A földfelszíni átlaghőmérséklet 1,6 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása új csúcsot ért el.
A tavalyi az első olyan naptári év, amikor az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladta a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt.
A tudósok szerint a rekordhőmérsékletek elsősorban az emberi tevékenység okozta klímaváltozással állnak összefüggésben, de emellett olyan faktorok is szerepet játszottak benne, mint a csendes-óceáni El Nino időjárási jelenség, amelynek szintén hatása volt a globális hőmérsékletek emelkedésére.
A globális légköri vízszint 2024-ben rekordszintet ért el, 5 százalékkal meghaladva az 1991-2020-as átlagot. Samantha Burgess, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának munkatársa szerint ez "példátlan hőhullámokat és heves esőzéseket gerjesztett, emberek millióinak nyomorúságát okozva".
Hogy reagáltak a szakértők?
Patrick McGuire, a Readingi Egyetem éghajlatkutatója figyelmeztetett:
A 1,5 Celsius-fokos emelkedés elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk leesni. A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.
Rowan Sutton professzor, a brit meteorológiai hivatal Hadley Központjának igazgatója szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy
a globális hőmérséklet minden töredékfoknyi emelkedése növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és súlyosságát, növekedik a tengerszint, és nő annak kockázata, hogy átlépjük a bolygót potenciálisan megváltoztató fordulópontokat, mint például az amazóniai esőerdők biomjának összeomlása, illetve a grönlandi vagy az antarktiszi jégtakaró összeomlása.
Dr. Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa elmondta:
A szélsőséges időjárással teli év megmutatta, hogy 1,5 Celsius-fok mellett milyen veszélyes az élet. A valenciai áradások, az amerikai hurrikánok, a Fülöp-szigeteki tájfunok és az amazóniai aszály csak négy olyan katasztrófa volt tavaly, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbított. Sok-sok más is van.
Andrew Dessler professzor, az amerikai Texas A&M Egyetem éghajlatkutatója így nyilatkozott:
Életünk hátralévő részében minden év az egyik legmelegebb lesz a rekordok között. Ez viszont azt jelenti, hogy 2024 az évszázad leghidegebb évei közé fog tartozni. Élvezzük ki, amíg tart.
Dr. Gavin Schmidt, a Nasa Goddard Űrkutatási Intézetének munkatársa így kommentálta a számokat:
Teljesen egyértelmű, hogy a bolygó felmelegszik, és új korszakban vagyunk. Tény, hogy mindössze 150 év alatt körülbelül 1,5 Celsius-fokot melegedett a hőmérséklet, ez őrület… Ezek nagy számok. Az emberek azt fogják mondani, hogy "Ó, ez csak 1,5 Celsius-fok", de ez a különbség az utolsó jégkorszak és az iparosodás előtti időszak közötti különbség negyede. Ez agyrém. És mi vagyunk azok, akik ezt tettük.
Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlatkutató Intézet munkatársa szerint az 1,5°C elérése
éles figyelmeztető jel…Már megtapasztaltuk az 1,5°C-os világ első ízét, ami az embereknek és a világgazdaságnak példátlan szenvedésbe és gazdasági költségekbe került.
A magyar klímakutatók közül Gelencsér András a Portfolio-n már 2023-ban így fogalmazott a párizsi klímacsúcs 1,5 fokos célkitűzésének illúziójáról:
A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás... A Párizsi Klímaegyezmény az emberiség fosszilis energiafelhasználásának fogyókúrája, az EI jelentése pedig a megvalósítást ellenőrző mérleg lenne, már ha a világ egyáltalán kíváncsi lenne rá. De nyilvánvalóan nem az, hiszen a valóság, amit a mérleg mutat, módfelett kiábrándító. Nem azt mutatja, amit látni szeretnénk, nem a „karbonmentes zöld átállás” diadalmas termelési riportja, hanem azt, hogy a világ még mindig homlokegyenest ellenkező irányba tart, immár 8 évvel a sikeres Párizsi Klímaegyezmény aláírása után.
Még mindig lenne visszaút
A sok kiábrándult komment mellett azért vannak olyanok, akik a mostani helyzetet még mindig visszafordíthatónak, de legalábbis kezelhetőnek látják, de ehhez azonnal cselekedni kellene.
Ürge-Vorsatz Diána, a Közep-Európai Egyetem, ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének szakértője pedig így értékelte a mostani helyzetet a Portfolio-n megjelentetett cikkében:
A 2024-es év volt a valaha volt legmelegebb év mind Magyarországon, mind globálisan. Ez azért is meglepő, mert – a várakozásokkal ellentétben – az El Nino elmúltával hűvösebb évre számítottunk. A kijózanító helyzet miatt nem marad más választásunk, minthogy sürgősen lépjünk a felmelegedés megakadályozása érdekében, nagyobbat, mint eddig, akár a versenyképesség csökkenésének az árán is. Hamarosan ugyanis könnyen lehet, hogy nem egymással fogunk versenyezni, hanem a fennmaradásért.
Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College munkatársa így vélekedik:
Minden töredék fok - legyen az 1,4C, 1,5C vagy 1,6C - több kárt okoz az embereknek és az ökoszisztémáknak, ami hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van ambiciózus kibocsátáscsökkentésre. A nap- és szélenergia ára gyorsan csökken, és ma már sok országban olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagoké.
Carlo Buontempo, a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat igazgatója szerint:
Az emberiség a saját sorsának kovácsa, de az éghajlatváltozás kihívására adott válaszunknak bizonyítékokon kell alapulnia…A jövő a mi kezünkben van - a gyors és határozott fellépés még mindig megváltoztathatja a jövőbeli éghajlatunk pályáját.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
