lakásárindex

Tovább nőtt a szakadék a főváros és a vidék lakásárai között

Tovább nőtt a szakadék a főváros és a vidék lakásárai között

2018 második negyedévében a lakásárak éves növekedési üteme az előző időszaki 17,8 százalékról 20,2 százalékra gyorsult a fővárosban az MNB lakásárindex legfrissebb értékei szerint. A vizsgált időszakban a vidéki városokban a fővároshoz képest alacsonyabb és az országos átlaghoz közeli 16,3 százalékos éves nominális drágulás volt mérhető. A községekben az országos átlagtól érdemben elmaradó, mindössze 11,8 százalékos átlagos éves lakásár növekedés volt tapasztalható a második negyedévben nominális értelemben, amivel tovább nőtt a kisebb és nagyobb településeken tapasztalt lakásár-szint közti különbség.

Már csak álom maradhat, hogy Pestre költözz

Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.

A fővárosi lakásból egy vidéki villába: sokaknak jól jött a lakásárak emelkedése

A fővárosi lakásból egy vidéki villába: sokaknak jól jött a lakásárak emelkedése

Mielőtt azt hinnénk, hogy minden ingatlantulajdonos ugyanolyan jól járt az elmúlt évek árnövekedésével, érdemes belegondolni, hogy egy vidéki kisvárosban végbemenő néhány százalékos éves árnövekedés az ingatlanoknál jócskán elmarad egy megyeszékhely, vagy akár a főváros legutóbbi éves 16 százalékos nominális áremelkedésétől. A másik oldalról viszont, ahogy jobban drágulnak a budapesti ingatlanok a többi régió ingatlanjaihoz képest, úgy kerülnek egyre könnyebb helyzetbe a fővárosi lakástulajdonosok. Egy 50 négyzetméteres lakás eladásával akár egy 400-500 négyzetméteres házba is költözhetnek, már ha feladják a városi életüket.

Van okuk az örömkönnyekre a háztulajdonosoknak

Magyarország két régiójában is meghaladta az éves nominális MNB lakásárindex növekedési üteme az országos 15,4 százalékos értéket 2018 első negyedévében, a dél-dunántúli városokban 18,8, míg a közép-dunántúli városokban 16,6 százalék volt ez az érték. A negyedéves áremelkedés is ezekben a régiókban volt a legerősebb, vagyis tavaly utolsó negyedévéhez képest az országos nominális értelemben vett 5,4 százaléknál átlagosan jobban nőttek a lakásárak ezekben a régiókban.

Reálértelemben is rekordot döntöttek a lakásárak

A Takarék Lakásárindex 2017 IV. negyedévében, a korábbi 257,51-ről 260,55-re változott. A drágulás így az előző negyedévhez képest 1,2 százalékos volt, ami visszafogottabb növekedést jelentett a megelőző időszakokhoz képest. Az aktuális mutató előállításához a Takarék Csoport piaci információi és saját megfigyelései mellett felhasználtuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adott időszakra feldolgozott valamennyi adatot. A lakásárindex a válság előtti maximumot jelenleg 29,8 százalékkal szárnyalja túl, reál értelemben ugyanakkor a változás minimális, 2017 negyedik negyedévében mindössze 0,9 százalékkal voltak magasabbak a reál lakásárak 2008 első negyedévéhez képest.

Túl a maximumon: sajátos klubba került Magyarország a lakásárak emelkedésében

Túl a maximumon: sajátos klubba került Magyarország a lakásárak emelkedésében

Lassult a hazai lakásárak emelkedése - derül ki a Takarék Csoport indexéből. A drágulás mértéke európai összevetésben már csak az ötödik legmagasabb volt 2017 első három negyedévében, míg egy évvel korábban még Magyarország állt az élen. A budapesti lakások ára jóval nagyobb mértékben ment feljebb, mint a vidékieké, ami megfelel az általános európai trendeknek. Ez a különbség alapvetően annak tudható be, hogy az árakra jelentősen hat a város vagy az adott városrész fejlődése, a közlekedési lehetőségek, valamint egyéb speciális tényezők, például a vízpartok vagy az egyetemek közelsége.

