Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát.
Az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amit nem bírnak ki a cégek - értettek egyet a Videoton konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén résztvevő vállalatvezetők. Már jellemző, hogy maradnak el beruházások a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Ha viszont mindent automatizálunk, akkor otthon is maradhat a tőke. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák. Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni.
Globális válságtól még nem kell tartani, de a lassulás jelei már látszanak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az amerikai inverz hozamgörbe miatt nem kell aggódni, mert most más a helyzet, mint korábban hasonló esetekben, de a kínai lassulás és a háztartások óvatosabbá válása intő jel. Az elmúlt évek gyors gazdasági növekedés eredményeként óriási lett a munkaerőhiány szerte a világban. Mindeközben kifejezetten gyorsan nőnek a bérek, amit a magyar vállalatok nehezen bírnak, mert alacsonyabb a termelékenységük a külföldieknél. Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója szerint Magyarország elveszíti versenyképességét a gyors béremelés miatt, így a beruházások nem nálunk fognak megvalósulni, és végül visszaesik a magyar gazdaság.
Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?
Nem lát drasztikus inflációs nyomást a magyar gazdaságban Patai Mihály, az Unicredit elnök-vezérigazgatója - számolt be a Reuters hírügynökség az új jegybankárjelölt parlamenti bizottsági meghallgatásáról. A gazdasági bizottság támogatta Patai Mihály MT-tagságát.
Áprilistól megújul a kórházakban a várólisták rendszere. A cél, hogy a műtéti lehetőségeket kihasználva az intézményekben a lehető legkorábban operálják meg a betegeket - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. Kiss Zsolt hangsúlyozta, nem a szankcionálás a lényeg.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Az előzetesen várható volt, hogy elindul majd a szigorítás felé az MNB monetáris tanácsa, ennek ellenére tartogatott meglepetéseket a keddi döntés. A jegybank ugyanis egy új kötvényvásárlási programot hirdetett, majd a sajtótájékoztatón hangsúlyozták a vezetők, hogy nincs szó kamatemelési ciklusról. Az elemzők szerint az MNB továbbra is óvatosan próbál lavírozni a szigorítás és a támogató politika mezsgyéjén.
Emberi Jogok és Dohányzásmentes Világ Globális Fórum" címmel rendeztek konferenciát Bukarestben 2019. március 26-án. Hazánkat Prof. Dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára képviselte a rendezvényen. Előadásában elmondta, hogy az elmúlt években bevezetett intézkedések hatására Magyarország a 26. helyről a 9. helyre lépett előre a dohányzás-ellenőrzési intézkedések eredményességét illetően.
A brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről kidolgozott megállapodás alternatíváiról vitáznak és szavaznak szerdán a londoni alsóház képviselői. A Brexit-ügyi minisztérium első vezetője szerint ugyanakkor most lenne esély az EU-val novemberben elért, az alsóház által kétszer is nagy többséggel elutasított eredeti Brexit-megállapodás elfogadtatására is.
Megszavazta az Európai Parlament (EP) kedden a szerzői jogi szabályozás tervezett módosítását, amelyet máris sokan bírálnak, mondván, egyes rendelkezései veszélyeztetik az internet szabadságát.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - közölte az uniós parlament kedden.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén az O/N betéti kamat 10 bázispontos emeléséről döntött, amivel 2011 decembere óta először került feljebb a kamatfolyosó alsó széle. Ezzel az O/N betéti ráta -0,05%-ra emelkedett. A piaci szereplők megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy már ma hozzányúlnak-e az egynapos betéti kamathoz a döntéshozók. Az irányadónak mondott 0,9%-os kamat, illetve a szintén 0,9%-os O/N hitel kamat közben - a várakozásoknak megfelelően - nem változott. A 15 órakor kiadott közleményből kiderült, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően elkezdődik az FX-swap állomány leépítésén keresztüli likviditásszűkítés, emellett azonban váratlanul új (lazító) intézkedést jelentett be a jegybank egy vállalati kötvényvásárlási program formájában. Matolcsy György az ülést követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a mai kamatemelés nem egy ciklus kezdete, ami arra utal, hogy óvatos szigorítás előtt állunk. Az üzenetet a piaci szereplők is megértették, hiszen a forint a kamatemelés ellenére jelentős gyengüléssel reagált a mai eseményekre.
Matolcsy György MNB-elnök a vártnál lazább hangot ütött meg az MNB délutáni sajtótájékoztatóján. A mai monetáris szigorítás "eseti, egyedi" lépés volt - mondta Matolcsy, aki ezzel meglepte a piacokat. Az MNB elnök kiemelte, hogy a jegybak fenntarthatóan elérte az inflációs célját, de emiatt a "monetáris politika karaktere" nem változott. Nagy Márton MNB-alelnök a Portfolio kérdésére hangsúlyozta, hogy a mai döntés hatására a Bubor 10 bázisponttal fog növekedni.
Az idei éves átlagos inflációs rátát a 3 hónapja mondott szinthez képest 0,2%-ponttal 3,2%-ra emelte mai előrejelzésével a Magyar Nemzeti Bank, az adószűrt maginfláció pedig - endogén kamatpálya mellett - tartósan a 3%-os inflációs cél felett alakulhat - derül ki az MNB ma közzétett adataiból. Különösen érdekes, hogy miközben a nemzetközi környezet december óta jelentősen romlott és az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság is meredeken rontotta saját növekedési előrejelzéseit, aközben az MNB idénre és jövő évre is megemelte a sajátját.
Meglepetésre új vállalati kötvényvásárlási programot hirdetett meg kedden az MNB, melynek feltételeiről egy külön háttéranyagban számoltak be. A lépés célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a vállalatikötvény-piac likviditásának növelése - olvasható a dokumentumban.
A Magyar Nemzeti Bank 15 órakor kiadott közleményében 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte (az első negyedéves 400-600 milliárdról), vagyis a várakozásoknak megfelelően a következő negyedévtől elkezdődik a többletlikviditás szűkítése. A dokumentum emellett hangsúlyozza, hogy a jegybank elérte inflációs célját, az infláció alakulását meghatározó tényezőkben pedig kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ezek fényében a Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz majd - olvasható a közleményben.
Amíg a környező, V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá. A szervezet egyúttal újfajta szemléltető eszközhöz nyúlt: közérthetően mutatja be a gyógyszer hosszú útját, a fejlesztéstől a betegekig.
A ma délutáni kamatdöntést követően 15 órától sajtótájékoztatót tart Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, amelyen Nagy Márton és Windisch László alelnökök is részt vesznek - olvasható a jegybank délelőtti meghívójában.
Az előzetes adatok szerint 2019 januárjában 5,5%-kal kevesebb gyermek született, mint az előző év azonos hónapjában. A halálozások száma jelentős mértékben, 19%-kal megnövekedett a 2018. januárihoz képest. Ennek következtében a 2019 első hónapjában keletkezett 6426 fős természetes fogyás jelentősen, 2603 fővel meghaladta az előző év januárit.
