Csökkentek az árak Japánban
Japánban a koronavírus-járvány miatt visszaeső lakossági kereslet hatására 2016 decembere óta először csökkentek a fogyasztói árak áprilisban.
Japánban a koronavírus-járvány miatt visszaeső lakossági kereslet hatására 2016 decembere óta először csökkentek a fogyasztói árak áprilisban.
Csupán minimális mértékben csökkentek az MNB inflációs alaputatói áprilisban, ami megerősíti azt a képet, hogy az üzemanyag-áresést leszámítva a koronavírus-válság vegyes, és összességében kiegyenlített hatásokat gyakorolt az árak alakulására.
Márciusban 3,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Ezzel az infláció (a februári 4,4%-ról) visszatért a jegybank 3±1%-os célsávjába, ugyanakkor a mérséklődés üteme kisebb lett a várakozásoknál: az elemzők 3,7%-os pénzromlási ütemre számítottak.
A januári 3,7%-ról 3,8%-ra tovább emelkedett az MNB számára is kiemelten fontos adószűrt maginflációs mutató Magyarországon, azaz bő 11 éves csúcsra emelkedett – derült ki a jegybank inflációs mutatóinak mai közléséből.
Nem mozdulatak el lényegesen a Magyar Nemzeti Bank inflációs alapmutatói novemberben. Ez azt jelenti, hogy viszonylag magas szintjükről nem gyorsultak tovább, de az árnyomás mérséklődése sem tapasztalható.
Az adószűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is emelkedett októberben az MNB jelentése szerint. Előbbi mutató közel 11 éves csúcsán jár, ami arra utal, hogy a jegybanknak továbbra is érdemes kiemelt figyelemmel követnie az árfolyamatokat.
A szeptemberben a fogyasztói árak nem változtak, míg a piac 0,1 százalékpontos növekedést várt az előrejelzések szerint. A maginfláció is a vártnál alacsonyabban teljesített: a piaci előrejelzések 0,2 százalékpontos növekedést prognosztizáltak, végül csak 0,1 százalékpontos lett a mutató értéke.
A szeptemberi inflációs adatok helyet cseréltek az eurózónában: a maginfláció 0,9%-ról 1%-ra nőtt, míg az infláció 1%-ról esett vissza 0,9%-ra - jelentette az Eurostat. A hivatalos inflációs mutató utoljára 2016-ban járt 1% alatt.
A lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek az utóbbi hónapokban - hangsúlyozta Nagy Márton MNB-alelnök a kamatdöntés utáni jegybanki háttérbeszélgetésen. A jegybanki illetékesek a délutáni fórumon sem adták annak jelét, hogy a gyenge forint ellentétes lenne a monetáris politikai célokkal. Az augusztusi inflációs adat szemlátomást megnyugtatta a jegybankot, és még a forint gyengülése mellett is biztonságban érzi a célját.
A várakozásoknak megfelelően tovább csökkent az eurózóna inflációja januárban, ami újabb érvet jelenthet az EKB számára, hogy a végsőkig kitartson a monetáris szigorítás előtt. A maginfláció viszont egy kicsit emelkedett, ami óvatosságra intheti a jegybankot.
A Portfolio elemzői konszenzusában szereplő 2,3%-ra ugrott áprilisban éves összevetésben a magyarországi infláció a márciusi 2%-ról - közölte ma reggel a KSH. Az ártendenciákat jobban mutató maginflációs adat 2,5%-ról 2,4%-ra süllyedt. Havi alapon egyébként figyelemre méltó, 0,7%-os volt az áremelkedés átlagos üteme.
Májusban az elemzők által várt 2,1%-os volt az éves alapú árdrágulás üteme Magyarországon, de a KSH által ma közzétett, az alap inflációs folyamatokat tükröző maginflációs mutató közel 3 éve nem volt olyan magas, mint a friss adat: 2,1%. A rövid távú áremelkedési trendeket megragadó inflációs mutató is az utóbbi években szokatlanul gyors áremelkedésre vall.
Utolsókból lesznek az elsők.
Megdőlt a mindenkori nyári rekord.
Jó híreket közölt a Roche.
A hőség látványos nyomot hagyott a számokon.
Az egyetemi professzor, volt jegybankár a Checklist vendége volt.
Nőtt-e a volt elnök újraválasztási esélye az ellene elkövetett merénylettel?
Az agráriumban is a megfelelő információkon, a transzparencián múlik az, hogy el tudjuk-e kerülni a finanszírozás problémáit.
