Drámaian csökkenhet a villamos energia nagykereskedelmi ára, amennyiben a nap- és szélenergia alapon termelt áram aránya eléri az 50 százalékot a teljes villamos energia termelésen belül egy új tanulmány szerint. A megújuló energiaforrások hazai kilátásairól, a szabályozási, támogatási környezet aktualitásairól a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői részletesen tájékozódhatnak.
A tervezett 0,5 MW alatti naperőmű-beruházások megvalósulási arányának növelése lehet a kormány célja a megújuló energia támogatási rendszer legutóbbi módosításával, legalább is erre lehet következtetni a konkrét változtatások tartalma és a korábban a témában megjelentek alapján. A módosítások egy része egyértelműen ebbe az irányba mutat, hiszen a cél elérését segítheti az engedélyek átruházhatóságának megteremtése vagy a beruházás megvalósítási határidejének meghosszabbítása. Másrészt viszont az is látszik, hogy az idei támogatási keret április 26-i felfüggesztését követően a megvalósítás egyelőre csak az agrár-napenergia program keretében képzelhető el.
Kötelezővé tennék áramtermelő napelemek felszerelését az új építésű házakra Kalifornia államban. A terv szerint a legtöbb, az Arany államban épülő új ingatlanra 2020-tól kötelező lesz fotovoltaikus napelemet telepíteni. Az előírások a földgáz felől a villamos energia felé terelné az energiafogyasztást.
Pozitív változások várhatók a magyarországi megújuló energia támogatási rendszerben. Amint arról beszámoltunk, a kiegészített METáR kormányrendelet értelmében múlt hét pénteken felfüggesztették a megújuló alapú áramtermelés támogatott áru átvételét szolgáló METáR KÁT rendszer keretét. A döntés értelmében csak 2018. április 26-ig nyújtható be a kötelező átvételre irányuló kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. A határidőből kicsúszók azonban nem maradnak le semmiről, sőt, várhatóan jobb feltételekkel kezdhetnek majd megújuló energia beruházásába és a termelésbe, miután a kormány a rendszer kedvező irányú módosításáról egyeztet az Európai Bizottsággal. Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek határidőre megvalósítani a beruházást, érdemes együttműködési lehetőséget keresniük az agrár naperőmű programot koordináló Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával - mondta el Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.
Brutálisan erősen indult 2018 a megújuló energiaforrások számára az Egyesült Államokban: az év első két hónapjában telepített új áramtermelő kapacitások mintegy 98 százaléka már megújuló alapon valósult meg.
Csak 2018. április 26-ig nyújtható be kötelező átvételre irányuló kérelem a kiegészített METáR (Megújuló Energiák Támogatási Rendszere) kormányrendelet értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. Az engedélyek felfüggesztését az indokolja, hogy az idén benyújtott igénylések éves támogatási szükséglete máris meghaladja a 2018-ra kijelöltet.
Magyarország energiafüggőségének, mintegy 30 százalékos nettó áramimportjának csökkentése a fő célja a kormányzati agrár napenergia-programnak, de a naperőművek terjedése a remények szerint az áramárak csökkentéséhez is hozzájárulhat. A program keretében Magyarországon eddig nem telepített újfajta naperőművek jelenhetnek meg, amelyekkel egy adott földterület egyszerre termelhet villamos energiát és mezőgazdasági termékeket - mondta Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.
Újabb nagy napelemes naperőmű alapkövét rakták le Magyarországon a hét végén; a 16,5 MWp-s kapacitással együtt a PV Solarys összesen 82,5 MWp napelempark-beruházást jelentett be.
Ismét rekord év volt 2017 a megújuló energia alapú termelő kapacitások telepítésére fordított beruházások tekintetében. A világ 2017-ben már többet invesztált a napenerőművek telepítésébe, mint szén- és gáztüzelésű, valamint nukleáris erőművek építésébe összesen - derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Frankfurt School közös jelentéséből, amely elismerősen szól a magyarországi napenergia beruházások megugrásáról is.
