Az egészségpénztárak taglétszáma és a befizetett összegek évről évre növekednek. A Pénzcentrum friss felmérése alapján a hazai egészségpénztárak beszámoltak az elmúlt évek tapasztalatairól, beleértve a befizetések összetételének változását és a legnépszerűbb szolgáltatásokat. Külön figyelmet kapott a jelzáloghitel-törlesztés lehetősége, amely egyre több magyar számára jelent akár 20%-os megtakarítást a havi törlesztőrészleten - számolt be a Pénzcentrum.
A hazai készpénzállomány 2013-2020 között közel megduplázódott, amit a legtöbb elemző a rendkívül kedvező, stabilan alacsony kamatkörnyezetnek és inflációnak, illetve az adott időszakban tapasztalható jövedelembővülésnek tudott be. 2021 második félévétől azonban a növekvő inflációval párhuzamosan kamatemelésekre került sor, a makrogazdasági környezetünk is jelentősen kedvezőtlenebbé vált, mint az előző évtized második felében, s az elektronikus fizetési infrastruktúra terén is rendkívül dinamikus fejlődést tapasztalhattunk. Mindezekre az lett volna a tisztán racionális, közgazdasági logikát követő „válasz”, ha a forgalomban levő forint készpénzállomány tartósan és drasztikusan visszaesik, ám ez nem következett be. 2022. szeptembertől 2023. júliusig enyhén mérséklődött, majd augusztustól havi bázison ismét növekedésnek indult a készpénzállomány. A jelenség hátterének megértése érdekében makroszempontú ökonometriai kutatást, valamint az egyéni döntési motivációk megértését segítő lakossági felmérést [1] végeztünk, amelynek legfontosabb következtetéseit az alábbiakban mutatjuk be.
Nagyot ugrott a hazai bankok állampapír-kereslete júliusban, ha minden így marad, akár 80 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány. Mindeközben folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája a lakosságnál: előbbiek állománya eddig 1550 milliárddal nőtt, az állampapírok pedig 830 milliárdos növekménynél tartanak. Érdekes az is, hogy újra élénkül a lakossági kereslet egy olyan állampapír iránt, amelynek a hozama folyamatosan csökken. Ez a téma is terítéken lesz a Portfolio jövő heti Future of Finance konferenciáján.
Szeptember 17-én ismét találkoznak a magyar vagyonkezelői- és megtakarítási szektor legfontosabb szereplői a Portfolio által szervezett Future of Finance konferencia keretében. A hazai privát-és prémium banki banki és fintech vezetők, az alapkezelői és befektetési szolgáltatási szektor, valamint az MNB és az ÁKK képviselői is készen állnak arra, hogy szembenézzenek a hazai vagyonkezelési- és megtakarítási piac legfontosabb kérdéseivel, és közösen válaszokat találjanak azokra.
Fordulóponthoz ért nyáron a lakossági állampapírok piaca: amellett, hogy júniussal megkezdődött az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok lejárata, egy megújított MÁP Pluszt is piacra dobtak, jóval kedvezőbb kamatozással. Ennek ellenére még mindig sokan vannak a régi MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 10%-át tartják a mai napig, annak ellenére, hogy lényegesen magasabb kamatot is zsebre tudnának tenni az új „szuperállampapírral”. Van azonban egy faramuci helyzet, ami miatt még logikusnak is mondható a régi MÁP Plusz mellett kitartók egy részének döntése.
Súlyosbítja a magyar bankszektor versenyhátrányát az október 1-jén megjelenő kiegészítő tranzakciós illeték, hiszen még inkább a fintechekhez és a külföldi szolgáltatókhoz pártolhatnak miatta az ügyfelek, de reménykednek még a bankok abban, hogy sikerül könnyítést elérni a kormányzatnál – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. A beszélgetésben szó volt a hitelpiac helyzetéről, a bankok jövedelmezőségéről és a megtakarítások alakulásáról is.
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban.
A Portfolio Sustainable World 2024 konferencia egyik délutáni kerekasztal-beszélgetése során a szakértők azt járták körül, hogy az egyes ingatlanpiachoz kötődő szereplők miként tudnak hozzájárulni az épületállomány zöldítéséhez, hogyan látják a kereskedelmi ingatlanok átalakulási folyamatát, a lakóépületek energiahatékonnyá tételét és a jogi vagy éppen finanszírozói környezet ennek megfelelő támogatását, vagy éppen hiányát. Emellett Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus csoport ESG és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője a Westend kapcsán osztotta meg a tapasztalatait.
A Masterplast bejelentette, hogy cég kizárólagos tulajdonában álló Masterplast Hungária Kft. szeptember 9-én országos homlokzat hőszigetelési kedvezményprogramot indít.
A magyar a háztartások kétharmadának van pénzügyi megtakarítása, akiknek egyharmada tart állampapírt. Ez pedig azt is jelenti, hogy idén a GDP 2,1%-ának megfelelő kamatjövedelemhez jutnak a háztartások az állampapírjaik révén – olvasható az MNB friss jelentésében. Ezeknek a kamatoknak a közel felét állampapírba forgatnák vissza a megtakarítók, de mit szólnak ehhez a hazai megtakarítási piaci szereplők? Szeptember 17-én, a Portfolio Future of Finance konferenciáján kiderül. Mindeközben úgy tűnik, hiába szeretné a magyar kormány különféle intézkedésekkel előmozdítani a magyar háztartások fogyasztását, nekik más terveik vannak.
