Az MNB megszüntette a PSFN Kft. felügyeleti biztosként való kirendelését a Dimenzió egyesülethez, miután sikeresen lezárult az egyesület biztosítási szerződésállományának átruházása a CIG Pannónia Életbiztosítónak, illetve a Pannónia Nyugdíjpénztárnak. Az érintett több ezer ügyfelet az átvevő intézményeknek írásban kellett tájékoztatniuk a legfontosabb tudnivalóikról - derül ki az MNB közleményéből.
Több mint 6500 milliárd forintos prémium banki vagyon és félmilliót meghaladó ügyfélszámla – a koronavírus miatti extra megtakarítások, valamint a kedvező részvénypiaci környezet nagyot dobtak a prémium banki szolgáltatók számain. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.
A munkabér a cégek egyik legnagyobb költségtételének számít, ráadásul nem túl átlátható, és sokszor lassan kerül kiutalásra. A payroll szoftverek legnagyobb előnye a munkabér előlegek hatékonyabb kiutalása, és a valós idejű fizetések bevezetése. A fintechek, amellett, hogy egy nagyon kecsegtető munkavállalói lehetőséget adnak ezzel a munkáltatók kezébe, a cégek belső folyamatainak javításában is nagy szerepet vállalnak. A megoldás igen közkedvelt a munkavállalók körében, hiszen kiváltja a piaci erőfölényükkel korábban sokszor visszaélő fizetésnapi hitelezőket, és biztosít egyfajta pénzügyi rugalmasságot is a számukra. Utánajártunk a népszerű payroll fintech üzleti modelleknek, és annak, hogy az álaltuk biztosított nagyobb pénzügyi szabadság ígérete vajon mennyire felel meg a valóságnak.
Egészen elképesztő összeg, közel 170 milliárd forintnyi friss megtakarítás érkezett be decemberben a magyar befektetési alapokba, ezzel pedig a kezelt vagyon újabb csúcsot döntött, meghaladva a 7850 milliárd forintot. A vegyes alapok zsebelték be 2021-ben a legtöbb tőkét, de teljesítményben a részvényalapok bizonyultak a legjobbaknak.
Új sorozatokat dobott ki ma a piacra az ÁKK a 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapírból, ami pedig a meglepő, hogy az 5 éves papír kamatprémiumát ilyen infláció mellett megemelte az adósságkezelő. Ez azt jelenti, hogy az új, 3 éves papír 5,85%-os, az 5 éves pedig 6,6%-os kamattal ketyeg majd.
9980 milliárd forintra duzzadt a magyar lakosság állampapírvagyona novemberben az MNB friss számai szerint, ez alapján decemberben minden bizonnyal át is lépte a 10 ezres határt az ide helyezett megtakarítás. Az adatokból az is kiderül, hogy a lakossági megtakarítások tavalyi növekményét a befektetési alapok esetében több mint 50%-ban, a részvényeknél pedig közel 90%-ban magyarázzák a hozamok.
A Petal egy amerikai hitelkártya-szolgáltató startup, amely szakít a hagyományos hitelpontozási rendszerekkel, annak érdekében, hogy még több fiatal és alulbankolt számára tegye vonzóbbá a szolgáltatását. A cég 140 millió dollárt gyűjtött össze a negyedik finanszírozási körben.
Tavaly egyértelműen a vegyes alapok voltak a sztárok a befektetési alapok piacán, semelyik másik kategóriának nem sikerült ennyi friss pénzt bevonzania. A vagyonbővülést a jó hozamok is támogatták, az járt a legjobban, aki nem félt egy kis kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal bőven 10% felett is lehetett keresni az elmúlt évben. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly közel 25%-ot hozott befektetőinek.
Dánia legnagyobb nyugdíjalapja úgy döntött, ideje a kockázatosabb befektetések vizeire evezni, a kötvényekkel ugyanis már nem lehet túl sok pénzt keresni.
Az omikron megjelenése, az inflációtól való félelem és a kötvénypiacokon látható hozamemelkedés sem tett jót a nyugdíjpénztári hozamok év végi feltornázásának. Az inkább biztonságra hajtó és leginkább kötvénytúlsúlyos portfóliót tartó nyugdíjpénztári tagoknak idén szerényebb, sok esetben negatív hozamokkal kell megbarátkozniuk, de a nagyobb kockázatot vállalók közül néhányan szép hozamokkal tudják zárni a 2021-es évet.
Jól vizsgázott idén is a két és fél éve piacon lévő szuperállampapír, heti szinten hozta a stabil, 20-30 milliárd forintnyi keresletet, ezzel pedig idén meglehet az ÁKK által kitűzött 1000 milliárdos állománynövekedés. Csakhogy év közben megérkezett egy kellemetlen vendég, az infláció, amely alaposan átrajzolhatja a hozamvárakozásokat a lakossági állampapírok piacán is. A prémium állampapírok iránt egyre élénkebb a kereslet, és a jövőre is magas infláció miatt elképzelhető, hogy ez lesz az új kedvence a magyaroknak. Az ÁKK vezére mindeközben azt is elárulta, hogy 5 évesnél hosszabb lakossági papírt is piacra dobhatnak. Alábbi cikkünkben összefoglaltuk a lakossági állampapírok idei évét és a jövőre vonatkozó kilátásokat.
