A várakozásokkal nagyjából megegyezően alakultak az inflációs adatok. A maginfláció még mindig 3,5%-on áll, annak ellenére, hogy az infláció már 2%-ra csökkent. Az angol jegybank továbbra is óvatos és a maginfláció további trendszerű csökkentését szeretné látni a kamatcsökkentési ciklus elkezdéséhez.
Összességében a várakozásoknál jobb adatok jöttek és a szeptemberi kamatcsökkentés esélye emelkedhetett az adatok hatására. Mivel az utóbbi időben a reálgazdasági adatok és az előretekintő indikátorok is a gazdaság lassulásának irányába mutattak, ezért az eheti kongresszusi meghallgatásokon már az amerikai jegybank is megengedőbb hangnemet ütött meg.
Az infláció a májusi 4%-ról 3,7%-ra mérséklődött júniusban. Ahogyan azt cikkünkben jeleztük, a vártnál alacsonyabb mutatót mélyebben elemzve már egyáltalán nem olyan szép a kép. A Magyar Nemzeti Bank aktuális havi értékelése megerősíti azt a képet, hogy a csökkenés mögött sok az egyedi tényező, az alapfolyamatok nem mutatnak érdemi mérséklődést.
A várakozásokkal megegyezően 2,6%-ra csökkent a PCE infláció és maginfláció. A fogyasztók jövedelme a várakozásokhoz képest jobban nőtt, de a költések csak mérsékelt emelkedésre voltak képesek.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében az áprilisi inflációs adatot elemeztük, amely alapján egy időre vége lehet az árcsökkenés időszakának. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető markoelemzője. A második blokkban arról volt szó, hogy mekkora kamatterhet jelentenek az államnak a lakossági állampapírok és miben érdemes gondolkozni, ha a Prémium Magyar Állampapír kamatát már nem tartjuk elég vonzónak. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Áprilisban megállt az inflációs 14 hónapon át tartó csökkenése, 3,6%-ról 3,7%-ra nőtt a fogyasztói árindex. Eközben a maginflációs mutató még csökkenni tudott, és a Magyar Nemzeti Bank által számolt inflációs alapmutatók is folytatni tudták a mérséklődést. Ugyanakkor a jegybank az adatközlés utáni értékelésében azt emeli ki, amit a Portfolio is írt: az áprilisi átárazások még mindig intenzívebbek a megszokottnál.
Az európai módszertan szerint mért német infláció áprilisban a várakozásokat meghaladva emelkedett, a maginfláció ugyanakkor csökkent, összességében tehát a vártnak megfelelően alakul az infláció Európa legnagyobb gazdaságában.
Spanyolországban az Európai Unió által harmonizált infláció 3,4%-kal emelkedett áprilisban, szemben a márciusig tartó 3,3%-os növekedéssel - derült ki a Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
A várt 4,2%-ra gyorsulás helyett 4%-os szinten stagnált a brit infláció éves alapon idén januárban, mert havi alapon 0,6%-os árcsökkenést mért azzal együtt is a statisztikai hivatal, hogy a háztartási energiaárak hatósági árplafonjánál emelés történt.
A piac máris felébredt az amerikai inflációs adat hatására, már nem várnak olyan gyors kamatcsökkentést, mint az adatközlés előtt. Ennek legnyilvánvalóbb jele az amerikai dollár jelentős erősödése, és a kötvényhozamok emelkedése.
Meglepte az elemzőket, hogy Norvégia maginflációs rátája novemberben 5,8%-ra csökkent, ami elmaradt a konszenzus által előre jelzett 5,9%-os szinttől. A váratlan lassulás miatt a piacok azt kezdik árazni, hogy a központi bank leállhat a további kamatemeléssel ezen a héten. Az adatok már azt mutatják, hogy széles körben beindult a gazdaság kihűlése, így a Norges Bank talán elérte a jelenlegi kamatemelési ciklus csúcspontját, és az irányadó szintet várhatóan stabilan 4,25%-on tartják majd – írja a Bloomberg.
Charles Wyplosz, francia közgazdász, a Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója az Európai Parlament számára készített elemzésében holisztikusan vizsgálja az elmúlt évek inflációs epizódját, elemezve a hasonlóságokat, a különbségeket és az euróövezet és az Egyesült Államok inflációs trendjeit befolyásoló sokrétű tényezőket. Meglepő megállapítása, hogy viszonylag kis jelentőséget tulajdonít az ukrajnai háborúnak az árnövekedésben, míg nagyobb szerepet lát a jegybankkok késői lépéseiben. A közgazdász úgy látja, hogy miközben a központi bankok ismeretlen vizekre eveznek, a bérek, a termelékenység, a monetáris és fiskális politikák bonyolult kölcsönhatása, valamint az inflációs nyomás fenyegető veszélye továbbra is a gazdasági diskurzus előterében marad.
Októberben meglepetésre 9,9%-ra, tehát egy számjegyű tartományba csökkent az infláció Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szintén megerősíti, hogy jelentősen enyhült az árnyomás, az utóbbi hónapokban már kifejezetten alacsony inflációs környezet jellemző a gazdaságban.
Augusztusban 3,9%-ra csökkent a személyes fogyasztási kiadások maginflációja (éves alapon) az előző havi 4,3%-ról. Mindeközben a fő inflációs mutató 3,5%-ra emelkedett a júliusi 3,4%-ról. Összességében tehát ellentétes mozgásokat látunk az USA inflációs folyamatai kapcsán.
Clara Raposo, a Portugál Nemzeti Bank alelnöke felvetette annak lehetőségét, hogy a gazdaság törékeny állapota miatt a jelenleg vártnál hamarabb visszatérhet az infláció az Európai Központi Bank (EKB) által megcélzott 2%-os szintre.
A vártnál jobban emelkedett az amerikai termelőiár-index augusztusban havi és éves szinten is. A nyolcadik hónapban 0,7 százalékkal, 2022 júniusa óta a legnagyobb mértékben emelkedett havi szinten a termelőiár-index szezonális kiigazítással a júliusban regisztrált 0,4 százalékos növekedés után. A piac 0,4 százalékos havi emelkedést várt augusztusra is.
Kínában egyre többen félnek attól, hogy deflációba süllyed az ország, miután júliusban visszaestek az árak. Augusztusban újra nőttek az árak, igaz, a friss adat kisebb csalódást okozott az elemzőknek.
Közzétette a német statisztikai hivatal az augusztusi német inflációt, az éves index kis mérséklődést mutatott, de meghaladta az elemzői várakozásokat.
A japán fogyasztói árak növekedése júliusban lassult az előző hónaphoz képest, főként az energiaárak csökkenése miatt, ami kihívás elé állítja a monetáris politikájának jelentős változtatását fontolgató központi bankot, amely változtatna ultralaza politikáján.