Újratárgyalják a minimálbéremelést
A kétéves bérmegállapodás ellenére újranyitják decemberben a jövő évi minimálbéremelésről szóló tárgyalásokat, mivel a gazdasági teljesítmény a vártnál jobbnak ígérkezik - írja a Népszava.
A kétéves bérmegállapodás ellenére újranyitják decemberben a jövő évi minimálbéremelésről szóló tárgyalásokat, mivel a gazdasági teljesítmény a vártnál jobbnak ígérkezik - írja a Népszava.
Megkezdődnek az egyeztetések a következő napokban a jövő évi kötelező legkisebb keresetekről, az állami cégek bérhelyzetéről, a járulékcsökkentésről és a kiskereskedelemben tervezett, rövidített vasárnapi nyitvatartásról - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Nincs tervben egységes európai uniós minimálbér, miután túl nagyok a gazdasági különbségek a tagállamok között - közölte keddi európai parlamenti (EP-) meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit.
Újratárgyalná a tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), Kordás László elnök ezért kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását - tudta meg szerdai száma szerint a Népszava.
A jövő évi minimálbérnek a tavaly nyáron javasoltnál is magasabb emelését kezdeményezte keddi ülésén a lengyel kormány, a lépés a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) legutóbbi választási kongresszusán szerepelt egyik fő programpontként.
Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre (szerencsére) nem igazán van esély.
Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.
A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Hosszú évek után úgy tűnik, hogy újra emelkedni fog a pedagógusok keresete, miután a (diplomás) bértábla alja már a szakmunkás minimálbér szintjén van. A Magyar Nemzet cikke óriási sikerként próbálja eladni a várható emelést, miközben törvényi kötelezettség lesz a bérek emelése.
Ki húz el ki mellett? Már leelőztek a románok, vagy majd csak fognak? Tényleg jobb élni ma már a lesajnált Romániában? Egyre gyakrabban vetődik fel Magyarország és Románia gazdasági összehasonlítása, szomszédos országként adja magát az összevetés. Ráadásul az tagadhatatlan, hogy Románia sok mutatóban a "fejünkre nőtt" az elmúlt években. Most megpróbáljuk tisztába tenni, hol tartunk most, illetve mi várható a következő időszakban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.
Bruttóban, vagyis az adózás előtti helyzetet tekintve az Európai Unióban a negyedik legalacsonyabb a magyar minimálbér, a vásárlóerőt tekintve azonban még ennél is rosszabb a helyzet: a régióban nálunk lehet a legkevesebbet vásárolni a legalacsonyabb fizetésből. 2019-ban Románia is megelőzött ebben a mutatóban, így egész Európában csak a legszegényebbnek számító bolgárokat előzzük meg. Vagyis a kontinensen szinte mindenhol többet ér a minimálbér akkor, amikor az üzletekben vásárolni akarunk belőle.
Bulgária, Lettország és Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a bruttó minimálbér az Európai Unióban - derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból. Persze a számok csalókák lehetnek, hiszen a tagállamonként különböző adószabályok és a vásárlóerő-paritás bonyolítják a képet.
A hiperinfláció miatt négyszeresére emelte a minimálbért Nicolás Maduro venezuelai elnök, így a havi bér most 18 ezer bolivár a dél-amerikai országban, ami mintegy 6,5 dollárnak felel meg. Maduro az elmúlt két évben tucatszor emelte meg a minimálbért.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével jelent meg interjú a Magyar Időkben, a téma pedig nem más volt, mint a december 30-án bejelentett minimálbér-megállapodás.
Elfogadhatatlanul kevésnek tartja a 8 százalékos minimálbéremelést a Volán-dolgozókat képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet, mert úgy véli, a kétszámjegyűnél kisebb mértékű emelésnek beláthatatlan következményei lehetnek az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő ágazatban. A szakszervezetnél nem értik, hogyan hódolhatott be egy pillanat alatt a 8 százalékos munkáltatói ajánlatnak két aláíró szervezet, a Liga és a Munkástanácsok, hiszen alig néhány napja a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel egységesen kétszámjegyű emelést tartottak elfogadhatónak.
Minél kisebb egy bolt, annál nagyobbat szorított rajta az elmúlt két évben látott dinamikus béremelkedés, amelynek idén sem lesz vége a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növekedése miatt - olvasható ki a Blokkk.com körképéből. Ráadásul 2020-ban is 8%-os emelkedés valósul meg, ami a portál szerint a kisboltokat hozza nehéz helyzetbe.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
December 30-án, vagyis szinte az utolsó pillanatban állapodtak meg a felek a 2019-es minimálbér összegéről. A megállapodás érdekessége ugyanakkor az is, hogy már 2020-ra is előre meghatározták a bruttó minimálbér összegét. Ezekből pedig könnyedén kiszámolhatjuk a nettó összeget, amit egy minimálbérre bejelentett dolgozó hazavisz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egy rádiótorony is találatot kapott.
Nincsenek meggyőző hozamok egyelőre.
Az egyetlen mérsékelt jelöltnek sikerült behúzni a pozíciót.
Ismét a világ legjobbjai közé kerültek a magyar ingatlanfejlesztések.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