Itt a vége? - Meghökkentő számok a lakásárakról

Megjelentek a legfrissebb lakáspiaci számok, melyek alapján 2017-ben a teljes lakáspiaci forgalom növekedése várhatóan nem éri el az egy évvel korábbi 9,1 százalékot. A használt lakások eddigi áremelkedése után 2017-ben mérséklődött a drágulás üteme: az év egészében az árszint 7,2 százalékkal nőtt, míg az új lakások ára ezzel megegyező mértékben emelkedett. A negyedéves áremelkedés 2017 IV. negyedévében a használt lakásoknál 0,5, az újaknál 1,0 százalék volt - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.

Világviszonylatban is őrült ütemben drágul Budapest

Világviszonylatban is őrült ütemben drágul Budapest

Ötödik helyen áll Budapest a lakásárak emelkedésében a világ nagyvárosai között - derül ki a Knight Frank, TheGuardian oldalán megjelent elemzéséből. A magyar fővárost csak Berlin, Izmir, Reykjavik és Vancouver előzte meg. Bár Budapest lakásárai a jövőben várhatóan egyre kisebb ütemben fognak emelkedni, 2017-ben még egyértelműen a világ élvonalában álltunk.

Nem csökken a lendület a lakáspiacon - Kijött a legfrissebb lakásárindex

Az FHB Lakásárindex szerint 2017 harmadik negyedévében is folytatódott a lakások drágulása, a második negyedévhez képest 2,22 százalékkal mentek feljebb az árak, reálértelemben - inflációval korrigálva - pedig 1,39 százalékos volt az áremelkedés. Mindez azt jelenti, hogy 2013 utolsó negyedévéhez képest 4 év alatt 64, reálértelemben pedig 60 százalékos volt az áremelkedés.

Hiába a sokéves gyűjtögetés, egyszerűen már nincs elég pénzünk a lakásokra

Tovább pörög a lakáspiac Magyarországon, az árak a KSH honlapján szereplő előzetes számok szerint 2,9 százalékkal növekedtek 2017. 3. negyedévében. Ugyanakkor az is látszik, hogy az egyre emelkedő árakkal kevésbé tud lépést tartani a lakosság pénztárcája. Legalábbis ezt mutatja, hogy a vásárlások drasztikusan eltolódni látszanak az olcsóbb ingatlanok felé. Tehát az emberek hajlandóak beérni a rosszabb állapotú, vagy a kevésbé jó helyen található otthonokkal is. Ez a folyamat különösen nagy lendületet vett a tavalyi évben, úgy tűnik az ingatlanárak ekkor léphették át a lélektani határt.

Száguld a lakáspiac, de vajon hol áll meg?

A legfrissebb mérés szerint a lakásárak drágulása tovább folytatódott. Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az első negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az árak emelkedésének szintje nominálisan a második negyedévben. A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg reál értelemben közel 59 százalékkal emelkedett. 2017 első félévében Magyarország minden régiójában emelkedtek az árak, a drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió állt az élen. A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól már nem jelentős.

Szinte hihetetlen, tényleg elkezdtek zuhanni a lakásárak?

A KSH jelenleg elérhető adatai szerint, 2017. II. negyedévében csökkentek a lakásárak Magyarországon az év első három hónapjához képest, ami 2013 óta nem fordult elő. Az árak mérséklődése 1,5 százalékos mértéket mutat, miközben az év első három hónapjában még közel 5 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Ez felveti a kérdést, hogy lassan aggódhatunk a hazai lakáspiacért? Nem ilyen egyértelmű azonban a helyzet, ezek ugyanis még egyelőre csak előzetes számok, hivatalos közlemény még nem érkezett, így elképzelhető, hogy az adatok még felülvizsgálatra kerülnek. A tavalyi év utolsó három hónapjában ráadásul már előállt egy hasonló helyzet, a végleges adatok azonban ott végül növekedést mutattak. Vagyis a cikk címében feltett kérdésre a válaszunk, hogy egyelőre NEM.

Csökkenő számok a budapesti lakáspiacon - Eljött a fordulat ideje?

Tovább növekedett az FHB Lakásárindex 2017. I. negyedévében, bár a tavalyi év azonos időszakának rekordját nem érte el. Az idei első negyedévben átlagosan 4 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért, mint 3 hónappal korábban - derül ki az FHB legújabb Lakásárindexéből. A tranzakciók számában viszont érdekes fordulat következett be Budapest és a vidék között.

Mindenki össze-vissza beszél - Érdekel, mégis mennyit érhet a lakásod?