Minden idők legnagyobb, 25%-os egynapi erősödését produkálta hétfőn a török líra a dollárral szemben azután, hogy előtte pár óra alatt 11%-kal új mélypontra szakadt. Kedden is folytatódik a líra szárnyalása, amit összességében két főbb pszichológiai és két főbb fundamentális tényező válthatott ki. Egyelőre nem minden részlet ismert és így nagy kérdés, hogy sikerül-e a folyamatos kamatvágások mellett megállítani a líra zuhanását és fordulatot elérni a lakosság bizalmában.
Ma már más eladástechnikával dolgozik a Fundamenta-Lakáskassza, mint korábban: nem a megtakarítási oldal optimalizálása, hanem az alacsony hitelkamatok 15-20 évre történő biztosítása adja a termék igazi vonzerejét - mondja Morafcsik László vezérigazgató-helyettes, aki 2022-ben is a lakásforgalom és a lakásárak növekedésére számít. A személyes értékesítés varázsának megtartása mellett a digitalizációból és az energiahatékonyság radikális felértékelődéséből sem maradnak ki.
Az OECD országokban a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek, azonban a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával az átlagjövedelem csökkenni kezd. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy a nyugdíjasok jövedelmének nagy részét az állami transzferek és a vállalati nyugdíjprogramokból származó jövedelmek teszik ki, utóbbi gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon. Itthon az idősebbek az állami nyugdíj mellett nagy mértékben a munkából tudják kiegészíteni megélhetésüket, az olyan egyéb megtakarítások, mint nyugdíjpénztárak, elenyésző arányt képviselnek nálunk más országokhoz képest. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, de az utóbbi évtizedekben megnőtt a magyar nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
A kezelt vagyont nem sikerült novemberben növelniük a hazai befektetési alapoknak, megtörtént azonban a trónfosztás, ami az idén látott számok tükrében csak idő kérdése volt: a vegyes alapoké lett a legnagyobb kategória a befektetési alapok között, megtörve ezzel az ingatlanalapok uralmát.
Sebesen közeledik az év vége, már csak két hét maradt arra, hogy maximálni tudjuk a nyugdíjcélú megtakarítási termékekkel elérhető állami adójóváírás mértékét, amely akár 280 ezer forintra is rúghat. Cikkünkben összeszedtük az egyes nyugdíjcélú termékek tulajdonságait, ahogyan azt is, mire érdemes figyelni, mik lehetnek a buktatók és mennyire kavarja meg a lapokat a jövő évi szja-visszatérítés.
Idén átlagosan 29 400 forintot tettek félre havonta a megtakarítani tudó magyarok, csaknem a harmadával többet, mint egy évvel korábban. A legtöbben azért spórolnak, mert tartanak munkahelyük elvesztésétől, de csaknem ennyien vannak azok is, akik nem tudtak, vagy nem akartak nagyobb beruházásra költeni, autót vagy lakást vásárolni. A pandémia a napi pénzügyek intézésére is hatással volt. Terjed a digitális bankolás, valamint többen fizetnek érintésmentes megoldásokkal, és kevesebben használnak készpénzt, mint korábban - derül ki az IMAS International az Erste Csoport számára végzett felméréséből.
A lakossági állampapírok aránya a teljes államadósságon belül az 1999. évi 7,3%-ról 2011 végére 2,3%-ra csökkent, melyet követően a lakossági állampapírok értékesítésének fellendítését célzó intézkedések születtek. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: ÁKK) összhangban a magyar gazdaságpolitikával 2012-től a lakossági állampapírpiac intenzív fejlesztésébe kezdett. A lakossági állampapír-program a 2012-2020 közötti időszakban az ÁKK előzetes elvárásainak megfelelően alakult. A lakossági állampapírok állományának bővülését az államadósság devizaarányának közel 50%-ról 20%-ra való csökkenése kísérte, valamint a belföldi intézményi állampapírpiac tehermentesítése a forintpiaci hozamok csökkenéséhez is hozzájárult. A lakossági állampapírok igen magas újrabefektetési aránya és a diverzifikált befektetői bázis mindemellett nagymértékben hozzájárul a költségvetés biztonságos finanszírozásához. Az ÁKK megvizsgálta, hogy a lakossági állampapír-program milyen mértékben járulhatott hozzá a 2012-2020 között az intézményi állampapírpiac tehermentesítéséhez, illetve miképp alakulhattak volna a finanszírozás költségei az intenzív lakossági program hiányában.
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Számos törvény ad neki erre lehetőséget.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben.
A NATO felkészült a konfliktusra szerinte.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
