Az Egyesült Államokban továbbra is aggasztó a munkaerőpiaci helyzet, amely a szolgáltatási ágazatot érinti a legjobban, az egyik illinois-i gyorsétterem pedig ingyen iPhone-t kínál az új alkalmazottaknak.
Tavaly épphogy egy kis levegőhöz tudott jutni az építőipar, de 2021-től már ismét teljes kapacitással vágtak bele a szakemberek a munkába: a legkisebb felújításoktól kezdve egészen az évtizedeket meghatározó gigaprojektekig. Pont egy ilyen dömpingben indult el két évvel ezelőtt a Portfolio első Építőipari konferenciája, amelynek egyik meghatározó pontja volt a Market Építő Zrt.-vel közösen alapított, "Az Év Építőipari Személyisége" díj nyertesének megválasztása és kihirdetése. A célunk most sem változott, egy leterhelt időszak közepén szeretnénk egy pillanatra megállni, és elismerni a szakma egy kiemelkedő személyiségét.
Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.
A Bevásárlóutca Menedzsment (BUM) által összefogott 11 budapesti bevásárlóutcában a vállalkozások mintegy 90 százaléka élte túl a koronavírus-járványt, és egyre több helyen csökken a kiadó-eladó üzletek száma - közölte csütörtökön a BUM az MTI-vel a május elején végzett kutatása alapján.
Vakarhatják a fejüket az Egyesült Államok jegybankjában, a Fed az elmúlt napokban ugyanis olyan híreket kapott a gazdaságból, amelyek első látásra ellentétes monetáris politikai irányt követelnének a döntéshozóktól. A Fed kettős céljának elérése nehezebbnek tűnik, mint korábban.
A Magyarországon működő német vállalatvezetők minden eddiginél magasabb arányban újra hazánkat választanák beruházási célpontként, most többségük bővítené itthoni tevékenységét, és nagymértékben javult körükben a hangulatindex, ami 4% feletti GDP-növekedést és akár 7-8%-os bérnövekedést vetít előre idénre – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) csütörtöki online eseményén, amelynek témáját a kamara idei konjunktúrajelentése adta. A német cégek összességében bizakodóan tekintenek az idei magyar gazdasági és saját üzleti kilátásaikra, de közülük minden másodiknak komoly kockázatot jelent a munkaerőhiány főleg az iparban, és a korrupció, valamint a közbeszerzések terén is nagy az elégedetlenség. Kiderült, hogy számos cégnél bekövetkezhet a termelési tevékenysége teljes áthelyezése például Ázsiából Európába, és újdonság, hogy csaknem fele-fele részben jelölték meg ennek célpontjaként a mi térségünket, illetve Nyugat-Európát.
Egy épület sem működhetne, fogadhatna dolgozókat, vagy vendégeket az FM piac szereplői nélkül, akik most óvatosan optimisták és a II. negyedévben már új megrendelésekre, a bezárt, vagy csökkentett szolgáltatási színvonalon működtetett épületek újranyitására számítanak. Ezek mind jótékonyan hathatnak az FM szektor gazdasági adataira, egyedül az elegendő munkaerő kérdése okoz továbbra is bizonytalanságot. A LEO (Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatok Országos Szövetsége) legújabb, 2021 második negyedévére vonatkozó hangulatjelentését foglaljuk össze.