A kínai ingatlanpiac továbbra is válságban van, annak ellenére, hogy a kormány számos ösztönző és támogató intézkedést vezetett be. A JPMorgan vezető kínai közgazdásza, Haibin Zhu szerint ezek az intézkedések nem bizonyultak elégségesnek az ágazat támogatásában - tudósított a Cnbc.
A forint intézményi állampapírok, így a magyar államkötvények és a diszkont kincstárjegyek a magyar államadósság legnagyobb részét teszik ki, megelőzve a lakossági piacot és a devizapiacot. Éppen ezért lehet lényeges kérdés, milyen befektetőknél vannak ezek az állampapírok és őket mi motiválja abban, hogy forintban denominált állampapírokba fektessenek, illetve mi mozgatja befektetési döntéseiket. Ezek ismeretében ugyanis könnyebben modellezhető, tervezhető az adósságfinanszírozás, illetve meg lehet határozni azokat a piacfejlesztési reformokat, melyek növelhetik a keresletet és hatékonyabbá tehetik a forint intézményi piacot.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer 2010-es beszántása óta súlyos lakossági bizalomhiánnyal küzd a nyugdíjcélú öngondoskodás hazai magánpiaca. Korlátozta növekedését a lakosság figyelmét elterelő állampapírpiaci hozamvadászat is az elmúlt években, üzenetében azonban még súlyosabb csapást jelenthet számára a kormány azon elképzelése, amely rövidebb távú célok érdekében áldozná be a hosszú távra félretett megtakarítások egy részét. Eközben most már tényleg egész Európa elhúz mellettünk.
A hazai kiskereskedelem hosszú idő óta nem talál magára, képtelen túljutni a 2021-es fogyasztási szinten. Hasonló problémával más uniós országok is szembesülnek, de ott jellemzően magasabb a bázis és nem szenvedtek olyan inflációtól, mint itthon. A várakozáson aluli kiskereskedelmi teljesítményre sok magyarázat született, kezdve azzal, hogy a magyarok inkább megtakarítanak, azon keresztül, hogy az elhalasztott ingatlanvásárlásaikat pótolják, egészen addig, hogy külföldön költik el a pénzüket. Most utóbbival foglalkoztunk.
Adómentesség bevezetésével ösztönözné a kormány, hogy a lakosság a hosszú távú (például nyugdíjcélú) megtakarításainak egy részét inkább lakásvásárlásra, építésre, felújításra vagy hiteltörlesztésre fordítsa. A még véglegesítés előtt álló döntés háttérbe szorítaná a hosszú távú pénzügyi öngondoskodást a lakáscélú önerő mielőbbi előteremtése és a fogyasztási fordulat felgyorsítása érdekében. Potenciálisan 11 ezer milliárd forintnyi megtakarítást érinthet a változás, ebből becslésünk szerint évi 100-300 milliárd forintot mozgatna meg egy ilyen vitatható intézkedés. Kérdés, nem lesz-e túl nagy áldozat ez hosszú távon.
Az európai nők mindössze 18%-a vesz részt aktívan a befektetések világában, ami jelentősen megnehezíti a nemek közötti pénzügyi egyenlőség elérését. Amennyiben ez a tendencia nem változik, akár 169 évre is szükség lehet a pénzügyi különbségek felszámolásához - hangzott el a Lightyear „Invest in Yourself: Befektetési utak nőktől nőknek” című eseményén.
A legalizált sportfogadás hatásait vizsgáló kutatások aggasztó eredményeket mutatnak az amerikai háztartások pénzügyeire vonatkozóan. A közelmúltban közzétett tanulmányok szerint azokban az államokban, ahol engedélyezték a szerencsejátékot, jelentősen csökkentek a megtakarítások és a részvényekbe történő befektetések - írta a Yahoo Finance.
Elsősorban a biztonságot kereső és szofisztikált ügyfelek keresik a Wood határon átnyúló privátbanki szolgáltatását – nyilatkozta a Portfolio-nak Varga-Szilágyi Péter, a Wood magyar partnereként működő Capital W ügyvezető partnere. Úgy látja, ügyfeleik értékelik a személyre szabott vagyontervezési megközelítést, a nemzetközi hátteret és a hazai irodát. A szakember kitért arra is, milyen befektetéseket kínálnak és milyen terveik vannak még a magyar piacon.
Magyarországon annak ellenére nem indul be a fogyasztás, hogy az infláció közel van az MNB céljához és - ennek köszönhetően - nőnek a reálbérek. A kiskereskedelem még a 2021-es szintet sem érte el, amellyel uniós összevetésben bár a rosszabbul teljesítő országok közé tartozunk, máshol is küzdenek azzal, hogy a fogyasztás nem tud növekedni. Itthon a megtakarítások bővülése ("óvatossági motívum") és a külföldi vásárlások is hátráltatják a fogyasztás növekedését.
Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
