Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.
Valamiért augusztus 24-én mondanak beteget a legtöbben Amerikában az egész évben.
Számos veszélyt rejt magában az a törvénytervezet, amely levenné a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget és azt a dolgozókra hárítaná. Ha elfogadják a javaslatot, az akár az egészséges és biztonságos munkavégzéshez fűződő alapjog sérelmével is járhat - mondta a Portfolio Checklist podcastban Dudás Katalin jogász, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.
Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen. A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében azzal a törvénytervezettel foglalkoztunk, amely könnyítene a munkavédelmi oktatás szabályain, és amely kiváltotta a szakszervezetek haragját. Vendégünk volt Dudás Katalin, jogász az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. A második részben Kína uniós terjeszkedéséről volt szó, amely leginkább a német ipar számára veszélyes, de hat az egész belső piacra is. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Egy új elemzés szerint, ha az Egyesült Államokban a nőknek fizetést adnának a gondozási és gyereknevelési munkájukért, akkor évente 627 milliárd dollárral többet keresnének – írja a Bloomberg.
Míg a férfiak általában profitálnak abból, ha gyermekük születik, a nők karrierjét gyakorlatilag lenullázza a szülés. A bérkülönbségek, a munkaadói félelmek, a túl kevés bölcsőde, illetve társadalmi sztereotípiák is akadályozzák, hogy egy dolgozni vágyó anya szakmai és anyagi megbecsüléssel övezve térjen vissza a munkaerőpiacra.
Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján – írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye. A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a második legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
Egy új kutatás szerint a folyamatos, teljes munkaidős home office 18 százalékkal alacsonyabb termelékenységet eredményez, mint az irodai munka - számolt be a Bloomberg. A kutatásban csak az újonnan felvett dolgozók munkáját vizsgálták adatbeviteli feladatkörben Indiában. Szakértők szerint a hibrid munkavégzés jelentheti a hosszú távú megoldást.
Hőségben fokozottan kell figyelni a szabadban dolgozók egészségének védelmére, a nagy meleg, a tartósan 24 fok feletti hőmérséklet kockázatot jelenthet a munkabalesetek szempontjából is - mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Elfogadta a román képviselőház szerdán az állami fizetés és nyugdíj halmozását tiltó, illetve a munkaviszony fenntartására a nyugdíjkorhatár elérése után is lehetőséget teremtő törvénytervezetet.
A Deloitte és a Workplace Intelligence felmérése szerint a munkavállalók többségének jólléte és jóléte romlott vagy változatlan maradt tavaly, a vezetők azonban elszakadtak a valóságtól, nincsenek tisztában a munkaerő mentális és pénzügyi állapotával. A jelentés kiemeli: a vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az "emberi fenntarthatóságra" a tehetségek megtartásához, olyan eszközöket alkalmazva, mint a méltányos bérezés és a négynapos munkahét kísérleti bevezetése.
A beteg, különösen a beteg gyerek, tartós, személyes ápolásában többféle ellátás segítheti az ápolást végzőt. Ezek az ellátások a nyugdíjjal is kapcsolatban vannak - olvasható az ado.hu cikkében.
Nemrég még egyértelműen karriergyilkos lépésnek számított nyíltan bármilyen negatív felhangú megjegyzést tenni saját munkaadónkra, ami akár egy egész iparágon belül ellehetetleníthette az embert. Ma már a konstruktív, építő kritika létjogosultsága egyre nagyobb teret nyer. Az emberek nem akarnak mérgező, demotiváló helyeken és főnökökkel dolgozni, és mivel álláspiaci alkupozíciójuk erős, tehetnek a változásért - az előrelátó munkáltatóknál legalábbis mindenképp.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
