Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Módosította a hálózati csatlakozási díjak szabályait tartalmazó rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH), amely a betáplálási és vételezési irányú hálózathasználat számos szabályát megváltoztatta – derült ki a legfrissebb Magyar Közlöny 20/2023. (XII. 1.) számú MEKH rendeletéből. A rendeletmódosítás az arra való felkészülés jegyében született, hogy a MEKH-nek a hónap közepéig közzé kell tennie a 2024-es évre vonatkozó rendszerhasználati díjakat, de a kormány már előre megtiltotta, hogy a lakosság számára megemelkedjenek a rendszerhasználati díjak.
Azt már korábban lehetett látni, hogy 2023 hatalmas új rekordot hoz a magyarországi naperőmű-kapacitás növekedése tekintetében, önmagához, illetve a korábbi években mutatott teljesítményéhez képest a háztartási méretű (hmke) naperőművek szegmense még a napelemparkokénál is jobban felülteljesít. Az új statisztika is igazolja ezt, és az is kiderül belőle, hogy a napelemes hmke-kapacitás mind a beépített teljesítőképességet, mind a darabszámot illetően Budapesten és a főváros vonzáskörzetében, valamint az Észak-Dunántúlon nőtt legjobban, ahol már eleve a legtöbb és legnagyobb beépített teljesítőképességű állomány működött.
Októberben ismét kisebb volt a hazai villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint egy évvel korábban. A visszaesés így már 17. hónapja tart, de a mértéke az aktuális negatív sorozaton belül októberben volt a legkisebb, vagyis úgy tűnik, folytatódik a zuhanás lassulása.
Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal rendelete a legfrissebb Magyar Közlönyben a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletszabályairól. Ez az új szabályozás a „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél” című, januárban induló 62 milliárd forintos keretösszegű pályázati kiíráshoz kapcsolódik - emeli ki a Hivatal közleménye. A jogszabály célja az energetikai szektor támogatása és az új projektek ösztönzése, különös tekintettel a zöldenergia-hasznosítás elősegítésére.
A Nemzetközi Energiaügynökség új jelentése is rávilágít a földgázimport jó részének kiváltására alkalmas jelentős hazai biometán-potenciálra. A magyar biometán-vagyon kiaknázásával olyan, az energiafüggetlenséget erősítő hazai megújuló forrást vonhatunk be az energiaellátásba, amely hozzájárulhat a napelemek által okozott kihívások megválaszolásához, új munkahelyek teremtéséhez és a magyar ipar fejlesztéséhez is. A termelés fokozása szerepel a kormányzati stratégiában is, az iparági szereplők pedig önálló biogáz- és biometán stratégián dolgoznak.
Harminc évre titkosítaná a kormány a vízdíjról szóló számításokat azért, hogy megakadályozza esetleges kártérítési pereket az indokolt költségtől jócskán elmaradó díjbevételek miatt, és közben egy érdekes jogi csavart is alkalmaz – mutat rá a Népszava a minapi társadalmi egyeztetésre kitett törvénytervezet alapján.
Szeptemberben is folytatódott az áramfogyasztás csökkenése Magyarországon, így már 16 hónapja tart a negatív trend, de a visszaesés mértéke tovább enyhült. A felhasználást elsősorban az fogta vissza, hogy a szeptemberi havi átlaghőmérséklet jócskán magasabb volt, mint a tavaly szeptemberi; sőt, a 20,6 fokos érték egyben azt is jelenti, hogy 1901 óta a mostani volt a legmelegebb szeptember Magyarországon.
A következő 5-10 évben óriási átalakulás, illetve növekedés várható a hazai villamosenergia-termelésben és felhasználásban, ami nagy fejlesztési feladatot ró a rendszerirányítóra és az elosztókra, miközben a fejlesztések, valamint a szabályozási környezet megújítása már az elmúlt időszakban sem tudott lépést tartani a változásokkal (lásd a napelemes rendszerekre vonatkozó hálózati korlátozásokat). Az előttünk álló időszakban az új technológiák terjedésének gyorsulnia kellene, ha nem akarjuk, hogy a világ elszaladjon melletünk, de ez egyáltalán nem garantált, ha a gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul - derül ki a Mavir által az elosztó társaságokkal, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal közösen elkészített 2023-as Hálózatfejlesztési Tervből.
