FONTOS Kongatják a vészharangot: halálos vírus mutálódott, új világjárvány robbanhat be?

munkaügy

Hároméves mélyponton a versenyszféra foglalkoztatottsága

2,5 százalékkal emelkedtek januárban az átlagos bruttó bérek a nemzetgazdaságban, míg a nettó bérek 3,9 százalékkal, így a januártól erősen fékeződő infláció mellett a reálbérek szinten maradását jelzi, átlagosan. Kedvezőtlen hír viszont, hogy nem állt meg az alkalmazotti létszám apadása a legalább öt főt foglalkoztatóknál, sőt a létszám 3 éves mélyponton van.

Újra terjednek a munkaügyi szabálytalanságok

Egy rövidebb csökkenő tendenciát megtörve tavaly ismét nőtt a munkaügyi szabálytalanságon ért munkáltatók aránya: 2012-ben a munkaügyi felügyelőségek a több mint 19 ezer ellenőrzött munkáltató csaknem 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, továbbra is kiemelkedő a feketefoglalkoztatás - közölte Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.

Csak informatikusok és call centeresek kellettek

2012 egészében 0,7 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság az eurózónában és 0,4 százalékkal az Európai Unió átlagában. 2011-ben még szerény (+0,3%-os) növekedés volt.

NGM: 300 ezernél is több közfoglalkoztatott lesz

Meg fogja haladni a háromszázezret az idén a közfoglalkoztatásban részt vevők száma - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára kedden Budapesten, Hofmann Imrével, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A második negyedévre többen optimisták a magyar munkaerőpiacon

Hét százalékpontot javult és pozitívba fordult a Manpower munkaerőpiaci mutatója a második negyedévben. A mutató érték 5 százalék, a megkérdezett vállalatok közül 5 százalékponttal többen jeleztek létszámbővítést, mint csökkentést. Európában vegyes a kép, a spanyol és az olasz munkaerőpiac erősen szűkül, javulás az északi országokban, a német és brit piacon várható e szerint.

NGM: teljesíthető az egymillió új munkahely

Magyarországon a munkaerő-piacon kívül lévő inaktívak, mintegy 2,5 milliós számát kell csökkenteni; ezzel és a munkanélküliek bevonásával a munkaerő-piacra teljesíthető az egymillió új munkahely létrehozására vonatkozó kormányzati célkitűzés 2020-ig - mondta Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága európai ügyek albizottságának hétfői ülésén.

Itt a magyarázat a KSH-tól a foglalkoztatás-bővülési rejtélyre

66 ezer fővel bővült 2012-ben a foglalkoztatás az előző évihez képest, de ennek több mint felét a közfoglalkoztatás adta, és anélkül a növekmény csak 27,7 ezer fő lenne - derül ki a KSH friss összefoglaló jelentéséből. A KSH kitér arra is, hogyan lehet, hogy ezek a foglalkoztatottsági adatok homlokegyenest mást mutatnak, mint más munkaerő-piaci statisztikák. A régen várt magyarázatból kiderül, a foglalkoztatás növekedésében valóban szerepet játszott az erősödő migráció, a külföldön dolgozók bizonyos csoportját ugyanis a beméri a foglalkoztatottsági statisztika. Emellett erősebb szerepe volt a közfoglalkoztatásnak, de volt szerepe a fehéredésnek is.

A nőket hátrányosabban érintette a válság

Kevés nő dolgozik felsővezetőként Magyarországon, azonos munkakörökben a nők átlagosan kevesebbet keresnek, bónuszuk pedig csupán a 83,5 százaléka a férfiakénak - állapította meg a Hay Group nemzetközi menedzsment tanácsadó cég a női munkavállalókra vonatkozó felmérése alapján.

Bokros-csomag utáni szinten az egyenlőtlenség

Az elmúlt években újból jelentősebben növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, és már a népesség 14 százaléka tekinthető kimondottan szegénynek, míg ez az arány 2000-ben 9 százalék volt. A foglalkoztatottság tavaly látott növekedésével a munkaerőpiac a válság előtti szinten közelítené, ami biztató, csakhogy a növekedés nagy része a közfoglalkoztatáshoz köthető, míg kisebb része köthető lehet már a migrációhoz is - derült ki a Tárki Társadalmi riport 2012 című kötetének bemutatóján.

