Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem látnak rá reális esélyt, hogy január 1-től bért emeljenek, addig a szakszervezetek 10 százalék körüli minimálbér és garantált bérminimum emelésben gondolkodnak - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát követően kedden.
A minimálbérek szintje fontos mutatója egy gazdaságnak, de emellett a gazdaságpolitika eszköze is, amivel a bérek növekedését képes befolyásolni. A hazai minimálbér mediánbérhez viszonyított aránya megfelel a nemzetközi átlagnak, emellett vásárlóerő-paritáson számolva megfelel a gazdasági fejlettségünknek. Nemzetközi összehasonlításhoz figyelembe kell venni az adózás hatásait, az adókedvezményeket, és a minimálbér mellett fennálló más szabályozott béreket. Magyarországon különösen fontos a szakképzettek számára meghatározott garantált bérminimum, ami mintegy kétszer annyi embert érint, mint a minimálbér és 30 százalékkal magasabb annál. Előretekintve a gazdaság fenntartható felzárkózási pályáján a minimálbér emelésének első számú forrása a termelékenység és a versenyképesség további javulása.
Félelem a cégeknél, remény a munkavállalóknál – vívmány vagy fenyegetés az Európai Bizottság javaslata az európai minimálbérrendszer (és nem a minimálbér) bevezetésére? Magas-e a magyar minimálbér? Az Európai Bizottság javaslatát elemzések és konzultáció előzte meg, és noha egyszerűnek látszik és egyáltalán nem olyan radikális, mint azt előtte sokan gondolták, megváltoztathatja azt, ahogy erről az intézményről gondolkodunk.
Az OECD idén ősszel is megjelentette „Education at a Glance” című éves kiadványát, amely vegyes képet fest a magyar oktatási rendszerről. A széleskörű állami óvodai rendszer, a duális képzés kiterjedtsége és a külföldi diákok arányának jelentős emelkedése kedvező, azonban a tanárok hatékonyabb terhelése és kellő utánpótlása, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők növelése egyaránt jelentős versenyképességi tartalékot szabadítana fel Magyarország számára.
A vállalatok érdekképviselete nem igazán tartja lehetségesnek a minimálbér emelését a jövő évben.
November 3-át nemcsak azért hívják választásnapnak, mert az amerikai elnököt választja meg az ország lakossága, hanem azért is, mert ilyenkor sok más, fontos kérdésről szavazást írnak ki. Az amerikaiak tegnap 35 szenátusi képviselő személyét is eldöntötték, emellett több állam kormányzóját és több város polgármesterét is megválasztották. Voltak államok, ahol a marihuánát legalizálták, volt, ahol az abortusz szigorításáról szavaztak, illetve Floridában a minimálbérről, Mississippiben pedig a zászlajuk cseréjéről is döntöttek.
Mészáros Melinda, a LIGA szakszervezetek elnöke szerint a koronavírus miatti válság alaposan megnehezíti a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetéseket, azonban azt mondja: az emelést 2021-ben is folytatni kell.
Az Európai Bizottság az európai minimálbérekre vonatkozó uniós irányelv-javaslatot terjesztett elő az Európai Unión belüli munkavállalók tisztességes megélhetésének biztosítására - közölte Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.
Megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a kormányzat érdemi közreműködésével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén 2020. október 28-án, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Bevezetik a minimálbért Genfben, és rögtön a világon a legmagasabbat: a Genf várost magába ölelő azonos nevű kanton lakosai a vasárnap tartott népszavazáson jóváhagyták, hogy a teljes munkaidőben dolgozók óránként legalább 23 svájci frankot (25,21 euró) kapjanak, ami heti 41 órás munkaidővel számolva 4086 frankos, vagyis csaknem 1,4 millió forintos havi fizetést jelent.
Az uniós források nem adományok - jelentette ki az igazságügyi miniszter szerdán a Facebook-oldalán.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői több mint 6000 budapesti vállalkozás véleményére alapozva készítették el 7+1 pontból álló javaslatcsomagjukat, amellyel szerintük úgy lehetne módosítani a Kisadózó vállalkozások tételes adójára (közismert nevén a katára) vonatkozó jogszabályokon, hogy az mind a katás vállalkozók, mind a jogszabályalkotók számára elfogadható legyen.
Számos fontos új javaslatot fogalmazott meg az Európai Unió helyzetéről szóló mai beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén először tartott ilyen beszédet a tavaly decemberben kezdődött 5 éves elnöki ciklusa során és például egy új egészségügyi kutatási ügynökségre, egy új európai minimálbér szabályozási keretrendszerre, az eddigi 40% helyett 55%-os széndioxid-kibocsátás csökkentési célra tett javaslatot. A jogállamiság megléte, a szabad sajtó, az igazságszolgáltatás függetlensége rendkívül fontos, ez nem tárgyalási alap, ahogy az EU-s pénzek visszaélésszerű felhasználása sem engedhető meg – szögezte le azelőtt, hogy két héten belül nyilvánosságra hozza a Bizottság az első jogállamisági jelentését. Ezt megelőzően a jövő héten egy új migrációs javaslatot is nyilvánosságra hoz a testület, amely azt célozza, hogy a migrációs kihívás kezelében minden tagállam vegyen részt, ne vonja ki magát belőle egyik se.
A szokásosnál jóval később indulhatnak az idei bértárgyalások a versenyszférában a járvány okozta bizonytalanság miatt - írja a Magyar Nemzet. Az idén az országos érdekegyeztetés keretében a jövő évi minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenlegi, két évre szóló megállapodás 2020-ig szól.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a nyáron felmérést végzett a hazai vállalkozások körében a katát érintő vátozások hatásaival kapcsolatban. A több mint hatezer válasz alapján egyértelmű, nagyon sokakat fog hátrányosan érni az új szabályozás. Nagy Elek, a BKIK elnöke teljes mértékben egyetért a jogalkotó céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos gazdasági kamara elnöke által a jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot.
Júniusban a bruttó átlagkereset 422 ezer forint volt, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Az elmúlt hónapok 8-9%-os növekedése után igen meglepő ez az adat, azonban van rá magyarázat: a kiugró növekedés jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatással volt összefüggésben. Vagyis a következő hónapban újra lassabb ütemre kapcsolhat a keresetek emelkedése. Mi több, a KSH adata csak a teljes állásban foglalkoztatottakra terjed ki, miközben sokaknak csökkentették a munkaidejét a válságban, illetve igen erőteljes leépítések voltak, így sokan joggal érezhetik, hogy a számok becsapósak.
Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának.
Az uniós tagállamokban a dolgozók 9%-a keres a minimálbér környékén, hazánkban azonban kétszer ennyien, derült ki egy friss kutatásból. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban még úgy is, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a legkisebb kereset.
Július 1-jétől a nyugdíjtörvényben a nyugdíj melletti munkavégzés tekintetében lényeges változások következnek be az új társadalombiztosítási törvény hatályba lépése nyomán.
A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is - mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.
Az újjáépítési támogatások kiutalását leginkább nem a fegyveres konfliktus miatt halogatják.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
