Görög médiaértesülések szerint nem nagyon közelednek az álláspontok az athéni kormány és a hitelezők között az új segélycsomagról folyó tárgyalásokon, miközben a küszöbön álló törlesztések miatt szorít az idő a megállapodásra. Egy szombati német lapértesülés már szintén abba az irányba mutatott, hogy a nézetkülönbségek miatt borulhat a megállapodás menetrendje, illetve esetleg egy újabb áthidaló hitelnyújtása is szükségessé válhat.
Pénteken a görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy az IMF-hez eljuttatták a hivatalos új hitelkérelmüket, és ezt az IMF is megerősítette.
A megkérdezettek 56%-a szerint rosszak a pénteken a Bundestagban megszavazott harmadik görög mentőcsomag keretei és az emberek 48%-a szerint Görögországnak ki kellene lépnie az eurózónából - többek között ez derül ki abból az 1380 fő részvételével készült YouGov reprezentatív felmérésből, amelyet a Welt am Sonntag írt meg ma.
Szerdán este összeültek az euróövezet pénzügyminiszterei, hogy kidolgozzák az esetleges megállapodás szövegét, amelyet a csütörtöki uniós csúcson elfogadhatnak a kormányfők. A legfrisebb hírek szerint véget értek mára a tárgyalások, holnap jön a folytatás. A délelőtti hírek alapján is úgy tűnt, hogy nem is lesz mit elfogadni este, ugyanis a nemzetközi szervezetek elutasították a görög javaslatcsomagot. Később kiderült, hogy a "beintés" valószínűleg bizonyos nyugdíjrendszerbeli átalakításokra vonatkozhat. Közben arról érkezett hír, hogy a görögök aranyba menekítik a pénzüket.
Megannyi vitás kérdés osztja meg továbbra is Görögországot és nemzetközi hitelezőit az Athén által előterjesztett reformjavaslatokról folyó tárgyalásokon, köztük a munkajog rugalmasabbá tétele, a társadalombiztosítási kasszák reformja, a privatizáció és az általános forgalmi adó emelése - ismerte el Dmitrisz Sztratulisz, az egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozó görög minisztérium államtitkára szerdán.
Pénteken késő este átadta a görög kormány a nemzetközi hitelezőknek a régóta ígért, végül 18 pontot tartalmazó reformcsomagot, amelytől Athénban mintegy 3 milliárd euró bevétel generálását, és egyúttal a második görög segélycsomagból még járó 7,2 milliárd euró megkapását remélik. A reformok adóbehajtásra, és részben privatizációra súlyoznak, de hétvégi görög kormányzati nyilatkozatok szerint például hiányzik belőlük az európai átlagnál alacsonyabb áfa-szint megemelése. Athénnak két hete maradt, hogy esedékes törlesztésekhez elegendő forrást teremtsen - foglalja össze az aktuális helyzetképet vasárnapi cikkében a Bruxinfo.
Görögország európai uniós hitelezői és az IMF - nem hivatalos nevükön a Brüsszel Csoport - már ma megkezdi a görög kormány által benyújtott reformok megvitatását - írja a Reuters egy görög kormánytag szavaira hivatkozva. Már nincs sok ideje a görög kormánynak, hogy megalkudjon az EU-val, hiszen heteken belül konkrétan kifut a pénzéből. Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke ma azt mondta: a rendezetlen fizetésképtelenség nem elkerülhető, ha egy kormány nem hajlandó kötelezettségeit teljesíteni.
Miközben az elmúlt napokban eldőlt, hogy a 2010 május óta fennálló (bár az alatt többször kibővített és módosított) görög nemzetközi hitel-megállapodás az új kormány irányítása alatt is megmarad, addig Írország után Portugália is a korábban felvett IMF-hitelek gyorsított visszafizetése mellett döntött. Mindez azt mutatja, hogy ezen két ország esetében a hároméves kiigazító program után sikeres volt a visszatérés az államadósság piaci finanszírozásához. Sőt, a jelenlegi hozamkörnyezetben olyan kamatok mellett képesek már a piacról többletforrást bevonni, amiből az IMF-hitelek visszafizetése jelentős kamatmegtakarításhoz vezet. A piaci finanszírozáshoz történő sikeres visszatérést a kedvező nemzetközi hozamkörnyezet mellett - bár eltérő mértékben - a gazdaság javuló teljesítménye is segítette.
Miután a sajtóban már hétfőn késő este kiszivárgott a görög kormány reformintézkedéseinek listája, Athén ma közzétette a hivatalos dokumentumot. Az euróövezet pénzügyminiszterei egy telefonkonferencia keretében döntöttek is a reformtervezetről és jóváhagyták azt, így következő lépésben az eurózónás tagállamok parlamentjeinek kell megszavaznia a kérelmet. Az Eurócsoport döntését követő nyilatkozatokból kiderül, a benyújtott tervezet nem igazán konkrét, így Görögország sorsa az elkövetkezendő két hónap alatt dőlhet inkább el, amíg is a görög kormánynak részletes tervekkel kell előállnia. Az Eurócsoport elnöke emlékeztetett: ez még csak az első lépés, a tényleges megállapodásig még sokat kell dolgozniuk a feleknek az ügyön. Kilátásba helyezte: a feltételek teljesülése esetén nem zárják ki a további görög adósságelengedés lehetőségét a jövőben, azonban ettől még messze vagyunk.