Csúszik az állam a minimálbér-támogatással?

Több, nehéz helyzetben lévő ágazatban problémát okozhat, hogy még mindig nem kapták meg a cégek a 2013 első félévére kilátásba helyezett minimálbér-emelési támogatást, és a jelek szerint nemcsak a januári és a februári, hanem a márciusi béremelést is saját forrásból kell finanszírozniuk - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI-nek.

A Google szerint nő a magyar munkanélküliség

2012 februárban jelentősen nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ezzel folytatódott a 2012 november óta megfigyelhető növekvő tendencia - áll a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet friss felmérésében.

Befékezett a foglalkoztatás

3 millió 855 ezren voltak foglalkoztatottak a 2012. november - 2013. januári időszakban a 15-74 éves korcsoportban a KSH frissen közzétett adatai szerint. A tavaly év végi adatokhoz képest a foglalkoztatottak száma közel 54 ezerrel kevesebb, az adatokban alaposan látszik az év végén lejáró határozott idős szerződések megszűnése, közte a közfoglalkoztatás leállása. Tavaly ilyenkor és két éve ilyenkor is volt egy januári beszakadás, lényegében azóta, hogy Magyarországon létezik a tömeges közfoglalkoztatás rendszere. Ezzel együtt még mindig magasabb a foglalkoztatottak száma 39 ezer fővel, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A munkanélküliek száma jóval kisebb mértékben emelkedett, 11,6 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 11,2% volt, minimálisan magasabb, mint egy évvel korábban volt.

Öt éve nem esett ekkorát a bérek vásárlóereje

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 4,6 százalékkal voltak magasabbak 2012-ben, mint 2011-ben, derül ki a KSH frissen közzétett adataiból. A nettó átlagbérek 2 százalékkal volt magasabbak az előző évinél, ami a tavalyi infláció mellett éves átlagban 3,4 százalékos reálbércsökkenésnek felel meg. Az év végén a versenyszférában legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások csökkentették létszámukat, és az így 2010 márciusa óta nem látott mélypontra csökkent.

Ezért nem nő a fogyasztás a foglalkoztatással együtt

A növekvő foglalkoztatás "a kevés fénypont egyike" a recesszió sújtotta magyar gazdaságban, ám a munkahelyek zöme nem azokban a szektorokban keletkezik, amelyekben a foglalkoztatottság emelkedése hozzájárulna a gazdaság termelékenységének javításához - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Így a növekvő foglalkoztatás nem eredményezett magasabb reáljövedelmet és nem növelte a fogyasztást, sőt mindkét mutató csökken.

Háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást tervezők aránya

Az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya - állapította meg a Tárki Társadalomkutatási Intézet kutatása, amelynek eredményeit szerdán juttatták el az MTI-nek.

Módosítják a távolléti díj számítását

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága mai ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása, tudatta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A válság óta nem volt ilyen szűk az álláspiac

2009 eleje óta - mióta az adatok rendelkezésre állnak - nem jelentettek be ilyen kevés államilag nem támogatott új munkahelyet a vállalkozások Magyarországon, 7500 darabot 2013 januárjában. Miközben az év eleje jellemzően gyengének számít, az elmúlt hónapokban jócskán átlag alatti a munkakínálat, miközben ismét durván, közel 80 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma decemberről januárra, valószínűleg jórészt a határozott idős munkaszerződések, beleértve a közmunkás foglalkoztatás decemberi lejárata miatt.

Alapjogi kérdéseket is felvet a távolléti díj szabályozása

A jelenlegi munka törvénykönyvében (Mt.) hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet - közölte a Complex Kiadó Kártyás Gábor munkajogászt, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagját idézve. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.

Az NGM szerint így egyszerűbb a szabadságszámítás

A távolléti díj új szabályozása egyszerűsíti az adminisztrációt a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. A jogértelmezést segítendő a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszertani segédletet is készít a távolléti díj kiszámításához - közölte a tárca az MTI érdeklődésére. Ha szükséges, a minisztérium kezdeményezheti a változtatást.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.