Kétszámjegyű megtakarítási kamattal állt elő két magyar bank is
Az MBH Bank fix 11-12%-os forintkamatot és 3,5%-os eurókamatot kínáló kötvénnyel, a Gránit Bank pedig 11,0%-os kamatozású betéttel állt elő.
Az MBH Bank fix 11-12%-os forintkamatot és 3,5%-os eurókamatot kínáló kötvénnyel, a Gránit Bank pedig 11,0%-os kamatozású betéttel állt elő.
Miközben a kormány négypontos intézkedéscsomaggal küzd a hazai állampapírok iránti kereslet fokozásáért, egy másik, ugyancsak látványos folyamattal szemben tehetetlen a szabályozás: 2022 közepe óta gőzerővel zajlik a hazai forintmegtakarítások külföldi, illetve deviza eszközökbe való átsúlyozása a magyar lakosságnál, egy év alatt mintegy 4 milliárd eurót váltottak át a háztartások. A forint tavalyi gyengülésével magyarázható, de az idei erősödése láttán racionálisnak nem feltétlenül nevezhető jelenséget mutatjuk be nyolc ábránkon.
Egy lakossági befektetési csomagot fogadott el az Európai Bizottság, amely több ponton érinti a magyar befektetőket és befektetési piaci szereplőket is. Ami biztos: növelni szeretnék a lakosság részvételét a befektetési piacon, akár úgyis, hogy a piaci szereplőknek fájjon, például az értékesítési ösztönzők és jutalékok szigorításával. A csomag még számos ponton változhat, megkérdeztük az MNB-t, mire számíthatunk itthon.
Az idei első negyedévben is folytatódott az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyoni helyzetének javulása, alapvetően a piaci hozamok növekedésének köszönhetően. Az önkéntes egészségpénztárak esetében erőteljes volt mind a taglétszám, mind a vagyon bővülése, a kifizetések között megugrott a lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésre igénybe vett összegek aránya - derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) friss közleményéből.
Tény, hogy itthon is igen elszálltak az esküvőszervezési árak, de Amerikában sem aprózzák el a párok, ugyanis egy friss felmérés szerint átlagosan 28 ezer dollárt, tehát mintegy 9,7 millió forintnak megfelelő összeget költenek a nagy napra. Az igazán pazar esküvők azonban hat számjegynél kezdődnek – számol be a hírről a Bloomberg.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Szeretne minél több turistát bevonzani Bhután, ezért az új szabályok értelmében el lehet kerülni az egyébként igen magasnak mondható napi turisztikai díj megfizetésének egy részét az országban, ha a turisták egy meghatározott időt töltenek az ázsiai ékszerországban – számol be a hírről a CNBC.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
A magyar lakosság nagy része nem rendelkezik komolyabb megtakarítással, a többség pedig legjobb esetben is stagnálást vár a megtakarított, befektetett összegek terén a következő 1 évben – derült ki az Impetus Research friss, a hazai 18-69 éves lakosság körében készített online reprezentatív felméréséből. A válaszadók negyede számít arra, hogy növekedni fognak megtakarításai, befektetései egy éven belül. A pénzügyi megtakarítással rendelkezők jelentősen magasabb arányban számítanak javaik gyarapodására.
Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Mint az nemrég kiderült, az eddigi 15%-os kamatadón felül 13%-os szociális hozzájárulást is fizetni kell a július 1-je után keletkező kamatbevételekre, illetve az utána vásárolt befektetési alapok, kötvények (kivéve állampapírok) hozamára, amit a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató von le a befektetés bruttó hozamából. Vajon a TBSZ-en lévő befektetések és a nyugdíjcélú megtakarítások is adózni fognak? Utánakérdeztünk.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint sem likviditási, sem tőke szempontból nem vetik vissza a bankszektor hitelezési képességét a szerdán este kihirdetett pénzügyi intézkedések, köztük a megtakarításokat terhelő 13%-os szociális hozzájárulás (szocho) bevezetése.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
Az első negyedéves GDP-adatok részletes adatiat közölte csütörtökön a KSH, de különösebben ez sem befolyásolta az árfolyamot. Meghatározó volt, hogy kedvező inflációs adatok jöttek az euróövezetből, de az EKB megnyugtatta a piacokat, hogy nem áll le a szigorítással. Az amerikai munkaerőpiaci és feldolgozóipari adatok viszont felemásra sikeredtek, ami még este befolyásolhatja a kereskedést. Hektikus napja van a forintnak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban a szerda éjszakai jogszabálydömpingről volt szó, melynek keretében a kormány rendeleti úton nyúlt bele a magyar megtakarítási piacba. Sok megtakarítási formát hozott még a jelenleginél is nagyobb versenyhátrányba az államkötvényekhez képest, és több intézkedéssel is mesterséges kereslet generálásába kezdett az államadósság finanszírozási oldalán. Az adás első részében a rendeletcsomag azon részét járjuk körbe, mely alapján mostantól 13 százalékponttal emelkedik rengeteg megtakarítási forma esetében a nyereség után fizetendő adóráta, amiről Gyányi Tamást, a WTS Klient senior partnerét kérdeztük. A műsor második részében holisztikusan értékeltük a csomag megtakarítási piacra gyakorolt hatását, amivel kapcsolatban Palkó István, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Négy terelőlépést tett az éjszaka kihirdetett jogszabályokkal a kormány annak érdekében, hogy az állampapírok iránti kereslet növekedjen - mondta Nagy Márton miniszter egy mai sajtóbeszélgetésen. Ezek közül kettő az intézményi, kettő pedig a lakossági állampapírkeresletet célozza meg. A kormány várakozásai szerint a bankoktól 1300, a befektetési alapoktól 500 milliárd forint extra kereslet érkezhet az állampapírpiacra a változtatásoknak köszönhetően, és a lakosságtól is több száz milliárd forintnyi új forrást várnak.
Izgalmas lehetőséget mutatunk.
A Portfolio Property Awards 2024 konferencián szólaltak meg a szakértők.
Majd három évig próbálták elkerülni.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