862 ezer, 758 ezer, 610 ezer. A három szám közötti összefüggést a lakásárakban kell keresni, ennyi ugyanis egy V. kerületi lakás átlagos négyzetméterára. Jogos viszont a kérdés, hogy a három érték közül melyik is a helyes. A különböző elemzések gyakran ugyanarra a városrészre is eltérő lakásárakat adnak, ezért az alábbiakban megmutatjuk, hogy mi okozza a különbségeket és mire kell figyelni, ha a lakásárakról olvasunk elemzéseket.

Most vegyünk lakást vagy várjunk még vele?

A 2008-as ingatlanpiaci válság hatása még mindig sokak emlékezetében élénken él, így van, aki már most egy ahhoz hasonló lufi kialakulását véli felfedezni. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet, az ország egyes területeinek lakáspiaci jellemzői jelentősen különböznek egymástól. Hogy pontosan mire is számíthatunk a következő időszakban, arról részletesebben az április 24-i Portfolio Lakás Klub ingyenes rendezvényén hallhatunk előadásokat. Az eseményen ingatlanpiaci szakértők mutatják be az aktuális folyamatokat és válaszolnak a lakásvásárlókat érintő legfontosabb kérdésekre.

Magyarország lakáspiaca állva hagyja a világot

A piaci szereplők egyéni élethelyzete szerint változik, hogy a lakásárak emelkedését pozitív vagy negatív folyamatként értelmezhetjük, az azonban biztos, hogy a lakások drágulásában Magyarország a régió országaival - illetve további feltörekvő országokkal - együtt jelentősen elhúzott a világ többi részétől. Hogy ez pontosan mekkora különbségeket jelent, részletesebben is kiderül a J.P. Morgan által készített elemzésből.

Rekord magasságban a hazai lakásárak

Megjelent az MNB lakásárindex módszertanát bemutató tanulmány. Az 1990-től induló aggregált lakásárindex minden eddiginél hosszabb idősoron mutatja meg a magyarországi lakásárak változását, a régiók és településtípusok szerint megbontott indexek pedig a hazai lakáspiaci folyamatok területi eltéréseire fókuszálnak.

Vidéken is beindult a lakások drágulása

2016 harmadik negyedéve során mintegy 5,9 százalékkal nőtt a hazai lakások átlagos ára az előző negyedévhez képest, ami gyorsuló dinamikát jelent a második negyedévi 1,9 százalékos emelkedéshez képest. Mindez a vidéki ingatlanárak gyorsulásának köszönhető. A Budapest nélkül számított városok lakásai átlagosan 4 százalékkal, a községekben lévő lakóingatlanok ára pedig 12 százalékkal emelkedett egyetlen negyedév alatt - derül ki az MNB legfrissebb lakásárindexéből.

Egy térkép, amit látnod kell, mielőtt lakást veszel

Tovább drágultak a lakások 2016-ban Magyarországon, ami különösen a panellakások esetében volt számottevő. Lassan országosan is utolérjük a válság előtti árakat, de a budapesti panelek esetében már 50 százalékkal meg is haladtuk azt - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.

Csak most indul be igazán a lakáspiac

A hazai lakáspiacon a 2008 óta tartó negatív trend 2013-ban érte el a mélypontot, ezt követően a kedvező jövedelmi folyamatokkal összhangban a lakáspiaci kereslet élénkülését figyelhettük meg. A lakáspiaci ciklus felívelése kezdetben a lakásárak emelkedését és a használt lakáspiaci tranzakciók felfutását eredményezte. Az újlakás-piaci kínálat alkalmazkodása késve követte a keresleti feltételek javulását, így az új építkezések csupán az idei évtől mutatnak érdemi emelkedést. A lakáspiaci ciklus egyre inkább egy érettebb szakaszába lépett, ahol már a megemelkedett lakáspiaci keresletre reagáló kínálati alkalmazkodás zajlik. Fontos leszögezni, hogy a ciklus fellendülése alapvetően nem az egyensúly megbomlását, sokkal inkább annak helyreállását jelenti. A magas építési engedélyszint mellett az idei évben már az új építések is kétszámjegyű növekedést mutatnak - a jegybank munkatársai, Kormanik Márton, Kovalszky Zsolt és Schindler István, elemzésükben a lakáspiaci ciklus jelenlegi állapotát és a ciklus folytatódására ható tényezőket mutatják be részletesen.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.