Az Egyesült Államok egyik hírszerzője jelentett a kínai H-20-as lopakodó bombázójáról, amelyet az amerikai B-21-es gép fejlesztésére reagálva kezdtek el megépíteni. Az elmondások szerint még van mit pótolnia Pekingnek – számolt be a Defense One.
Az Egyesült Államok és Kína globális rivalizálása már olyan, korábban a gopolitikai stratégiaalkotás szempontjából kieső területekre is kiterjed, mint például a Salamon-szigetek. A két hatalom azonban már itt is elkezdett vetélkedni egymással – írja az al-Jazeera.
Antigua és Barbuda, egy a világ jelentős részén alig ismert karibi turistaparadicsom, amely most mégis a globális geopolitikai vetélkedés egyik középpontjába kerülhet. A régió évszázadokon át megkérdőjelezhetetlenül az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozott, ám Kína megjelenése megváltoztatta az erőviszonyokat. Peking tevékenysége még nem lépte át a vörös vonalat Washingtonnál, de egyre többen gyanakodnak arra, hogy a keleti nagyhatalom egyáltalán nem csak a gazdasági súlyát akarja növelni Amerika közvetlen szomszédságában.
John Aquilino, amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság admirálisa szerint Kína arra készül, hogy 2027-re készen álljon Tajvan megszállására – írja a Nikkei Asia.
Az izraeli parlamenti küldöttség Tajvanba tett látogatást, amely a kölcsönös kapcsolatok megerősítését célozta - tudósított a South China Morning Post.
Irán régóta használ milicistákat, hogy azokon keresztül növelje a befolyását a Közel-Keleten. Most ilyen alakulatok követtek el támadást egy Észak-Szíriában található amerikai bázis ellen – számolt be a The Jerusalem Post.
India arra készül, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt növekvő fenyegetés miatt egyesével vizsgálja át az összes nukleáris robbanótöltetét. A lépés azt jelzi, hogy a világ legnépesebb országa nem hagyja figyelmen kívül Kína átfogó fegyverkezési programját, miközben a vigyázó szemeiket még mindig a nyugati szomszédra szegezik. Közben a rakétatechnológia területén sem akarnak lemaradni a riválisoktól.
A dél-koreai HD Hyundai Heavy Industries bemutatta a legújabb tengeralattjárót, a ROKS Sin Csaeho-t. A jármű az önálló tervezésű, 3000 tonnás tengeralattjárók sorát gazdagítja a jövőben - írta a NavalNews.
A napokban hadgyakorlatot tart Kína, amely során egy lehetséges partraszállást gyakorolnak a Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) katonái. A műveletekről számos felvételt is közzétettek.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Kínának nagy lehetőségei vannak az ukrajnai háború befejezésének elősegítésére. Kijev arra számít, hogy a jövőben szorosabb együttműködést tudnak kiépíteni Pekinggel – számolt be a South China Morning Post.
2023 decemberében a partjaitól több ezer kilométerre hajtott végre kommandós akciót az indiai haditengerészt. Ez volt az alakulat első légi úton végrehajtott éles bevetése a nyílt tengeren. A manőver egyben üzenetet is küldött Újdelhi riválisainak arról, hogy ki az Indiai-óceán valódi katonai ura – számolt be az EurasianTimes.
Oroszország kifejezetten fontos résztvevője az Övezet és Út kezdeményezésnek (BRI), mivel a Transzszibériai vasútvonal az egyik fő közlekedési útvonal volt korábban Európa és Kína között. Az ukrajnai háború óta ez a folyosó bezárult, mégis tavaly, a BRI tízéves fennállására megtartott fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök végig szinte egyenrangú partnerként mutatkozott a kínai elnök, Hszi Csin-ping társaságában. Ez a kép inkább az orosz igényeknek felel meg, akik nem alárendeltként gondolnak magukra, hanem olyan partnerként, akiknek Peking tervei megfelelnek, hiszen átfedésben van a sajátjukkal, a Nagyobb Eurázsiai Partnerséggel (Greater Eurasian Partnership – GEP).
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma a 2025-ös pénzügyi évben mindössze egyetlen Virgin-osztályú atomtengeralattjáró rendelését tervezi. Ez a korábbi tervek megvágását jelenti amerikai haditengerészetnél – számolt be a Nikkei Asia.
A múlt héten Ausztrália fővárosában tartott beszédet ifjabb Ferdinand Marcos, Fülöp-szigetek elnöke. Felszólalásában nagyon komor képet vázolt fel országa számára, amelyben Kínát szerepét a második világháborús Japánéhoz hasonlította – írja a South China Morning Post.
Aggasztó kémügy van kirobbanóban az Egyesült Államok és Kína között, miután kiderült, hogy az amerikai hadsereg egyik aktív katonája és hírszerzési elemzője több mint egy évig adott át érzékeny információkat Pekingnek – írta meg a CBS News.
Régóta ismert tény, hogy India és Kína nem ápol egymással túl jó viszonyt. A rivalizálásnak számos területe van, a tengeri hajózási útvonalak ellenőrzésétől kezdve a hegyvidéki határvitákon át egészen az alapvető természeti erőforrásokhoz való hozzáférésig. Ez utóbbi az, amely egy kevésbé ismert pontja a két nagyhatalom közötti versenyfutásnak, pedig egyre fontosabb szerepet kaphat a jövőben. Peking eddig még nem villantotta meg az összes lehetőségét a tibeti és himalájai vízkészletek elzárásával, de ennek már csak a veszélye is arra kényszeríti Újdelhit, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Ebben pedig egyelőre nem állnak túl jól.
Beszédet tartott Vang Ji kínai külügyminiszter csütörtök reggel, amelyben Kína külpolitikájáról beszélt. A tárcavezető számos témakört érintett és elhangzott néhány erősebb kijelentés is – számolt be a South China Morning Post.
Kína hamarosan bemutatja a negyedik repülőgép-hordozóját, amellyel hatalmas lépést tehet az amerikai hadiflotta utolérése felé – számolt be a kínai állami Global Times.
Az Egyesült Államok a Szovjetunió összeomlásával megkérdőjelezhetetlenül a világ elsőszámú politikai, gazdasági és katonai hatalmává emelkedett. Ez a trend az elmúlt években megváltozott, mivel Kína ereje kezdett felérni az amerikai lehetőségekhez. A The Conversationon megjelent írás szerint ez a kép viszont néhány pontban hibádzik.