A lakásépítések száma az elmúlt tíz évben számottevően elmaradt a potenciálisan elérhető szinttől. 2000 és 2010 között évente átlagosan több mint 32 ezer lakást adtak át, ami 2010 és 2020 között átlagosan 14 ezerre csökkent. A lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya elmaradt a régió átlagától és a lakásállomány megújulási rátája is alacsonyan alakult historikus és régiós összevetésben egyaránt. Az épített lakások alacsonyabb száma az elmúlt tíz évben visszafogta a magyar gazdasági növekedést. Kedvezőbb lakáspolitika mellett több lakás épülhetett volna, és így gazdasági fejlettségünk is magasabban alakulhatott volna.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Több mint négy hónapos az átlagos várakozási idő egy építőipari szakemberre, de még ennél is rosszabb a helyzet az ország egyes részein. A szakterületeket nézve a gépészek között van a legnagyobb hiány, rájuk 5 hónapot kell általában várnia annak, aki felújításba, vagy építésbe kezd magánszemélyként - derült ki a Mapei felméréséből.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. A Pénzcentrum szakértő segítségével járt utána, mi lehet ennek az oka és mégis milyen előnyökkel járna az X generáció alkalmazása a munkáltatók számára.
Februárban a januári 4,3 százalékon maradt a munkanélküliség Csehországban. Tavaly februárral összehasonlítva viszont 1,3 százalékkal növekedett - közölte a cseh munkaügyi hivatal pénteken Prágában.
Az elmúlt hetekben több helyen többféle cikk is napvilágot látott a budapesti új lakások áráról. Noha a kerületek sorrendje többé kevésbé mindegyikben megegyezik, az átlagos négyzetméterárakban már nagyobb különbségek láthatók. Éppen ezért az egyes elemzőházak adatait összefogva megnéztük, hogy ki, milyen átlagárral számol a főváros kerületeiben és mennyibe kerülnek valójában a most értékesítésre kínált új lakások Budapesten.
Meglehetősen pesszimista interjút adott a Dining Guide gasztronómiai szaklapnak Gerendai Károly. A többek között a gasztronómiában, vendéglátásban és turizmusban is érdekelt vállalkozó elmondta: csak a vendéglátóhelyei 200 millió forintot buktak egy év alatt, és komoly hiteleket kellett felvennie, hogy életben tartsa vállalkozásait.
A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?
A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.
Az MNB Termelékenységi jelentés cikksorozat aktuális részében a munkatermelékenységgel foglalkozunk. Termelékenységi szempontból a 2013 és 2019 közötti növekedési, felzárkózási ciklus két időszakra osztható. A 2013-2016-os szakaszban elsősorban a munkaerő mennyiségi növekedése támogatta a gazdasági növekedést, majd 2017-től a teljes foglalkoztatás megközelítésével egyre inkább a termelékenység vált a növekedés motorjává. Ezt jól mutatja az is, hogy 2017 és 2019 között a növekedés közel kétharmadát munkatermelékenység-bővülés okozta. Ez a munkatermelékenység-javulás az EU-átlag háromszorosa volt, amely folyamatban kiemelt szerepe volt a kkv-szektor termelékenységnövekedésének, valamint a gazdaságösztönző jegybanki és kormányzati intézkedéseknek. Az elmúlt három év tapasztalatai pozitívak, azonban még jelentős hatékonyságjavulásból felszabadítható növekedési tartaléka van a hazai kkv-szektornak. Ebben a cikkben alapvetően a termelékenységnövekedés szerkezete kerül bemutatásra.
A kormány támogatását kérik a turisztikai autóbuszos személyszállító kis- és középvállalkozók megsegítésére a fuvarozói érdekképviseletek a válság túléléséhez, az újrainduláshoz, a költségek csökkentéséhez, a képzett munkaerő megtartásához és visszaszerzéséhez.
Három hét és elkezdődhet a családosok őrült ralija a lakásfelújítási program maximum 3 milliós támogatására, no meg persze a szakemberek keresgélésére. Sok családos már valószínűleg pontosan tudja, hogy mire szeretné majd költeni a milliókat, így ha az elképzelés már megvan, már csak a megfelelő brigádot kell levadászni, aki megoldja a kivitelezést számlára. De vajon lesz szakember, aki időben, nem horror áron és megfelelő minőségben elvégzi a munkát? Építőipari szakértőket kérdeztünk arról, hogy mire számítson az, aki januártól elkezdené a lakásfelújítást.
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
