Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
A kínai kormány tavalyhoz hasonlóan idénre is 5 százalék körüli GDP-növekedési célt tűzött ki egy ma kiosztott kulcsfontosságú dokumentumban, amelyet „nem lesz könnyű elérni” a kínai miniszterelnök szerint. A hadikiadásokat 7,2%-kal növelik, és 12 új városi munkahelyet terveznek létrehozni, és a gazdasági teljesítmény „cikkcakkokban” történő növekedése is szóba került.
A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss, januári munkaerőpiaci adatról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét, de szó volt a 2023-as reálbérek alakulásáról is. A második blokkban a Magyar Telekom tavalyi negyedik negyedéves eredményeiről beszélgettünk Fekete Beatrixszal, a Portfolio részvénypiaci elemzőjével.
Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
A várakozásokat jelentősen meghaladó foglalkoztatottsági adatot közöltek az Egyesült Államokból, ami elbizonytalaníthatja a Fedet a leendő kamatvágásokkal kapcsolatban.
Decemberben a novemberivel megegyező munkanélküliségi rátát mértek az euróövezetben és az Európai Unióban. Elemzők sem vártak változást.
Tehetetlennek érzi magát az élet nehézségeivel szemben? Néha úgy érzi, csak sodródik az életben? Vagy ön az a típus, aki ha elhatároz valamit, azt véghez is viszi? A pszichológia tudományában évtizedek óta ismert az úgynevezett kontrollhely (locus of control) fogalma, mely éppen ezt az attitűdöt, világlátást hivatott megragadni. Cikkünkben bemutatjuk, mi is az a kontrollhely, majd magyar adatok segítségével vizsgáljuk, milyen viszonyban áll ez olyan egyéni eredményekkel, mint például a jövedelem, vagy a végzettség. Eredményeink többsége egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal, azonban rávilágítunk eddig kevéssé tárgyalt jelenségekre is. A cikk eredeti verziója a Közgazdasági Szemlében jelent meg.
Novemberben csökkent a munkanélküliségi ráta az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben az elemzők által várt stagnálás helyett.
A várt 115 ezer fő helyett 164 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban decemberben az ADP adatai szerint.
Az amerikai jegybank valódi előrelépést tesz az infláció megszelídítése felé anélkül, hogy nagyobb károkat okozna a munkaerőpiacon, és a remélt puha landolás egyre inkább elképzelhető - mondta Thomas Barkin, a richmondi jegybank elnöke szerdán.
Oroszországban lassult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés növekedése novemberben, amikor történelmi mélyponton stagnált az infláció.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban átlagosan 4,9 százalék volt a munkanélküliség októberben a szeptemberi 4,8 százalék után, a ráta már több mint egy éve 5 százalék alatt mozog.
Október után novemberben is nőt a németországi munkanélküliség mértéke, amely a harmadik negyedév mindegyik hónapjában a gazdasági gondok ellenére még stagnálást mutatott. A legújabb adat azt jelzi, hogy végérvényesen véget ért az az időszak, amikor érdemben nem lehetett érezni a munkaerőpiacon, hogy a gazdaság mintegy egy éve recesszió közeli állapotba került. A legtöbb cég a gazdasági gondok ellenére eddig ugyanis a meglévő munkaerőállományának megtartására törekedett a strukturális munkaerőhiány miatt. A válság elhúzódása azonban már a munkaerőfelhalmozás ellen hat, így most már egyre több cég kényszerül elbocsátásokra. Különösen a lakóingatlan-beruházások jelentős visszaesésével küzdő építőiparban súlyos a helyzet, ahol a cégek következő három hónapra vonatkozó foglalkoztatási tervet tükröző Ifo-barométer 2010 óta nem látott szintre csökkent.
A munkahely elvesztése nemcsak az anyagi helyzet romlását hozza magával, hanem szubjektív jóllétre, azaz az egyének által érzékelt életminőségre is negatív hatása van. A munkanélküliség szubjektív jóllétet romboló hatásában az anyagi nehézségeken túl az állás elvesztéséből fakadó pszichológiai, egészségügy és társadalmi következmények is tükröződnek. Sőt, a munkanélküliségnek hosszan tartó negatív jólléti következményei vannak: az állásukat elvesztők elégedettsége még több évvel az újbóli elhelyezkedés után sem tér vissza a korábbi szintre.
Kiadta új nyugdíjrangsorát a Natixis. A jelentés szerint tíz év után először van ok optimizmusra, ha a nyugdíjbiztonságról van szó. Csakhogy öt nagy kockázatot is azonosítanak, amelyek kihatással lehetnek a nyugdíjas évekre és a megélhetésre. Kiderül az is, Magyarország hányadik helyen végzett a listán.
2021 júniusa óta nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség mértéke Németországban. Ez az első komolyabb jele annak, hogy most már a munkaerőpiacon is kimutathatók a mintegy egy éve stagnáló gazdaság hatásai. Hasonló folyamatok láthatók az eurózónában is. Elemzők szerint mind Németországban, mind az eurózónában egyre több cég kényszerülhet elbocsátásokra, köztük olyanok is, amelyek a szakemberhiány miatt a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is mindeddig a munkaerő megtartására törekedtek. A leépítések kiemelten érinthetik majd az építőipart, miután az emelkedő kamatok miatt jelentősen visszaestek a lakóingatlan-beruházások.
A BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából kiderült, hogy 2022 őszéhez képest optimistábbak a magyarok az őket foglalkoztató cégek jövőbeni piaci kilátásaival kapcsolatban, ennek ellenére tavaly óta enyhén csökkent az általános bizalom azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges állásvesztés esetén az érintettek mennyire könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új pozíciót. A kedvezőtlen reálgazdasági mutatók dacára a tavalyi és az azt megelőző év azonos időszakával összevetve nincs számottevő változás a hazai munkavállalók saját munkaerőpiaci helyzetükkel kapcsolatos megítélése kapcsán.
A vártnál sokkal nagyobb mértékben esett a foglalkoztatottság növekedése októberben, az előző hónapokhoz képest jelentős volt a megtorpanás. Ez jó hír a Fed számára, amely kamatemeléseivel lassítani akarja a gazdaságot. A feszes munkaerőpiacban a jegybank jelentős inflációs kockázatokat lát, ezért a mai adat mindenképp pozitív olvasatú lehet a piacokon.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde szerint az eurózóna inflációja fokozatosan visszatér a 2%-os célértékhez, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén szigorítson a monetáris politikáján.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