Monumentális, 5000-8000 kilométer hosszú villamos energia távvezetékkel kötné össze Európát és Kínát egy új terv. Az egyelőre hangúlyozottan hipotetikus tervek és forgatókönyvek célja európai nézőpontból az lenne, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza az óriási kínai és közép-ázsiai - elsősorban megújuló, tiszta - energia potenciált. Ugyanakkor a 15-28 milliárd eurósra becsült összköltségű projekt ki nem mondott célja Európa Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése is. Az Európai Unió tudományos kutató központja, az EU Joint Research Centre (JRC) által készített tanulmány három potenciális útvonalat jelöl ki a hálózatokat összekötő távvezetékek számára, amelyek közül két verzió Magyarországot is érintené.
Az év elején ismét megugrott a megújuló, zömmel napelemes kiserőművek létesítésére irányuló bővítési kedv. Az év első két hónapjában beérkezett, feldolgozás alatt lévő METáR-kérelmek által igényelt támogatási igény már most meghaladja az idei évre kijelölt támogatási keretet. Miközben egymás után épülnek a nagyobb naperőművek, a kisebb, így a háztartási méretű kiserőművek telepített kapacitásai is szépen gyarapodnak.
Február 27-én a Paks 2 projektcég átadta az orosz félnek az első felvonulási területet, amely így az alvállalkozói szerződések megkötése után elkezdheti építeni a mintegy 80 kiszolgáló épületet - mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztere a HG Media konferenciáján. Szavai szerint Magyarország fenntartható fejlődése szempontjából azért is fontos a projekt megvalósítása, mert a kormány célja, hogy alacsony energiaárakkal, közműdíjakkal hozza Magyarországra a befektetőket, ezzel a fiatalokat is itthon tartva. Aszódi Attila államtitkár abszurdnak minősítette Ausztria lépését, amellyel bíróságon támadta meg Paks 2 állami támogatását, és elmondta, Németország nem fogja követni az osztrák lépést.
Az Európai Parlament fontos lépést tett az uniós energiapiac érdemi megreformálása felé, amikor is a képviselők a fosszilis alapú energiatermelés támogatásának szigorításáról, illetve a megújuló energiaforrásokra telepített kiserőművek támogatásáról határoztak február 21-én. A kritikák hatására a tervezetbe visszakerült a megújulós kiserőművek számára csatlakozási kedvezményeket biztosító szakasz. A korábbi változat a nagy energiacégekhez hasonló felelősségeket és kötelezettségeket rótt volna a napelemet telepítő háztartásokra, ami veszélybe sodorhatta volna a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bővülését.
Az áramimport megszüntetése a kormány kiemelt célja - hangsúlyozta Lázár János a csütörtöki kormányinfón, ismét. Nem ez volt ugyanis az első eset, hogy a kormány részéről jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy Magyarországot önellátóvá kívánják tenni a villamos energia tekintetében. A kancelláriaminiszter már decemberben és januárban is arról beszélt: az a cél, hogy a magyar önállóság erősödjön az energetika terén. Ami a korábbiakhoz képest újdonságnak tűnik, az az, hogy a kabinet célkitűzései már meglehetősen konkrétak e téren: az áramimport arányát tíz éven belül szorítanák le 0 százalékra.
A Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH) által nemrég közrebocsátott adatok alapján úgy tűnhet, hogy lecsengőben van a napelem parkok létesítéséért az elmúlt években folytatott aranyláz: 2016-ban kötelező átvételi jogosultság (KÁT) megállapítására több mint 2000 kérelmet nyújtottak be, ezzel szemben 2017-ben csak a tizede érkezett a METÁR - a KÁT-ot 2017 januárjától felváltó megújuló támogatási rendszer - bármely formájának igénybevételére. Ugyanakkor a MEKH által publikált adatokból kitűnik, hogy a megújuló kiserőművekre irányuló bővítési kedv az új támogatási rendszerben is kitarthat; sőt, a Deloitte szerint tovább fogja fokozni a hazai naperőmű 'boom'-ot.
Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, úgy az Európában termelendő villamos energiának akár 50 százalékát is a megújuló energiaforrások biztosíthatják 2030-ban.