Nyugalom, nem lesz drámai hatása a Raiffeisen kivonulásának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bank kivonulásával nyer az ország. Az esemény tekinthető akár egy olyan folyamat következő apró láncszemének, aminek a végén egy felzárkózásra képtelen Magyarországot találunk majd.
Befolyásos brit politikusok keddi nyilatkozatai szerint évekre meg kellene vonni a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális juttatásait.
A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) a statisztikai törvényben meghatározott módon szakmailag független, pártsemleges intézményként működik, az általa közölt adatok előállításában, közzétételében semmiféle politikai elkötelezettség nem érvényesül - közölte a KSH kedden az MTI-vel. Különösen a foglalkoztatottsági adatok állnak a politikai viták kereszttüzében a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak miatt. Így legalább néhány adatot elárult most még KSH.
December 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben "a képesítési követelmények ésszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról" szóló kormányhatározat. Egyes munkakörökben a feladat ellátásához szükséges minimum szerint állapítanának meg új képesítési feltételeket. A felsorolt szakmák jobbára a kereskedelem, vendéglátás, ipar, mezőgazdaság és sport területéről kerülnek ki. A rendelet vélhetően a túlszabályozottságot szeretné megszüntetni specializált területeken.
Az eszközvárlások visszafogása kapcsán fokozott óvatosságra int Eric Rosengren. A bostoni Fed-elnök szerint a túlzott jegybanki szigor árthat a növekedésnek, ezért célszerű a lehető legnagyobb körüljárással dönteni.
Bár Dél- vagy Nyugat-Európához képest kevésbé érzik a külföldi munkaerő beáramlásának következményeit a magyarok, mégis elutasítóbbak az idegen nyelvű kollégákkal szemben - derült ki a Randstad Workmonitor 2013-as év végi kutatásából.
Decemberben újra visszaesést látunk az eurózónás inflációban, tehát a dezinflációs nyomás egyelőre nem szűnt meg a régióban. Az előzetes adatok szerint az éves összevetésű fogyasztói árindex 0,8 százalékpontra csökkent az előző havi 0,9 százalékról, míg a piac stagnálást várt volna.
Közel vagyunk ahhoz, hogy egy újabb maastrichti csatlakozási kritériumot teljesítsünk, ugyanakkor egy másikat éppen a közelmúltban buktunk el. Nem ez az egyetlen ellentmondás: a költségvetési deficitre vonatkozó elvárásokat úgy tudjuk teljesíteni immár a második (harmadik) éve, hogy közben az államadósság nem tud meggyőzően csökkenő pályára állni. Ezzel együtt azt mondhatjuk, hogy sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy az euróbevezetés számszerű feltételeit teljesítsük.
2013 végével bezárólag 430 letelepedési államkötvényt értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel eddig mintegy 107,5 millió euró forráshoz jutott - számolt be róla a Napi Gazdaság.
Tavaly novemberben az előző hónaphoz képest 1,3%-kal csökkentek az ipar belföldi értékesítési árai. Az egy évvel korábbihoz képest immár 1,9 százalékkal van alacsonyabban az árszint. Ezúttal elsősorban az energiaigényes ágazatok húzták lefelé az árakat. Az adatok azt jelzik, hogy költségoldalról továbbra is alacsony az inflációs nyomás a gazdaságban.
Az idei évben több kockázatos eseménnyel kell számolni a régióban, mint tavaly. Nem csak azért, mert a Fed lassítja a pénznyomdát, és emiatt eltűnhet az elmúlt években igen kedvező likviditásbőség a feltörekvő piacokról, több ország is fontos fordulóponthoz érkezett. A Nomura londoni elemzői összeszedték, milyen főbb kockázatot jelentő események várhatóak 2014-ben a feltörekvő európai országokban. Elöl vagyunk a listán, az egyik legkockázatosabbnak ugyanis a magyar kormány várható devizahiteles intézkedéscsomagját látják.
A briteknek több mint a háromnegyede pártolja a bevándorlás korlátozását, és több mint a felük drasztikus mértékű csökkentést szeretne a kedden nyilvánosságra hozott legújabb országos felmérés adatai szerint.
Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.
Elemzésünk főbb megállapításai:
11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.
A 2014-es költségvetésben elég optimista a kormány, miközben az látszik, hogy bár nem olyan intenzitással, mint a korábbi kormányok alatt, most is van választási kiengedés, szinte minden érdekcsoport "kap valamit" a kormánytól. Csaba László az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, ötletszerű gazdaságpolitikai irányba tolódtunk el, ennek azonban jellemzően nem nagyon vannak pozitív növekedési hatásai.
Az ország eddigi mezőgazdasági miniszterét, Laimdota Straujumát bízta meg hétfőn kormányalakítással Andris Berzins lett köztársasági elnök hétfőn, írja az MTI.
Meglehetősen nagy kereslet volt a mai napon meghirdetett hathetes diszkont kincstárjegy-aukción - derült ki az ÁKK közleményéből. A 65 milliárd forintnyi bevont forrást 2,92 százalékos átlaghozam mellett sikerült értékesítenie az Államadósság Kezelő Központnak.
Lassulni látszik az Egyesült Államok szolgáltató szektorának fellendülése. Az ISM decemberre vonatkozó beszerzésimenedzser-indexe 53 pontra csökkent az előző havi 53,9 pontos szintjéről, míg a piac emelkedést várt volna.
Decemberben 1,4 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex (CPI) Németországban az egy évvel korábbi szintjéhez képest. Ez a mutató 2012-ben még 2,0 százalékon állt.
Bár az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a mennyiségi lazítási programját, a kamatkörnyezet a JP Morgan előrejelzései szerint 2014 év végére is ugyan úgy fest majd a fejlett világban, mint most. A szinkronizált stimulusnak viszont vége és ezért jelentős piaci átrendeződések indulhatnak. A befektetők a dollár erősödését és a fejlett kötvényhozamok emelkedését várják.