A bejelentés
A kormány döntött arról is, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A védelmi hozzájárulás a védelmi alapba kerül" - mondta Gulyás Gergely ma a rendkívüli időpontban zajlott Kormányinfón.
Védelmi hozzájárulást kell fizetnie a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek.
A kormányzati döntés mögött a költségvetés felborult egyensúlya áll: a hiánycélok teljesítéséhez idén is szükség lehet kiigazításra, jövőre pedig különösen. A költségvetés helyzetéről, illetve a várható adóemelésekről itt írtunk.
A bejelentett intézkedések hatására az idei költségvetési kiigazítás mértéke a GDP 0,5%-a lehet. A 2024-es büdzsé korrekciója után a deficit nagy valószínűséggel 5% alatt maradhat, a második fél év kedvező alakulása esetén akár el is érhető a 4,5%-os kormányzati terv.
A költségvetési homály a mai bejelentésekkel egy kicsit sem csökkent, a tájékoztatón nem hangzott el utalás arra, hogy ez a kiigazítás mit jelent a költségvetési folyamatokra nézve. Vagyis úgy hozták meg a kiigazító lépéseket, hogy sem korábban, sem most nem tett utalást a kormány arra, hogy elcsúszás lenne az állami gazdálkodásban.
Gulyás szavai szerint "a bankoknál a kormány a bankadó csökkentéséről tárgyalt, ugyanakkor sok bank kihasznált egy olyan kiskaput, amely az állampapír vásárlásra vonatkozott. A bankadót minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, aki nem növelte a teljes állampapír állományát. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben érdemben a bankadó mértéke nem változik."
A miniszter által említett kiskapuról több cikkünkben is foglalkoztunk:
Gulyás azt is kijelentette:
Megemeljük a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét, és a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vetünk ki.
Annak érdekében, hogy ezt a bankok ne tudják áthárítani, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be - folytatta Gulyás, majd az energiaszektor és a "multik" adóztatásáról szólt:
Az idei évre közel 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Ismertette, hogy augusztus 1-től válik hatályossá, hogy a tranzakciós illeték 0,45 százalékra ugrik, a tétel plafontszintje 20 ezer forint. A készpénzfelvételnél 0,9 százalékra emelkedik a költség.
A KONVERZIÓS MŰVELETEKNÉL A KIEGÉSZÍTŐ ILLETÉK 20 000 FORINTOS LIMIT MELLETT 0,45 SZÁZALÉK LESZ.
Első ránézésre vaskosnak tűnik az új devizaváltási illeték, és érdekes időpontban érkezik: éppen az utóbbi időszakban indult el az árverseny a fintech szolgáltatók és a hazai bankok között. Az alacsonyabbra szorított díjak mellett a 0,45 százalékos illeték nagyobb terhet jelenthet a szektornak. Emellett könnyen lehet, hogy a mostani bejelentés miatt júliusban felpörög a devizaváltási piac, előbbre hozhatják a devizaváltást azok, akik augusztusban vagy később terveztek devizát váltani.
Energetikai szektor és kiskereskedelem
Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentjük az idén, annak mértéke változatlan marad
- mondta Gulyás.
A fentiek az energiacégek kapcsán több fontos következménnyel is járhatnak. Egyrészt azzal, hogy az északi-tengeri Brent típusú és az orosz Urali típusú kőolaj hordónkénti piaci ára közötti különbözetre kirótt 95%-os különadót (az olcsóbb urali és a drágább Brent típus közötti árkülkönbségből ki kell vonni 7,5 dollárt, és az így potenciálisan adódó extraprofitot adóztatta meg a kormány 95%-kal) fenntartja az év során a kormány.
Emellett a 2022-ben bevezetett, a kőolajtermék-előállító szereplőkre (leginkább a Molra) vonatkozó árbevétel-alapú különadót a mai jelzés alapján elképzelhető, hogy nem csökkenti idén 1%-ra a kormány, hanem annak mértéke marad a tavalyi 2,8%-os szinten. A Mol az idén első negyedévi gyorsjelentésében azt közölte, hogy az idei 1%-os mértékű különadót már teljes egészében elkönyvelte az első negyedévre, ami 114 millió dollár volt. Ha helyes az értelmezésünk, és az idei évi különadó nem csökken 1%-ra, hanem marad 2,8%-os, akkor az olajtársaságnak jelentős mértékű (az 1% és a 2,8% közötti különbség) további befizetési kötelezettsége lesz idén az államkassza felé.
A 2022. nyári költségvetési kiigazító csomagban extraprofitadóként bevezette még a kormány a kötelező átvételi tarifából - KÁT - származó bevételek hasznosításával kapcsolatos különadót is, amely bevétel az egyetemes szolgáltatási szegmenst segítette. A mai jelzés alapján ez a teher is megmaradhat.
A fentiek mellett Gulyás szavaiból az is következik, hogy a 41%-os mértékű, az energetikai szektort terhelő Robin-Hood adó nem csökken, illetve a megemelt bányajáradék sem csökken, amelyet a bányavállalkozók fizetnek.
Piaci reakciók
A mai bejelentések nem teljesen előzmény nélküliek, a kormány az elmúlt hetekben elkezdte óvatosan felkészíteni a piacot az új adóterhekre. Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtti utalása, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelzése után Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának Portfolio-n megjelent múlt keddi cikkének fő üzenetei alapján várható volt, hogy nőhet a bankszektor adóterhelése.
A befektetők ugyanakkor nem vették jól a hírt: komoly volatilitást mutat az OTP árfolyama a kormány bejelentéseit követően. Miközben a régiós bankrészvények relatíve jól teljesítenek, az OTP több mint 2 százalékot esett.
A forintot elsőre nem viselte meg a lépés
A forint euróval szembeni árfolyama fél órával a bejelentés után érdemi elmozdulást nem mutat, továbbra is a 392,40-es szint környékén mozog a kurzus. UPDATE: Később felébredtek a piaci szereplők: az adóemelések bejelentése óta már két egységet vertek a forintba, 394,3-ig gyengült, ami már 0,4%-os gyengülésnek felel meg.
Mielőtt gyengült volna a forint, azt fejtegettük, miért a hazai fizetőeszköz árfolyamára miért nem volt érdemi hatással eddig a bejelentés.
- Egyrészt a befektetők értékelhetik pozitívan a bejelentéseket, miszerint a kormány komolyan veszi a költségvetés gondjait és kezeli a kialakuló egyensúlytalanságot. A konszolidációs lépések (még ha adóemelések formájában is érkeznek) megtétele emiatt kedvező megítélés alá esik a piacon.
- Közben viszont erősödni sem tud rövid távon, azonnali reakcióként a forint, ami azzal függhet össze, hogy ezúttal sem piacbarát lépéseket valósít meg a kormány.
- Harmadrészt, a piaci szereplők számára nem okozhatott nagy meglepetést a kormány, ugyanis benne volt a levegőben ez az adóemelő intézkedés.
- Negyedrészt a forint erejét hétfő délelőtt támogatja, hogy a dollár gyengülésnek indult az euróval szemben, ami hagyományosan kedvez a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt
