örökítőanyag emelkedését 1 héttel követi a mentőszolgálat hívásszámának növekedése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
