A Fülöp-szigetek és Kína egyre agresszívabban lép fel a dél-kínai-tengeri területi követelésük érvényesítéséért, ám eddig nem kerültek elő emberi élet kioltására alkalmas fegyverek. A visszafogott vita egy most kiszivárgott jelentés szerint május 19-én viszont fordulatot vett, a szigetország lépett a keleti nagyhatalom ellen – írja a Nikkei Asia.
A kínai állambiztonsági minisztérium bejelentette, hogy a brit MI6 hírszerzési ügynökség behálózott két állami tisztségviselőt – számolt be a Nikkei Asia.
Évek óta egyre jobban elmérgesedik a helyzet a Fülöp-szigetek és Kína között a Dél-kínai-tenger területének felügyelete miatt. A durvuló vita egyre erőteljesebb lépéseket eredményez mindkét fél részéről, ez pedig könnyen egy olyan spirálba taszíthatja a feleket, amely kirobbantja a háborút a világ egyik legfontosabb kereskedelmi hajóútvonalait is magába foglaló térségben. A cikkben azt elemezzük, hogy milyen lehetséges forgatókönyvek vannak az egyre durvábbá váló konfliktusban.
Ukrajna az elmúlt hetekben több kimagaslóan fontos orosz radarállomásra is csapást mért, ez pedig éppen a legfontosabb szövetségesüknél, az Egyesült Államoknál okozott feszültséget – írja a The Washington Post.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a Virginia-osztályú nukleáris támadó tengeralattjárókat atomfegyverek célba juttatására is alkalmas rakétákkal szerelik fel – írja az Asia Times.
Az Egyesült Államokban egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a saját globális megítélésén javítson, de egyelőre jelentős hátrányban vannak a legfőbb riválisokkal szemben – írja a Defense One.
Nem csillapodik a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután a kínai parti őrség legnagyobb hajóját a régióba telepítették. A politikusok attól tartanak, hogy a lépés tovább növeli az ellentéteket a keleti nagyhatalom és az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító Fülöp-szigetek között – számolt be a South China Morning Post.
Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök. Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.
Georgiában (korábban Grúzia) hónapok óta tartó összecsapások alakultak ki, mivel az ellenzéki tüntetők nem értenek egyet a kormányzat ügynöktörvényével. Washington átfogó egy átfogó gazdasági és biztonsági támogatási csomagot ajánl Tbiliszinek a jelenlegi helyzetben, ám ehhez számos feltételt is támasztanak – írja a Politico.
Újdelhi és Kína között évtizedek óta tartó feszültséget okoz a két ország közötti határ pontos vonala, a nézeteltérés néha összecsapásokig fajul. A kínai állami média egy eddig még sosem látott felvételt hozott nyilvánosságra a legutóbbi esetről.
Tajvan sorra veszi át az ukrajnai háború fejlesztéseit, így a sziget most olyan pilóta nélküli hajók fejlesztéséhez fog, mint amilyeneket Kijev használt az orosz Fekete-tengeri Flotta ellen. Kína szerint „értelmetlenek” ezek a tervek – írja a South China Morning Post.
Hszi Csin-ping kínai elnök május 7-én érkezett Szerbiába, amely egy szimbolikus dátum mindkét ország számára. 25 évvel ezelőtt ezen a napon bombázta le a NATO a belgrádi kínai nagykövetséget. A várt megemlékezés azonban elmaradt, aminek jelentős okai lehetnek – írja a Bloomberg.
Az ukrajnai háború lehetőséget nyújt az amerikai katonai szakértőknek arra, hogy éles körülmények között teszteljék az egyes haditechnikai eszközeiket. Különösen az elektronikus zavaróeszközök elleni teljesítmény lehet érdekes számukra – írja a Defense News.
A brit parlamenti képviselőket tájékoztatták egy súlyos adatszivárgásról a védelmi minisztériumban, amely a szolgálati személyzetet érinti, és amelyért valószínűleg Kínát teszik felelőssé - közölte a Sky News.
Az egész világ számára nyilvánvaló, hogy Peking egyre hangsúlyosabban tekint a kínai haderő fejlesztésére, ezért évről évre nagyobb összeget fordítanak a fegyverkezésre. Egy amerikai elemzőház, az American Enterprise Institute tanulmánya szerint viszont minden eddigi szám téves.
Samuel Paparo amerikai haditengerészeti admirális vette át az amerikai Indo-csendes-óceáni Parancsnokság (Indo-Pacom) vezetését, a beiktatási ceremónián a katonai vezető rögtön keményen kiosztotta a kínai geopolitikai törekvéseket.
Az Egyesült Államok képviselőháza április 20-án hosszas huzavona után megszavazta a 2023 őszén előkészített katonai segélyszállítmányt, amely világ több részébe fog fegyvereket juttatni. A legnagyobb figyelmet egyértelműen az Ukrajnának szánt csomag kapta, viszont emiatt jóval kisebb rivaldafényt kapnak más területek, így az indo-csendes-óceáni térség is. Cikkükben most annak járunk utána, hogy pontosan mire is jut még plusz forrás ezzel Kína közvetlen közelében.
Kína jelentős haditengerészeti fejlesztésekkel zárkózik fel a nagy riválisához, az Egyesült Államokhoz. Április 29-én ellentmondásos hírek érkeztek arról, hogy a keleti nagyhatalom már teszteli a legújabb repülőgép-hordozóját a Fujiant, amellyel egyértelműen Amerika nyomába erednek a flotta méretét tekintve – számolt be a Naval News.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere tegnap Kínába látogatott, hogy kínai kollégájával folytasson tárgyalásokat. A két vezető globális nagyhatalom között állításuk szerint növekedik a feszültség, ugyanakkor kapcsolatuk a stabilizáció jeleit mutatja - írja a Financial Times.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az ukrán elnök még legalább 30-40 ezer koreai katona érkezésére számít.
Közel a kalinyingrádi exklávéhoz.
A Corvinus professzorának cikke.
Híreink a háborúról percről percre.
Nem sokon múlott a találat.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
