Jól haladnak a PSD2-re való felkészüléssel a magyar bankok, kevés a lemaradó, de szinte mindenütt sok feladat maradt még - hangzott el a Portfolio mai Banking Technology 2017 konferenciájának délutáni szekciójában. Alaposan megnehezíti a dolgukat, hogy közben a májusban hatályba lépő GDPR-ra is készülniük kell.
A digitalizációt vezérlő ügyfélélmény nemcsak a felületek és az elérési csatornák modernizációjával növelhető, szükség van most már a belső banki folyamatok és a back office digitalizációjára is hozzá. A bankok transzformációs kényszeréről, a nagy technológiai óriások által jelentett fenyegetésről, de még a bankok e-számlázás segítségével történő digitális csomóponttá válásáról is szó volt a Portfolio Banking Technology 2017 konferenciájának egyik szekciójában.
A bankok digitális traszformációjáról és a fintech cégek jelentette kihívásokról szólt az első panelbeszélgetés a Portfolio Banking Technology 2017 konferenciáján. A résztvevők kissé megosztottak a témában, ugyanakkor elég nagy konszenzus mutatkozott abban, hogy a legnagyobb kihívók hosszú távon a technológiai óriások lehetnek, és a bankoknak az adatvagyonuk kiaknázásban lehet igazán nagy előnyük, amire persze a fintech kihívók is igényt támasztanak.
Hetényi Márk, az MKB vezérigazgató-helyettese szerint a digitalizáció új életet lehel a bankszektorba, különösen a rendelkezésre álló adatvagyonban rejlik számukra órási érték. Míg a bitcoin és más kriptodevizák inkább a sajtó számára érdekesek, a mögöttük álló blockchain technológia viszont az okosszerződések, az ügyfélazonosítás, a fizetések, trade finance területén is nagy jelentőségre tehet szert.
2020-ig biztosan fennmarad a jelenlegi alapkamat, és 2019 elejéig a nulla közeli 3 havi BUBOR is - mondta a Nagy Márton MNB-alelnök a Figyelő TOP200 konferenciáján. Zolnai György, a Raiffeisen vezérigazgatója szerint a vállalati hitelpiac már a ciklus tetején jár, így nem kívánnak még nagyobb kockázatokat vállalni itt. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója a vállalatok tőkeerejének növelését és a digitalizációt is nagy kihívásnak nevezte.
Hiába jók a makrogazdasági adatok, nem nagyon számíthat 10% feletti átlagos tőkearányos megtérülésre a magyar bankszektor a következő években. A tovább csökkenő kamatszint, a munkaerőhiány és a túlszabályozás már rövid távú, az ingatlanpiac tetőzése és a kamatkörnyezet emelkedésének hiteltörlesztésre gyakorolt hatása pedig hosszú távú kockázatként jelentkezik a bankoknál. Ma már nem csoda, ha egy programozó többet keres egy fiókvezetőnél - hangzott el a bankvezérek panelbeszélgetése során a Portfolio mai Budapest Economic Forum 2017 című konferenciáján.
A bevételekre lefelé, a költségekre felfelé mutató tényezők hatnak a magyar bankrendszerben, az elmúlt másfél év jövedelmezősége nem fenntartható - értettek egyet a bankvezérek az egri Közgazdász-vándorgyűlésen. A hitelezés visszaesésétől és a túlzott banki kockázatvállalástól egyelőre nem kell tartani, de egy esetleges kamatemelkedés negatív hatásaira fel kell készülniük a bankoknak. A fiókszám további csökkenésére és kontakt centerekké való átalakulására van kilátás.
Mit jelent a bankoknak a digitalizáció, és hol tartanak e téren a bankjaink? Erről beszélt az MKB, az OTP és a Gránit Bank képviselője az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének második napján.
Az egy évvel korábbi 1,5 milliárd után 19,5 milliárd forintos adózott eredményt ért el az MKB Bank az idei első félévben. Szépen nőtt a bank hitelállománya és a bevételei is. Úgy tűnik, a szanálás időszakának nehézségeit végleg maga mögött hagyta a bank, kérdés persze, hogy növekedése mekkora kockázatvállalással párosul.
