Kínában egyre többen félnek attól, hogy deflációba süllyed az ország, miután júliusban visszaestek az árak. Augusztusban újra nőttek az árak, igaz, a friss adat kisebb csalódást okozott az elemzőknek.
Közzétette a német statisztikai hivatal az augusztusi német inflációt, az éves index kis mérséklődést mutatott, de meghaladta az elemzői várakozásokat.
A japán fogyasztói árak növekedése júliusban lassult az előző hónaphoz képest, főként az energiaárak csökkenése miatt, ami kihívás elé állítja a monetáris politikájának jelentős változtatását fontolgató központi bankot, amely változtatna ultralaza politikáján.
A francia éves infláció júliusban 5%-ra csökkent a júniusi 5,3%-ról az energia-, az élelmiszer- és a feldolgozóipari árak csökkenése miatt - derült ki az INSEE statisztikai hivatal pénteki adataiból, amelyek megerősítették az előzetes adatközlést.
Az MNB inflációs alapmutatói is minden fronton csökkenést mutatnak júliusra, ami biztató képet tár elénk a következő hónapok árfolyamataival kapcsolatban is – olvasható ki a jegybank délelőtt közzétett elemzéséből, miután reggel a KSH már közölte a saját adatainak eredményeit.
A brit éves fogyasztó infláció júniusban 7,9%-ra csökkent, ami alacsonyabb az elemzők által várt 8,2%-nál - derül ki a Nemzeti Statisztikai Hivatal adataiból. A májusi 8,7%-hoz képest bekövetkezett csökkenés ellenére az infláció továbbra is jelentősen meghaladja a Bank of England 2%-os célját.
Az EKB júniusban 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, és júliusra egy hasonló lépést ígértek, a ma délután közzétett jegyzőkönyvből pedig kiderül, hogy a jegybankárok a júniusi és júliusi emelést látják a minimumnak ahhoz, hogy el tudják érni az inflációs céljukat. Azért kell a jegybank szerint tovább emelni, mert a júniusi előrejelzésben felfelé módosultak az inflációs és növekedési számok is.
Ha az amerikai maginfláció a 3% alá esne, a Federal Reserve fellélegezne, a részvények kilőnének, a fogyasztók pedig megnyugodhatnának az emelkedő megélhetési költségek miatt. Májusban a maginfláció ettől még messze volt a hivatalos adatok szerint – ám ha az árváltozásokat az USA-ban úgy mérnék, ahogy azt Európában teszik, akkor a maginfláció már májusban 3% alatt lett volna – hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal.
Azt követően, hogy a Fed döntéshozói júniusban nem emelték tovább az alapkamatot annak érdekében, hogy a korábbi emelések hatását vizsgálhassák, az utóbbi hetekben mégis igencsak megoszlottak a vélemények a jegybank lehetséges jövőbeni lépéseit illetően, még a saját döntéshozóik körében is. Ennek következtében a tőzsdéken is a kivárásé volt a főszerep az utóbbi napokban, a ma délután érkező inflációs adatok pedig ebből a szempontból is nagy hullámokat vethetnek a piacokon. Amennyiben a vártnak megfelelő, vagy annál kedvezőbb számok érkeznek, úgy tovább folytatódhat az emelkedés, abban az esetben pedig, ha a vártnál kisebb mértékben csökkent az infláció, úgy akár már a mai napon elindulhat a korrekció a tőzsdéken.
Az Európai Központi Bank a szigorítási ciklus legutolsó szakaszába lépett – mondta Luis de Guindos alelnök, aki egyben azt is elmondta, hogy a kamatemelés júliusi szüneteltetése azon múlik, hogy milyenek lesznek a beérkező adatok – írja a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank (EKB) fontolóra veheti a július utáni kamatemelést, ha a maginfláció továbbra is magas marad - mondta Robert Holzmann, az EKB döntéshozója a Reuters szerint.
A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható. Az OECD-előrejelzése szerint a reál-GDP 2023-ban stagnál, majd 2024-ben 2,5%-kal emelkedik. A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom. Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. Miközben arra számítanak, hogy jóval magasabb lesz a költségvetési hiány, mint a kormány várakozása.
Várhatóan májusban tovább csökkent az infláció, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint 22 százalék körül lehetett a drágulás üteme, ami tavaly november óta a legalacsonyabb érték lenne. A következő időszakban folytatódhat, sőt gyorsulhat a visszaesés, így továbbra is reálisnak tűnik az év végére az egyszámjegyű infláció elérése.
Az euróövezet éves inflációja 2023 májusában várhatóan 6,1% lesz, szemben az áprilisi 7,0%-kal a gyorsjelentés szerint. Az elemzői konszenzus 6,3 százalékos áremelkedésre számított.
Áprilisban a várakozásoknál jobban, több mint két éves mélypontra lassult az infláció Kínában a nemzeti statisztikai hivatal csütörtöki jelentése szerint.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint az euróövezetben az infláció még mindig túl gyors, de legalább már elindult a mérséklődés. Csak később, az év második felében számít lassulásra. Viszont az euróövezeti jegybank még megosztottak a közgazdászok az inflációs pályáról.
Az Európai Központi Banknak tovább kell emelnie a kamatokat a túl magas maginfláció miatt – mondta Klaas Knot, az EKB Kormányzótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint.