Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Bár őrült széllel robbant be a tegnapi front Magyarországra, ami napi melegrekordot is hozott, de mégis csak viszonylag kevés áramot termeltek a szélerőművek, és ezért folyamatosan masszív importra szorult az ország az elmúlt 24 órában is – derül ki a MAVIR adataiból.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Minden eddiginél magasabbra, 7441 MW-ra ugrott tegnap kora este a hideg időben a bruttó hitelesített rendszerterhelés a MAVIR közleménye szerint Magyarországon, azaz 45 MW-tal megdőlt az eddigi, 2022-ben felállított, történelmi rekord. A csúcsdöntésre a tartósan hideg napon, -4,1 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett, került sor, a napnyugta után fél órával.
Az Európai Unió pénzügyi támogatását kérte Szijjártó Péter ahhoz a projekthez, amelynek keretében közép-európai regionális áramtőzsdét hoz létre Magyarország Szerbiával és Szlovéniával együtt még az idei első félévben.
Kétharmados készültséget ért el 2023 végére a Forest-Vill Kft. azon munkálatokban, amelyeket a MAVIR által kiírt nyertes tendereken vállalt a nagyfeszültségű alállomások terhelhetőségének növelésére – közölte a budaörsi székhelyű cég csütörtökön. A 2024 végéig befejeződő munkálatok azt célozzák, hogy még több megújulóenergia-kapacitást lehessen csatlakoztatni a hálózatra. Mindez azért is fontos fejlemény, mert éppen szintén csütörtökön közölte az Energiaügyi Minisztérium a naperőművi kapacitások tavalyi rohamos növekedésének egész éves számait, amely során arra is rámutatott, hogy mekkora hálózatfejlesztési és kiegyenlítési kihívásokat okoz az időjárásfüggő megújuló energiák gyors terjedése.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv (HET) egyik, ha nem a leghangsúlyosabb célja a villamosenergia-hálózat bővítése és korszerűsítése; mivel maga az energiaátmenet is nagyrészt a villamos energiára történő átállást jelenti, ezért az elektromos hálózat és rendszer fejlesztésének jelentősége kiemelkedő. A kormány által vállalt szabályozási reformok és beruházások alapvetően alakítják át a rendszert, képessé téve azt további jelentős időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás befogadására, és a fogyasztók előtt is számos új lehetőség nyílik.
Az előző télhez képest javuló ellátásbiztonsági kilátásokkal köszöntött be az idei hideg évszak az európai villamosenergia-rendszerben, ezzel együtt korlátozottan fennállnak téli villamosenergia-ellátási kockázatok a kontinens egyes országaiban. A magyarországi villamosenergia-ellátás biztonsága várhatóan biztosított lesz, de az olajembargó és egy földgázválság előre nem látható hatásokkal járhat.
17 hónap után novemberben véget ért a magyarországi áramfogyasztás visszaesése éves összevetésben, és ismét nőtt a bruttó felhasználás a villamosenergia-rendszerben tavaly novemberhez képest. Csak a rendszerváltás után esett hosszabban a felhasználás.
Már negyedmilliónál több háztartási méretű napelemes rendszer működik Magyarországon – hívta fel a figyelmet a friss MAVIR-adatok alapján csütörtöki Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Budapesti székhelyű lesz az a holding, amelybe a magyar, a szerb és a szlovén áramtőzsdét integrálják, és a közös regionális áramtőzsde már 2024-ben megkezdi működését – többek között ezeket is tartalmazza az Energiaügyi Minisztérium csütörtöki közleménye, amelyet a tegnap éjjel megjelent kormányhatározat alapján adtak ki.
A MAVIR Zrt.-től egy új holding társasághoz kerül a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt., és várhatóan 2025-től ez a holding társaság „egyedüli részvényesként tulajdonolja a szerb, a szlovén és a magyar áramtőzsdét” – derült ki egy friss kormányhatározatból. Frissítés! Délután kiadott egy közleményt az új terv kapcsán az Energiaügyi Minisztérium, amiből további újdonságok is kiderültek.
Elindult ma, november 30-án, a nap- és egyéb erőművek, illetve a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási igényeire vonatkozó második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás -jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. Az eljárás során 2029-től kezdődő csatlakozási lehetőséget kaphatnak az ipari méretű projektek, de lesz egy gyorsítósáv is a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak. A Portfolio információi szerint sietnie kell az újabb nap- és egyéb erőműépítésben gondolkodó beruházóknak, mert az eljárás 20 napig lesz nyitva. Az is lényeges, hogy a gyorsítósáv, tehát a garantált csatlakozási időpontnál hamarabbi csatlakozás azoknak is megnyílik, akik a szeptemberben zárult első közzétételi eljárásban naperőműre kaptak csatlakozási jogot, és technológiaváltással nem időjárásfüggő megoldásra váltanak.
November elejére 5500 MW fölé ugrott a magyarországi naperőművek beépített kapacitása – derült ki a MAVIR friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy idén az első tíz hónapban együttesen már közel 1500 MW-tal nőtt a kapacitás, „így szinte teljes bizonyossággal több mint másfélszeresen múlja majd felül a tavalyi rekordévben elért gyarapodást” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium a csütörtöki Facebook-posztjában.
Szeptemberben is folytatódott az áramfogyasztás csökkenése Magyarországon, így már 16 hónapja tart a negatív trend, de a visszaesés mértéke tovább enyhült. A felhasználást elsősorban az fogta vissza, hogy a szeptemberi havi átlaghőmérséklet jócskán magasabb volt, mint a tavaly szeptemberi; sőt, a 20,6 fokos érték egyben azt is jelenti, hogy 1901 óta a mostani volt a legmelegebb szeptember Magyarországon.
Tbiliszi számos ellenséges vádat is tett Amerikával szemben.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Nem kizárt, hogy szankciós fenyegetés áll a háttérben.
Szerintük ez nem segíti elő a béke ügyét.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
