Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására - közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a kormányzat érdemi közreműködésével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén 2020. október 28-án, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Bevezetik a minimálbért Genfben, és rögtön a világon a legmagasabbat: a Genf várost magába ölelő azonos nevű kanton lakosai a vasárnap tartott népszavazáson jóváhagyták, hogy a teljes munkaidőben dolgozók óránként legalább 23 svájci frankot (25,21 euró) kapjanak, ami heti 41 órás munkaidővel számolva 4086 frankos, vagyis csaknem 1,4 millió forintos havi fizetést jelent.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői több mint 6000 budapesti vállalkozás véleményére alapozva készítették el 7+1 pontból álló javaslatcsomagjukat, amellyel szerintük úgy lehetne módosítani a Kisadózó vállalkozások tételes adójára (közismert nevén a katára) vonatkozó jogszabályokon, hogy az mind a katás vállalkozók, mind a jogszabályalkotók számára elfogadható legyen.
Számos fontos új javaslatot fogalmazott meg az Európai Unió helyzetéről szóló mai beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén először tartott ilyen beszédet a tavaly decemberben kezdődött 5 éves elnöki ciklusa során és például egy új egészségügyi kutatási ügynökségre, egy új európai minimálbér szabályozási keretrendszerre, az eddigi 40% helyett 55%-os széndioxid-kibocsátás csökkentési célra tett javaslatot. A jogállamiság megléte, a szabad sajtó, az igazságszolgáltatás függetlensége rendkívül fontos, ez nem tárgyalási alap, ahogy az EU-s pénzek visszaélésszerű felhasználása sem engedhető meg – szögezte le azelőtt, hogy két héten belül nyilvánosságra hozza a Bizottság az első jogállamisági jelentését. Ezt megelőzően a jövő héten egy új migrációs javaslatot is nyilvánosságra hoz a testület, amely azt célozza, hogy a migrációs kihívás kezelében minden tagállam vegyen részt, ne vonja ki magát belőle egyik se.
A szokásosnál jóval később indulhatnak az idei bértárgyalások a versenyszférában a járvány okozta bizonytalanság miatt - írja a Magyar Nemzet. Az idén az országos érdekegyeztetés keretében a jövő évi minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenlegi, két évre szóló megállapodás 2020-ig szól.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a nyáron felmérést végzett a hazai vállalkozások körében a katát érintő vátozások hatásaival kapcsolatban. A több mint hatezer válasz alapján egyértelmű, nagyon sokakat fog hátrányosan érni az új szabályozás. Nagy Elek, a BKIK elnöke teljes mértékben egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot.
Júniusban a bruttó átlagkereset 422 ezer forint volt, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Az elmúlt hónapok 8-9%-os növekedése után igen meglepő ez az adat, azonban van rá magyarázat: a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Vagyis a következő hónapban újra lassabb ütemre kapcsolhat a keresetek emelkedése. Mi több, a KSH adata csak a teljes állásban foglalkoztatottakra terjed ki, miközben sokaknak csökkentették a munkaidejét a válságban, illetve igen erőteljes leépítések voltak, így sokan joggal érezhetik, hogy a számok becsapósak.
Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának.
Az uniós tagállamokban a dolgozók 9%-a keres a minimálbér környékén, hazánkban azonban kétszer ennyien, derült ki egy friss kutatásból. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban még úgy is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a legkisebb kereset.
Július 1-jétől a nyugdíjtörvényben a nyugdíj melletti munkavégzés tekintetében lényeges változások következnek be az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépése nyomán.
A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is - mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elvárja a kormánytól, hogy teremtse meg a fedezetet a bérek megfelelő rendezéséhez a jövő évi költségvetésben. Szabó Zsuzsa, az érdekvédelmi szervezet vezetője a hétfői online tanévzáró sajtótájékoztatón kiemelte, a sztrájkbizottság működését csak felfüggesztették, de amint a járványhelyzet engedi, a bizottság folytatja tevékenységét.
A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentésének köszönhető, és a 2020. július 1-jétől hatályos, további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a magyar munkáltatói bérköltségarány - állapította meg 2020-as adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó.
Hónapok óta konzultál az Európai Bizottság az európai minimálbérről, amit először sokan úgy értelmeztek, hogy egységes alapfizetést vezetne be a testület. Szerdán azonban ismét leszögezték, hogy erről szó sincs, legfeljebb az lehet a törekvés, hogy minden tagállamban legyen valamekkora minimálbér.
A szomszédos Horvátország után Szlovénia is fokozatosan enyhít a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére hozott korlátozásokon: szigorú intézkedések mellett szerdától kinyithattak a könyvtárak, múzeumok és galériák, hétfőtől a fodrász- és kozmetikai szalonok, valamint azok a vendéglátóhelyek, amelyek rendelkeznek terasszal - ismertette a kormány döntését Jelko Kacin kormányszóvivő a válságkabinet szerdai sajtótájékoztatóján.
A munkáltatók kedvezően fogadják, hogy változik a magyar Kurzarbeit-szabályozás, amivel több munkahelyet lehet megvédeni, azonban további segítségre lenne szükségük, ami a bértámogatási plafont illeti.
A kormány célja, hogy mindenkinek legyen munkája, aki tud és képes dolgozni, ezért az eddig elért foglalkoztatási eredményeket minden eszközzel megvédjük - nyilatkozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek.
A magyar kormány bejelentette, hogy a rövidített munkaidőban foglalkoztatottak bérének 70%-át átvállalja, ezzel próbálja megakadályozni a tömeges elbocsátásokat. Az intézkedés már bizonyított Németországban az előző válság idején, így nem csoda, hogy a jelenlegi válságban már számos európai ország élt vele. Bár a magyar kurzarbeit részletszabályai még nem ismertek, de az biztos, hogy népes európai táborhoz csatlakozik hazánk.