Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
Négynapos munkahéttel kísérletezett néhány brit cég, a gyakorlat olyannyira bevált, hogy sok cég hosszú távon is átállt az új munkarendre - derül ki az Autonomy think-tank friss jelentéséből, melyet a CNBC szemlézett.
2024 a négynapos munkahét éve lehet a brit kis- és középvállalkozások körében – állítja egy napokban megjelent felmérés. Az utóbbi időszakban világszerte egyre jobban terjedő munkarend koncepciójának lényege, hogy azzal a cégek egyszerre tudják javítani a munkavállalók életminőségét, illetve a termelékenységüket. A rövidített munkarend hívei szerint a heti három nap egybefüggő szabadnapot kapó dolgozó elégedettebb, boldogabb, a munkája iránt elkötelezettebb munkavállalóvá válik, amivel jelentősen csökken a fluktuáció mértéke. Egy globális felmérés szerint viszont a munkavállalói elégedettség fokozásának nem feltétlen a négynapos munkahét bevezetése a legjobb módja. A munkaórák, munkanapok száma helyett ugyanis fontosabb szereppel bír a munkával kapcsolatos élmények minősége, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az emberek többsége azonos fizetés mellett inkább dolgozik egy számára kielégítő, jó munkahelyen öt napot, mint egy rossz állásban négyet.
2023 végén is tartott még az év során tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás Magyarországon. Az utolsó negyedévben 20,9%-kal több pályázat érkezett a meghirdetett állásokra, mint az előző év azonos időszakában. Az ország két vármegyéjét leszámítva mindenhol nőtt a jelentkezések száma, a legnagyobb arányban Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében – derült ki a Profession.hu legújabb negyedéves jelentéséből.
Egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező főnök sokkal könnyebbé teheti a munkát, írja a CBNC cikke. Ha azonban olyasvalakinek dolgozol, akiből hiányzik ez a fajta empátia, az még azokat is felmondás gondolatával töltheti el, akik nem sértődnek meg könnyedén.
Mederkotrás közben egy második világháborús 250 kilogrammos szovjet hídromboló légibombát találtak a csepeli szabadkikötőben pénteken - közölte a Magyar Honvédség 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred kommunikációs altisztje az MTI-vel.
Könnyű, otthonról végezhető munkáról, valamint ausztriai és németországi munkalehetőségekről szóló valótlan álláshirdetések miatt vádat emelt az ügyészség egy férfi ellen, aki több száz embert ejtett tévedésbe, és 4,5 millió forint kárt okozott - tájékoztatta a Somogy Vármegyei Főügyészség hétfőn az MTI-t.
A Covid-járvány elmúltával a teljes távmunka időszaka elmúlt, azonban számos cégnél egyre többen dolgoznak rugalmas munkakeretek között. Miközben komoly vita szól arról, hogy a cégeknek mekkora mértékben célszerű engedélyezniük a hibrid munkavégzést, egy friss amerikai kutatás most azt mutatta ki, hogy a rugalmas munkavégzés jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A Harvard Egyetem tanulmánya szerint a munka és a magánélet közötti egyensúly erősítésével akár 10 évvel is csökkenthető az infarktus vagy a stroke kockázata.
A marketingesek nem félnek attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat, 40%-uk naponta használ ilyen eszközöket - derül ki a liftupakademia.hu kutatásából.
A legtöbb ember számára a munka egy stresszes tevékenység. Az Egyesült Államokban a munkavállalók mintegy 77 százaléka számolt már be munkahelyi stresszről, derült ki az Amerikai Pszichológiai Társaság áprilisban megjelent, 2023-as Work in America felméréséből. Az amerikai munkaügyi minisztérium foglalkozási információs hálózata ezt követően 873 foglalkozást rangsorolt a stressztűrés alapján.
Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.
Egyes munkáltatók egyenesen megtiltják az olyan mesterséges intelligencia alapú eszközök használatát, mint az OpenAI ChatGPT-je. Azok az alkalmazottak viszont, akik megszerették ezt a technológiát - például mert úgy érzik, hogy nagyban megkönnyíti és gyorsítja a munkájukat -, megtalálják a módját, hogy diszkréten visszacsatornázzák őket a mindennapjaikba.
Az ember, ha állást keres, általában megírja vagy frissíti az önéletrajzát, esetleg átnézeti egy szakemberrel, majd benyújtja minél több munkahelyre, és izgatottan várakozik. Mások viszont egyenesen megkeresik a kiszemelt cég vezetőjét vagy HR-főnökét, rácsetelnek, Messenger üzenetet, TikTok-videót küldenek neki, és igyekeznek levenni az illetőt a lábáról. A technika, bár elsőre merőben szokatlannak tűnhet, működik.
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.