Mindeddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki találkozóján megszülethet az egyezség.
Idén a kétszámjegyű béremelkedés ellenére is 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje, miután az infláció meghaladja a keresetek növekedési ütemét. A következő években ugyanakkor a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az újrainduló gazdasági növekedés miatt kétszámjegyű béremelkedés és a reálbérek újbóli növekedése valószínűsíthető - derült ki az Egyensúly Intézet friss elemzéséből.
Már tárgyalja a parlament a Pénzügyminisztérium legújabb adócsomagját, amely számos fontos változást hoz az egyéni vállalkozók számára, például törvényileg már nem úgy kezelik őket, mintha cégek lennének. A csak melléktevékenységként egyéni vállalkozást folytatók adóalapja a jövedelem 89 százaléka lenne a költségként el nem számolható szociális hozzájárulási adó miatt, cserébe szja-kedvezményeket is igénybe vehetnek majd. Változások jönnek az átalányadózásnál és az adótartozások nyilvántartásában is – ismertette a Portfolio-val Kiss Helga, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója.
A kormány nem hajlandó törleszteni az előző két évben keletkezett 1,5 százalékos elmaradását, ami hiteltelenné teszi a kormányfő kijelentését, miszerint korrekten elszámolnak a nyugdíjasokkal - véli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (Nyuszet).
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csütörtökön. Közölte: az infláció már az év vége előtt egy számjegyűre fog csökkenni, jövőre pedig 5-6 százalékos szintet érhet el. Az eseményen az is kiderült: a kormány elviekben ámogatja VKF résztvevőinek többségi álláspontját, miszerint a legkisebb minimális keresetek emelésére már decemberben kerüljön sor, továbbá annak mértéke a minimálbér esetében 15 százalékot, a garantált bérminimum esetében 10 százalékot érjen el.
Bár a kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról posztolt Facebook-oldalán, és a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elfogadhatónak nevezte a decemberi, előrehozott fizetésemeléseket, a Portfolio információi szerint még nem "ütötték le" a felek az alkut. Ezt erősíti meg az is, hogy Hollik István később feltételes módúvá változtatta meg Facebook-posztját (a minimálbér kapcsán az "emelkedik" szót lecserélte arra, hogy "emelkedhet"). Azt, hogy még nincs végleges megegyezés, jelzi, hogy az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet például nem szeretné a garantált bérminimum kétszámjegyű emelését, főleg nem akkor, ha a harmadik negyedévben nem ért véget a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése. Ez az információ viszont csak hetek múlva derül ki.
Bangladesben több mint 300 ruhagyár volt kénytelen ideiglenesen bezárni a munkások minimálbér emelését követelő tiltakozóhulláma miatt - közölték csütörtökön a helyi hatóságok.
Még idén 15%-kal emelkedik a minimálbér - jelentette be a Facebookon Hollik István, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója. Ezzel megerősítette Czomba Sándor államtitkár szavait, aki a napokban arról beszélt, hogy a 100 ezer forintos bérkompenzáció helyett (amelyet a kormány nem fogadott el) előre hozzák a minimálbér emelését.
Frissítés: később Hollik István "emelkedik" helyett már azt írja, hogy "emelkedhet" a minimálbér.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)
A minimálbéresek és a garantált bérminimumosok nem számíthatnak az idei év végén 100 ezer forintos adó- és járulékmentes bérkompenzációra - értesült a Portfolio. A munkaadók és a munkavállók képviselői arról fognak megállapodni, hogy más módon kompenzálják a reálbérek idei visszaesését.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
2024. január 1-jével a minimálbért bruttó 840 euróra (322 ezer forint) emeli meg Horvátország kormánya az eddigi 700 euróról (268 ezer forint) - jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány szerdai ülésén.
A Fidesz november 18-án tartja tisztújító kongresszusát, ahol várhatóan újra Orbán Viktor választják pártelnöknek. A két évvel ezelőtti esemény alapján könnyen lehet, hogy a miniszterelnök vadonatúj lépéseket jelent be.
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
Hogy kapcsolódik össze a harmadik országbeli munkavállalók kérdése a magyar társadalmi egyenlőtlenséggel, az oktatás fejlesztésébe vetett hittel, a munkavállalók jogaival, és a lakhatási kérdésekkel? Talán elsőre meredeknek tűnik egy ilyen logikai kapcsolat, mégis látni fogjuk, hogy milyen égető kérdések következnek abból, ha asztalra tesszük a munkaerőhiány problémáját.
A minimálbér intézménye a reálgazdaságban már nem mérvadó, az élet folyamatai már ezt messze felülírták - monda Parragh László, a Porfolio Checklist podcast adásában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadott a Budapest Economic Forum 2023 konferencián is, ahol többek között az infláció letörésének lehetséges módjairól is beszélt.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsort a Budapest Economic Forum 2023 konferenciára kitelepült stúdióban készítettük. Az adásban szó lesz arról, hogy napirenden van-e Magyarország kilépése azt Európai Unióból és mi lesz az euróbevezetéssel. A témáról Sinkó Ottót, a Videoton társ-vezérigazgatóját kérdeztük. A második blokkban Parragh Lászlóval a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével többek között arról beszélgettünk, hogy van-e még létjogosultsága a minimálbérnek és mi csökkentheti az inflációt.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciáján az infláció és a növekedés kapcsolatáról beszélt. Szerinte recesszió nélkül nem lehet legyőzni az inflációt, ezt mutatják az elmúlt egy év gazdasági adatai is Magyarországon. Az infláció ugyanis a recesszió következtében esett vissza.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Több száz, kihasználatlan páncélos áll a raktárakban
Állítólag még a tesztfázisban lévő Kedr rendszert használták.
Sok útvonalat érint.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