Egyelőre még nem elérhetőek valós idejű adatok a hazai háztartási méretű (HMKE) naperőmű-állomány termeléséről, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal becslései alapján képet kaphatunk róla. E szerint a napelemes HMKE-k a villamosenergia-termelés mind nagyobb részét adják, és mivel termelésük napon belüli csúcsa nyáron jellemzően a legmelegebb napszakokra esik, a légkondicionálók kánikula alatt megugró áramfogyasztásának fedezésében is növekvő részt vállalnak, télen azonban jóval kevésbé képesek hozzájárulni a fűtési áramigény kielégítéséhez.
Miközben a nem lakossági háztartási méretű napelemes kapacitás a korábban benyújtott igények nyomán az idei első fél évben máris nagyobb mértékben bővült, mint a megelőző évek bármelyikében, addig a hálózatba nem betápláló nagyobb, úgynevezett visszwattos naperőművek piacán visszaesés látszik, ami nagy valószínűséggel összefügg a műszaki követelmények tavalyi szigorításával.
A Portfolio által idén is megrendezett Energy Investment Forumon az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság és a dekarbonizáció együttes magyarországi kihívásairól beszélgettek az iparág fontos szereplői. Kiderült többek között, hogy az energetikai trilemma melyik ágát tartják a legfontosabbnak a vezetők, de az aktuális nehézségek és kihívások is terítékre kerültek.
Tegnap jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján, hogy 2024. január elsejétől egyes, 2022. november 1-től zárolt körzetekben ismét lehetőség nyílik a HMKE hálózati betáplálására. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most bejelentett honlap azon felhasználók részére készült, akik 2022. október 31-ét követően adták be, illetve tervezik beadni kérelmüket, és háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretnének létesíteni, vagy a meglévőt bővítenék.
A mindenkori energiapolitika hármas célrendszere - megfizethetőség, fenntarthatóság, ellátásbiztonság - rendkívüli kihívások elé állítja a szabályozókat - mondta el Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forumon. A jelenlegi kihívások lassan megoldódnak, de akadnak olyan egyéb kihívások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak, amelyek kezelése érdekében számos területen kell megújítani a szabályozást - fogalmazott a Hivatal elnöke
Már csak három nap és október 5-én, most csütörtökön, reggel elkezdődik a Portfolio Energy Investment Forum konferenciánk. Az elmúlt napokban is számos nagy névvel frissítettük a szakmai programot, és néhány óráig még itt lehet regisztrálni az év egyik legrangosabb energetikai konferenciájára, amelyre óriási az érdeklődés.
Újabb iparági konzultációs kör indult szeptember 26-án a hálózati villamosenergia-tárolók telepítését és működtetését energiapiaci szereplők számára támogató, eredetileg 2023 első negyedévében kiírni tervezett pályázati konstrukcióról. Bár a konkrét paraméterek továbbra is alakulóban vannak, az utóbbi napokban-hetekben lényeges változások történtek a szabályozási környezetben, amelyek már az új támogatási rendszer bevezetését készítik elő.
Az elmúlt napokban számos nagy névvel frissítettük a Portfolio Energy Investment Forum konferenciánk szakmai programját, amely két héttel az október 5-i eseményünk előtt már szinte teljes. Még nem késő itt regisztrálni az év egyik legrangosabb energetikai konferenciájára, amelyre óriási az érdeklődés.
Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben, amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.
A mai egyeztetésen egyetértettünk Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel abban, hogy az éves szaldó elszámolási rendszer fenntartása a háztartási napelemeknél egy meghatározott személyi körre és időtartamig nem ütközik uniós jogba, és ezért a megtérülési szempontokat is figyelembe véve fokozatos átmenetet rögzítünk a szabályozásunkban – gyakorlatilag ezt jelezte a röviddel ezelőtt közzétett Facebook-videójában Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke a miniszter által szorgalmazott hatósági szabályozás kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy a MEKH rövidesen megjelenő rendelete jogszabályi szinten is úgy határolja el a dolgokat, hogy aki tegnapig jelentkezett az elosztójánál napelem telepítésre, vagy már működik neki a háztetőn, ők éves szaldóban maradnak/kerülnek a feltelepítéstől számítva tíz évig, aki pedig mától jelentkezik, ők uniós kötelezettség miatt már a bruttó elszámolási rendszerben csatlakozhatnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Izgalmakban most sincs hiány.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Erre még Ukrajna sem képes.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