A tavaly nyújtott 1,65 milliárd eurós makropénzügyi segítségnyújtási csomagon felül további 1,8 milliárd eurós mentőcsomagot javasol az Európai Bizottság nyújtani Ukrajnának - jelentette be a ma délutáni Európai Tanács ülést követő brüsszeli sajtótájékoztatón Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke.
Az Egyesült Államok a tágabb nemzetközi segélycsomag keretében kész újabb 1 milliárd dolláros hitelgaranciát nyújtani Ukrajnának 2015 első felében, ha Kijev folytatja azt a reformprogramot, amelynek végrehajtásában a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megállapodott - közölte kedden az amerikai pénzügyminisztérium.
Bár már 6 év telt el azóta, hogy többségében állami tulajdonba került a Royal Bank of Scotland, de a jelek szerint egyelőre nem akarja eladni részesedését a brit állam. Ebben szerepet játszhat az is, hogy 2008 óta sem sikerült hamvaiból felélednie a brit nagybanknak.
Továbbra sem enyhültek a görög előrehozott választásokkal kapcsolatos félelmek. Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök szerint fennállhat annak kockázata, hogy az államfő-választás sikertelensége esetén Görögország visszasüllyed a korábbi recesszióba és kilép az eurózónából- számolt be a Reuters.
A görög kormány tegnap meglepetésszerűen bejelentette: kész a februárra tervezett kulcsfontosságú elnökválasztást két hónappal előrehozni, hogy véget vessen a hónapok óta uralkodó bizonytalan politikai hangulatnak - számol be a Reuters. A váratlanul két hónappal korábbra hozott elnökválasztás annak a veszélyét hordozza magában, hogy végül előrehozott parlamenti választások is lesznek, amelyen az EU/IMF-ellenes erők kerülhetnek hatalomra. Ezen félelmek hatására kedden a görög részvény- és kötvénypiacok meredek esést szenvedtek el.
Idén csupa pozitív adat érkezik az ingatlanpiacról, így 2014 a válságot követő legjobb év lehet. Még úgy is, hogy közben van egy komoly hátráltató tényező, mégpedig a devizahiteleseket érintő mentőcsomag - derül ki a Duna House elemzéséből.
Görögország "kényes egyensúlyban" van, gazdaságának kilátásai "bizonytalanok", és ez aggasztja a tőkepiacokat - mondta a görög pénzügyminiszter, Gikasz Harduvelisz vasárnap az egyik athéni hetilapnak. A tárcavezető igyekezett eloszlatni a kétségeket, amelyek Görögország IMF-mentőprogramja körül keletkeztek az utóbbi időben, igaz azt, hogy lenne szándék az IMF-fel való kapcsolat megváltoztatására, nem cáfolta.
A piaci szereplők többsége úgy véli, hogy Görögország hiába lépett vissza a kötvénypiacra, nem lesz képes önerőből előteremteni a teljes jövő évi finanszírozási szükségletét. A dolog leginkább a piac kockázati étvágyán múlhat, a legutóbbi aukcióik jól mentek, de félő, hogy a reflektorfénybe került portugál bank körüli nyugtalanságok visszavetik a vásárlói kedvet. Ha így lesz, akkor megint az EU és az IMF fizetheti a görög számlákat.
A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.
A devizahiteles mentőcsomagról megjelenő hírek várhatóan fokozott volatilitást okoznak a következő hónapokban a magyar eszközök piacán és a mostani optimista árazásokra tekintettel a Morgan Stanley óvatosabbá vált a magyar piacokkal kapcsolatban a ma kiadott magyar piaci elemzésében.
Hat egymást követő napi esés után szerdán átmenetileg enyhült a forintra nehezedő leértékelődési nyomás, így az euróval és a svájci frankkal szemben nem alakult ki új háromhavi mélypont. A vártnál jobb amerikai munkaerőpiaci adat ugyanakkor lendületet adott a dollárnak, így vele szemben új bő négyhavi mélypontot is megütött a magyar fizetőeszköz 229 közelében. Egyre több szakértői kommentár emeli ki a devizahiteles mentőcsomag körüli nagyfokú (és várhatóan tartós) bizonytalanságot a forint gyengélkedése mögött (az alacsony kamat- és hozamkörnyezet mellett). A Bankszövetség főtitkára pedig a Portfolio-nak adott interjúban azt mondta, hogy továbbra is elfogadhatatlan az a verzió, ami eddig körvonalazódik és az egyszeri forintosítást nem lehet megtenni egy nap alatt.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