Nem áll meg a közel 200 milliárd forintos vagyont kezelő Pannónia CIG Alapkezelő legújabb sztorija a tegnap bejelentett tulajdonosi változásoknál. Benczédi Balázs, az alapkezelő elnök-vezérigazgatója ugyanis megkeresésünkre közölte: az MKB Alapkezelő és a Pannónia CIG Alapkezelő összeolvasztását tervezik. A tranzakció nyújtotta mérethatékonysági és szinergia lehetőségekkel reményeik szerint a CIG Pannónia Életbiztosító, az MKB Bank és a többi tulajdonos is jól jár.
A CIG Pannónia Életbiztosító közölte, hogy részesedése a Pannónia CIG Alapkezelő Zrt.-ben az eddigi 50%-ról 16%-ra csökken.
Melyek a legnagyobb magyar bankok az OTP után, és mely nagybankok voltak a legaktívabbak a hitelezésben az elmúlt nyolc évben? Melyek gyűjtötték a legtöbb betétet a válság eleje óta, és melyek érték el tavaly a legnagyobb megtérülést? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad alábbi 10 ábránk.
A címben szereplő, gyakran hallható, kétségtelenül rosszhiszemű kérdésre nem egyszerű a válasz. Nemcsak az összes banki kondíciót kellene végignyálazni hozzá, hanem az egyes banki konstrukciók igénybevételét és a szolgáltatás minőségét is számszerűsíteni kellene. E lehetetlen vállalkozás helyett inkább a banki jelentésekhez nyúltunk: megnéztük, hogy saját méretükhöz képest mely hazai nagybankok realizálják ügyfeleiken és üzletfeleiken a legmagasabb bevételeket. Érdekes listákat kaptunk.
Áprilisi bejegyzését követve megkezdte működését a készpénzkímélő elektronikus fizetési (helyfüggetlen mobilfizetési) szolgáltatást nyújtó társaságok civil úton szervezett, autonóm érdekképviseleti feladatokat ellátó társadalmi, szakmai szervezete az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ).
Több mint egy évet kellett várni rá, de ma kihirdette az MFB, mely hitelintézetek nyithatják meg a második körben az újabb 200 MFB Pontot, amelyen keresztül a visszatérítendő EU-forrásokat is értékesítik. A Takarékbank, a B3 Takarék, az FHB és a Budapest Bank meglévő 442 MFB Pontja mellé az OTP Bank, az MKB Bank, a Gránit Bank és az NHB Bank nyithatja meg a következő 200 MFB Pontot. Az új konzorcium szereplői idén 60 milliárd forintot értékesítenének az EU-forrásokból.
A CIG Pannónia közölte: az MNB engedélyezte, hogy a korábban MKB Általános Biztosítóként ismert Pannónia Általános Biztosító Zrt. lakásbiztosítási, társasház-biztosítási és kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási állományát az Aegon Magyarországra ruházza át 2017. július 1-jei hatállyal.
Javította az MKB több osztályzatát pénteken a Moody's Investors Service, a bank pénzügyi alapmutatóinak fokozatos javulásával indokolva a lépést.
Kíméletlen megszorítások, szigorú költségkontroll, üzleti aktivitást követő költségnövekedés - nagyjából ebbe a három csoportba sorolhatók a magyar nagybankok az utóbbi időszak költséggazdálkodása alapján. A legszigorúbban az MKB, a Raiffeisen és a CIB bánt a költségeivel, majd a K&H és az UniCredit következett, az előre menekülők táborába pedig az OTP, a Budapest Bank és az Erste tartozott tavaly. Utóbbinál azonban ennek láthatóan vége: az idei év az Ersténél is részben a költségcsökkentésről fog szólni.
Pénteken váratlanul távozásra szólította fel az MKB Bank vezetése Katona Ildikó üzleti és Sándor Benedek általános vezérigazgató-helyettest - értesült az Index.
Visszafizette az MKB, az OTP, a Takarékbank és az Erste felé kötvénytartozásának 13,607 milliárd forintos részét az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) - írja a Világgazdaság.
Holnap is érdemes ugyanilyen időre készülni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Más gondokkal is küzd Moszkva.
Nem jelent meglepetést a kinevezése.
Afrikában ment mellé a lépés.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
