Lassult az amerikai infláció, de még mindig magas az áremelkedés üteme
A várt 0,5%-kal emelkedett júliusban havi alapon az amerikai infláció, így a júniusi 0,9%-os ütemhez képest már lassulásról beszélhetünk, de még mindig dinamikus az ütem.
A várt 0,5%-kal emelkedett júliusban havi alapon az amerikai infláció, így a júniusi 0,9%-os ütemhez képest már lassulásról beszélhetünk, de még mindig dinamikus az ütem.
A várt 0,5% helyett 0,9%-os havi alapú teljes fogyasztói áremelkedést mért júniusban az amerikai kereskedelmi tárca, a volatilis élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció pedig a várt 0,4% helyett 0,9%-os lett. Az éves alapú teljes infláció 5,4%-osra gyorsult, ami 13 éve a legmagasabb, a maginfláció pedig 4,5%-ra ugrott, amire utoljára 1991 novemberében volt példa.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
Több hónapja hol a lengyelek, hol a csehek magasabb éves inflációs adatot közöltek, mint a magyar statisztikai hivatal, de idén áprilisban ez a második helyen toporgás véget ért és nálunk lett a legmagasabb a pénzromlás üteme az egész Európai Unióban – derült ki az Eurostat által ma közzétett végleges áprilisi adatokból.
A KSH reggeli adatközlése után délelőtt az MNB is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrott. A jegybank értékelése szerint továbbra is a szokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi az inflációs folyamatokat.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami 2012 novembere óta a legerősebb ütem – közölte a KSH kedd reggel. Az adat kicsivel meghaladja az előzetes várakozásokat, ráadásul a szakemberek májusra még várnak egy kis emelkedést.
A külföldi gyakorlatot is figyelembe véve áprilistól a Központi Statisztikai Hivatal módosítja a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét: a jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához - írja közleményében a KSH. A változást követően a maginfláció a teljes infláció 63 százalékát fedi majd le.
Meglepően alacsony volt az infláció az Egyesült Királyságban februárban, mind a konszenzustól, mind az előző havi emelkedéstől elmaradt a friss adat.
Magyarországon 3,1%-kal nőttek a fogyasztói árak februárban az előző év azonos időszakához képest a KSH tájékoztatása szerint a januári 2,7%-os áremelkedés után. Az adat nem okozott meglepetést, miután a Portfolio által megkérdezett elemzők előzetesen 3,1%-os áremelkedésre számítottak.
Nem gyorsult az áremelkedés az eurózónában, de ez nem jelenti azt, hogy az inflációs félelmek egy csapásra elmúlnak.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) kedden kiadott végleges adatai szerint éves összehasonlításban 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami tavaly február óta a legnagyobb érték. A friss adat megegyezik az előzetesen közölttel. Az előző négy hónap mindegyikében még 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Januárban a régiós árindexek (és ezen belül a magyar inflációs adat) volt a legmagasabb az Európai Unióban.
Az év első hónapjában 2,7%-os volt az éves drágulás üteme Magyarországon. A januári inflációs adat megegyezik a decemberivel és az előzetes várakozásokkal is, vagyis - bár január az árazási döntések intenzív időszaka - végül nem hozott változást és meglepetést sem a KSH friss jelentése. Európa néhány országában már láthattunk a várakozásokhoz képest magasabb fogyasztói árindexet, ami miatt erősödnek az inflációs félelmek. Egyelőre tehát Magyarországon ennek nincsen nyoma, de rövid távon idehaza is az inflációs mutató emelkedésére kell számítanunk.
Négy és fél éves mélypontra süllyedt az éves összevetésű infláció szeptemberben az euróövezetben, a maginfláció pedig a valaha regisztrált legkisebb lett az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által pénteken kiadott végleges adatok tanúsága szerint.
Augusztusban átlagosan 3,9%-kal voltak magasabban a fogyasztói árak Magyarországon, mint egy évvel korábban. Ez a júliusi 3,8%-os inflációs adathoz képest minimáis gyorsulást jelent, és azt, hogy az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult a mutató.
Nagy meglepetést okozva 3,8%-ig ugrott a júliusi infláció. Az elemzők a koronavírus-járvány hatásai mellett a gyenge forintra és több egyedi tényezőre vezetik vissza a drágulási ütem emelkedését.
A jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció a júniusi 3,5%-ról júliusra közel 12 éves csúcsára, 4,1%-ra emelkedett. Az adat összhangban van a KSH reggeli jelentésével, ami szintén a hivatalos inflációs adat meglepetésszerű megugrásáról számolt be.
Enyhén, de a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban májusban az előző hónaphoz képest, miközben a maginfláció nyomott maradt. A washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézetének (BLS) csütörtökön közölt adatai szerint májusban az előző havihoz képest 0,4 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők csak 0,1 százalékos emelkedést vártak az áprilisban mért rekordmértékű, 1,3 százalékos csökkenés után.
Májusban 2,2%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai alapján, ami kissé visszafogottabb drágulást jelez, mint amire az elemzők számítottak. Később megjelentek az MNB inflációs alapmutatói is, amelyek inkább lefelé mozdultak.
A vártnál kevésbé, de így is közel négy éve nem látott alacsony szintre lassult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben májusban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint. A pénteken közzétett előzetes adatok szerint májusban 0,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában, ami 2016 júniusa óta a leggyengébb érték. Elemzők valamivel kedvezőbb adatra, 0,2 százalékos növekedésre számítottak, miután áprilisban 0,3, márciusban 0,7, februárban 1,2, januárban pedig 1,4 százalékos emelkedést mértek.
Japánban a koronavírus-járvány miatt visszaeső lakossági kereslet hatására 2016 decembere óta először csökkentek a fogyasztói árak áprilisban.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Nem volt semmiféle előjele a mostani kitörésnek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
