2024 szeptember végén bejárta az egész világot a hír, hogy egy amerikai tisztségviselő szerint elsüllyedt Kína nukleáris meghajtású tengeralattjárója még a dokkban. Az esetről azóta sem nyilatkozik a keleti nagyhatalom, ám egy ilyen incidens komoly árnyékot vetne Peking globális hatalmi törekvéseire.
A hongkongi South China Morning Post cikkében foglalta össze a kínai Dél-kínai-tengeri Stratégiai Helyzetfeltáró Kezdeményezés (SCSPI) tanulmányát, amelyben a távol-keleti térség lehetséges háborút kiváltó okait vizsgálják.
Szerdán a kínai védelmi minisztérium bejelentette, hogy sikeres interkontinentális ballisztikus rakétatesztet (ICBM) hajtottak végre. Az eset különlegessége, hogy Peking a legnagyobb titokban szokta az ilyen próbákat végrehajtani, ezért többen úgy vélik, hogy egy erőteljes üzenetet küldtek ezzel a legnagyobb riválisoknak, de a belső kritikusnak is – írja a South China Morning Post.
Az Asia Times jelentetett meg egy elemzést arról, hogy Japán mekkora eséllyel sietne Tajvan segítségére egy esetleges kínai invázió esetén. Az elmondások alapján a sziget nem számíthatna túl sok jóra Tokiótól ilyen helyzetben.
Kína és Pakisztán arra készül, hogy közös biztonsági vállalatokat hozzanak létre a muszlim országban élő kínai állampolgárok védelmére. A lépésre azért van szükség, mivel a militánsok állandó támadásai miatt veszélybe került több milliárdnyi befektetés – írja a Nikkei Asia.
Az Egyesült Államok befejezte a kéthetes közös hadgyakorlatát Indonéziával, amely olyan manővereket is szimulált, mint a távoli szigetek visszaszerzése – közölte a Nikkei Asia. Az eseményen Japán, Dél-Korea és egy sor másik ország is részt vett.
Haruhiko Kuroda, a japán jegybank korábbi vezetője szerint Pekingnek cselekednie kell, ha el akarja kerülni a Japánéhoz hasonló sorsot – számolt be a South China Morning Post.
Kínai tudósok egy csoportja azt állítja, hogy áttörést értek el a rakétatechnológiában és rájöttek, hogy hogyan lehet acél orrkúpú rakétát készíteni – számolt be a South China Morning Post.
Kínában megjelentek az első olyan oktatási anyagok, amelyek már Hszi Csin-pig kínai elnök beszédeiből merít ihletet. A tankönyvek olyan veszélyekre hívják fel a fiatalok figyelmét, mint a rock’n’roll, a popzene vagy akár az internet. A South China Morning Post szerint Peking egy olyan „színes forradalmat” szeretne elkerülni, mint amilyenek a nyugati világban lezajlottak az 1960-as években.
A Kínai Köztársaság (vagy ismertebb nevén Tajvan) elnöke, Laj Csing-tö arról beszélt, hogy a szárazföldi Kínának (vagyis a Kínai Népköztársaságnak) a területi integritás jegyében Oroszországtól is területeket kellene követelnie – írja a Reuters.
Kína sokáig a világ legnépesebb országa volt, ám a születésszámok visszaesése és a halálozás emelkedése miatt ez a címet 2023 tavaszán elvesztette. Az egyre kevesebb gyermek miatt az óvodák száma is látványosan csökken.
Több mint három és féle tart a polgárháború Mianmarban, ami a szomszédos Kína számára is kezd egyre komolyabb problémát jelenteni. Peking azzal reagált, hogy rendszeresen a határral küldi a haderejét hadgyakorlatra, hogy ezzel is jelezze elégedetlenségét – írja a South China Morning Post.
Narendra Modi indiai miniszterelnök számos kritikát kapott korábban amiatt, hogy ellátogatott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz. A világ legnépesebb országának kormányfője éppen akkor volt Moszkvában, amikor az oroszok egy gyermekkórházra mértek csapást az ukrán fővárosban, Modi mégsem kritizálta az eseményeket. Alig néhány héttel ezt követően a politikus kiköszörülheti a csorbát, hamarosan Kijevben rázhat kezet az ukrán elnökkel. A nagy kérdés, hogy ezzel mi pontosan a célja.
A hét elején ukrán csapatok lépték át a határt az oroszországi Kurszk megyénél, ez pedig az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette. Karin Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szólalt meg a témában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Oroszország azért nem üzen hivatalosan is hadat Ukrajnának, mert a nemzetközi jogszabályok túlságosan megkötik Moszkva kezét, a „különleges művelet” sokkal nagyobb mozgásteret biztosít a hadviseléshez – mondta Marat Basirov orosz politikatudós az MK.ru-nak.
Peking aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy amerikai rakétaindító állomások jelentek meg a Fülöp-szigeteken. A keleti nagyhatalom attól tart, hogy az állandó telepítés esetén alapvetően változnak meg az erőviszonyok a térségben – írja a Nikkei Asia.
Törékeny koalíció lesz ez így.
Informatikai üzemzavar lépett fel.
Hát ez nem túl inkluzív.
Most Nagyb-Britannia került a célkeresztbe.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
