Intelligens, energiahatékony városi energiamodellt hozott létre Szolnokon az E.ON a város önkormányzatával közösen; a mintegy 1,2 milliárd forintos projekt pénteki átadásán az energiaügyi miniszter méltatta a beruházást, amely fenntartható módon fedezi a város energiaszükségletének egy részét, illetve hozzájárul a település klímacéljainak eléréséhez.
Nem telt unalmasan a hazai ingatlanpiac 2022-es éve sem, a globális anyag- és energiaválság, valamint a rég nem látott mértékű infláció mellé ráadásul az új rezsiszabályok egy új trendet is hoztak: a lakások energiahatékonysága minden eddiginél fontosabb szemponttá vált. Az ország legjelentősebb ingatlankiállításán a Portfolio Csoport idén tavasszal bemutatja, hogy az évek óta tartó töretlen fejlődés után milyen irányba tart az ingatlanpiac, hogyan kapcsolódnak a hagyományos anyagok a legmodernebb okosotthonos technológiákkal és milyen lakberendezési megoldásokat keresnek a leendő lakásvásárlók.
Három főbb eredménye van az E.ON nemzetközi IElectrix projektjének, amelynek keretében megvizsgálta, hogy az akkumulátoros tárolórendszerek milyen mértékben jelentenek megoldást az energiaipari átalakulással kapcsolatos kihívásokra Németországban és Magyarországon – mutat rá a német hátterű cég a csütörtöki közleményében.
Szinte teljesen leállt a hazai napelempark-kapacitás növekedése: januárban mindössze 20 MW-tal bővült a nagy naperőművek kapacitása, míg a háztartási méretű naperőművek piacának januári teljesítménye egyelőre nem ismert. A vizsgált időszakban a gázerőmű-kapacitás nagyobb mértékben nőtt, mint a nagy naperőműveké, amire legutóbb a napenergia-boom előtt, 2011-ben volt példa.
2023. február 10-én minden korábbinál többet, közel 2000 megawattot termeltek a hazai naperőművek. A rekorddöntés napján a teljes hazai villamosenergia-fogyasztás több mint harmadát az időjárásfüggő megújulók adták. A belföldön hozzáférhető energiaforrások fokozott hasznosítása erősíti Magyarország energiaszuverenitását, és a környezetbarát áramtermelés hozzájárul a klímasemlegességi célok valóra váltásához is - áll az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
Regionális terjeszkedési stratégiájának következő lépéseként a román piacon kezd napelempark-fejlesztésbe az Astrasun, ennek első lépéseként a vállalat együttműködési megállapodást írt alá a Green Energy Ortisoara nevű román projektfejlesztő társasággal - közölte a cég.
Fordulópont jöhet az energiaellátásban a szél-és a napenergia, valamint az atomenergia növekvő felhasználásával a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint, melyben kiemelik, hogy az említett energiaforrások vezető szerepet kapnak a következő három évben az energiatermelésben.
Lezárult a tavaly év végén kormányrendeletben előírt naperőműves nyilatkoztatási eljárás első szakasza, melynek során a hálózati csatlakozási stop kihirdetése előtt befogadott csatlakozási igénnyel rendelkező erőművi befektetőknek meg kellett erősíteniük beruházási szándékukat, és a csatlakozás kívánt időpontját is közölniük kellett, majd terveiket egy jelentős kiegészítő pénzügyi biztosíték megfizetésével is nyomatékosítaniuk kell. A háztartási kiserőműveket (HMKE), illetve a hálózatra nem, csak saját célra termelő erőműveket nem érintő nyilatkoztatási eljárás első körében a befektetők szinte teljes egészében megerősítették beruházási szándékukat a január 15-ei határidőig, de sokan az eredetileg tervezettnél csak később csatlakozhatnak a hálózathoz.
Azt az „elképesztő mértékű, robbanásszerű változást”, amit az október 31-ig megtörtént sok tízezer napelemes igénybejelentés okozott, „nem képes kisebb zökkenők nélkül” lekezelni az ügyfélszolgálat – jelezte az E.ON hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese a napi.hu-nak.
A lakossági napelemes pályázatban „szükséges új pályázati kört nyitni”, de előtte még módosítja a kormány a pályázat keretösszegét, és felülvizsgálja a fajlagos költségeket is, közben pedig radikálisan egyszerűsíti a pályázati elszámolást, és éppen ezért nem működik ez a benyújtási felület – tudta meg a Portfolio az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Mindez azt jelenti, hogy aki lemaradt a pályázat első köréről, vagy valamiért nem nyert, a megváltozott rezsicsökkentési szabályok mellett újra lehetőséget kap a villanyszámlája csökkentésére, illetve az ingatlana átfogó energiahatékonysági korszerűsítésére. A pályázat második körének időzítése egyelőre nem ismert, de a minisztériumi válasz arra utal, hogy ez valamikor tavasszal lehet reális, addigra ugyanis már a 2022-es szja-bevallási adatok is meg lesznek, így meg lehet húzni az új jövedelmi határt is, ami alatt egyáltalán pályázni lehet.
Folyamatban van annak a tavaly ősztől hatályos szabálynak a felülvizsgálata, amely megtiltotta a lakossági napelemes rendszereknek a fel nem használt villamos energia hálózati betáplálását, és a témával az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs is foglalkozik a következő ülésén – jelezte az Energiaügyi Minisztérium a Világgazdaságnak. A fejlemény egyáltalán nem meglepő, hiszen a tavaly november végén elfogadott magyar helyreállítási terv részletesen lefektette, hogy a regionális szemléletű felülvizsgálatot legalább hathavonta el kell végezni. Emellett minap a tárca államtitkára is jelezte a folyamatos felülvizsgálatot, ahogy azt is, hogy idő kell, míg a szükséges hálózatfejlesztések lezajlanak és csak utána lehetséges országos szinten a korlátozás feloldása. A témában, ahogy a bruttó elszámolás bevezetésének kérdésében is, van egy fontos március végi határidő, így tehát nemsokára tisztulhat a kép.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium 2022. december 21-én, több mint 1 éves bírálati időt követően váratlanul visszavonta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása” című, 2021-1.1.3-PIACI KFI kódszámú pályázati felhívást, melyről a pályázókat hivatalosan a napokban értesítették közvetlenül. Az indoklás szerint a tárca szeretné megújítani a pályázatokat azért, hogy a kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztések jelentős, mérhető társadalmi és gazdasági hasznosítási potenciállal rendelkezzenek, de egyéb pályázatok példái alapján forráshiány is állhat a háttérben; sok esetben még 2020-ban meghirdetett kiírásoknál sem történt meg a teljes kifizetés.
Aki a tavaly október végi határidő óta jelezte a lakossági napelem telepítési igényét, rá vonatkozik a hálózati betáplálási moratórium, amit azután vizsgálunk majd felül, hogy megvalósulnak azok a nagy hálózatfejlesztések, mint amilyeneket az E.On is bejelentett a minap – jelezte a Kossuth Rádió hétfő reggeli adásában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi államtitkára azt érzékeltette, hogy a villamos energia hálózatot nemcsak helyi, hanem országos szinten is akkora kihívások érték, hogy muszáj az időigényes hálózatfejlesztési munkákat megtenni, mielőtt újra megengednék a betáplálást is lehetővé tevő lakossági napelemeket, és például az E.ON Hungária projektje majd azt teszi lehetővé, hogy mintegy 800 MW-nyi plusz napelemes kapacitás csatlakozhat majd a hálózathoz.
Napelemparkok telepítéséhez szükséges speciális tartószerkezetek gyártásáról és értékesítéséről írta alá együttműködési megállapodást három magyarországi cég - közölte az Astrasun az MTI-vel.
Santiago Calatrava, a spanyol építész és mérnök, bemutatta a Calatrava Boulevard tervezetét Düsseldorfban. A projekt egy vegyesfelhasználású komplexum lesz, amely éttermeknek, kiskereskedelmi és irodahelyiségeknek ad helyet a Königsallee sugárút, a Königstrasse és a Steinstrasse közötti központi helyen. Az új tervekről az Építészfórum számolt be.
A MET gerjeni és söjtöri naperőműve is bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe, a két erőmű körülbelül 50 ezer háztartás fogyasztásának kiszolgálására elegendő zöldáramot termel, a legmodernebb technológiát alkalmazva, áll a vállalat közleményében.
A mai napig gondolkodunk azon, hogy a lakossági napelemeknél 2024. január 1-től az éves szaldó elszámolás havira alakuljon-e át, mert nem az a célunk, hogy ne válasszák az emberek a napelemet, „finomhangolás, átalakítás azonban várható” – közölte a több százezer család számára kulcsfontosságú témában az üzenetet Lantos Csaba az Indexnek adott interjúban. Az új energiaügyi miniszter emellett beszélt a magyar áramfogyasztás várható komoly növekedéséről, az ehhez szükséges erőművi portfólióról és az ötszörösre emelkedő energetikai beruházási szükségletről, az energiaszuverenitás fokozása érdekében az import csökkentéséről, illetve a két paksi erőmű egymással párhuzamos működésének fontosságáról is. A magyar gazdaság előtt álló főbb energiapiaci kihívásokról a Portfolio jövő kedden, január 31-én este egy külön szakmai rendezvényt is rendez, amelynek részletei itt érhetők el.