Nemrég írtunk arról, hogy a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára idén nyáron elérte a lélektani 1 millió forintos határt, emellett azonban más is történt az elmúlt negyedévben a hazai újlakáspiacon. Az alábbiakban a Budapesti Lakáspiaci Riport segítségével ezeket gyűjtöttük össze.
Idén augusztusban Angyalföld volt a legkeresettebb városrész Budapesten a lakásvásárlók körében, amit Zugló és Újbuda követett - derül ki a Duna House Barométer legfrissebb elemzéséből. A tanulmány azt is bemutatta, hogy jellemzően mennyi idő alatt, mekkora áralku mellett lehet értékesíteni a lakásokat.
A korábbi várakozások alapján borítékolható volt, hogy az idei évben a fővárosi új lakások átlagos négyzetméterára át fogja lépni a lélektani egymillió forintos határt, amire a Budapesti Lakáspiaci Riport elemzése szerint a nyári hónapokban került sor. A legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport ismét közzétette a fővárosi új lakások jellemző négyzetméterárait. A felmérés azokat a legalább négy lakásos fejlesztéseket vizsgálta, amelyekben 2021 tavaszi vagy 2021 nyári hónapjaiban legalább egy lakás elérhető volt. A közel 7 ezer új lakást tartalmazó kínálat alapján az egyes kerületekben az alábbi négyzetméterárak jellemzők.
A gazdaság kilábalásával együtt várható, hogy a mennyiségi lazításnak (QE) vége lesz, ennek pedig kedvezőtlen hatás a lehet a piacokra. Zsiday Viktor ugyanakkor nem biztos benne, hogy a tapering olyan hamar elkezdődik, a kedvezőtlen kínai adatok és a delta variáns terjedése ugyanis rontja a kilátásokat. A piacon tehát ellentétes hatások érvényesülnek, Zsiday Viktor blogján árulja el, hogy milyen mozgást vár ilyen környezetben.
Ha éppen most szeretnél váltani, új, vagy használt lakás vásárlásán, vagy eladásán gondolkozol, akkor érdemes kilátogatni a Lakás 2021 Kiállításra, amit idén a Momsport Uszoda és Rendezvényközpontban szervez a Portfolio szeptember 24-e és 26-a között.
Az elmúlt évtizedekben sokat változott a befektetési lehetőségek köre, a befektetési eszközök egyik legkedveltebb típusa azonban továbbra is az ingatlan. Ha ingatlanbefektetésről beszélünk, a legtöbben egy jó helyen lévő, könnyen kiadható lakás képét vizionálják, az ingatlanbefektetések lehetősége azonban túlmutat ezen. Az alábbiakban a hazai ingatlanpiac intézményi és a magánbefektetői helyzetét járjuk körül.
Magyarország népessége négy évtizede, az 1980-as évek eleje óta csökken, ami alatt közel 1 millió fővel lettünk kevesebben. A csökkenés mértéke területileg nagyon eltérő képet mutat. Egyes megyék esetében ez csak minimális változást jelentett, de olyan térségek is vannak, ahol akár negatív, akár pozitív irányban jelentősen megváltozott a demográfia. Az alábbiakban ez elmúlt két évtizedet vizsgálva néztük meg, hogy melyik megyéket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés és ennek milyen hatása volt, van és lesz a lakáspiacra nézve.
Bár a lakáspiacon a pandémia hatására árcsökkenést várhattunk a tavalyi évben, éves alapon mégis drágulást mutatnak a statisztikák. Az idén bevezetett Otthonteremtési Program támogatási elemei látványos pezsgést hoztak, jelentősen tompítva a járvány negatív gazdasági hatásait. Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe idén is megvizsgálta a lakásárak alakulását az ország különböző részein, a 2021-es folyamatokról pedig Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője beszélt.
Egyre több országban jelent potenciális veszélyt, hogy a járvány ellenére - vagy bizonyos szempontból éppen amiatt - a korábbi éveket is meghaladó ütemben kezdtek el drágulni a lakások. Nemrég az Egyesült Államok példáján keresztül mutattuk be a folyamatot, Svédországban pedig a miniszterelnök veszítette el az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt. Milyen okok vezettek mindehhez és mi lehet a megoldás? Ennek jártunk utána.
A januári mélypont után a lakóingatlanok bérleti díjai országos szinten több hónapja stabilan növekednek. A nyár vége hagyományosan is a lakásbérleti piac főszezonja, így a júliusban regisztrált, a korábbi időszaknál meredekebb áremelkedés nem teljesen meglepő, azonban kérdéses, hogy meddig tarthat még a növekedés, visszatérhetnek-e a járvány előtti, kiugróan magas bérleti díjak vagy megtorpan a növekedés. Az OTP Ingatlanpont szakértője a bérleti díjak emelkedésének hátterét és a jövő kilátásait vizsgálta.
Közel 49 Celsius-fokkal idén nyáron megdőlt az európai melegrekord. Magyarországon a múlt század eleje óta 1,23 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami elsőre nem hangzik soknak, azonban így is meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét. Az előttünk álló évtizedek legnagyobb kihívása kétségtelenül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás lesz, ami nemcsak a globális, hanem a hazai ingatlanpiacot is érinteni fogja.
Továbbra is magasan az élen jár Magyarország a EU-s lakásáremelkedések mértékét tekintve. 2021 első negyedévében 188%-os lakásárindexről számolt be a KSH hazánkat illetően, vagyis 2015 óta 88%-os dráguláson mentek keresztül az országos lakóingatlanárak. Összehasonlításképpen: az átlagos EU-s lakásárindex 131,7%, és ezen belül is a magyar piac után következő legerősebb emelkedést produkáló ország Luxemburg, 166,9%-os index mellett. Alacsony bázisról persze nem nehéz gyorsan növekedni, és úgy tűnik, hogy még van hová: szintén EU-s mércén Magyarország az alsó negyedben helyezkedik el a budapesti, kifejezetten nagy alapterületű lakásokra vonatkozó átlagos négyzetméterárak tekintetében.
A lakáspiaccal foglalkozó elemzések többsége általában Budapesttel foglalkozik, az utóbbi időben azonban a fővároson kívüli lakáspiacon is egyre izgalmasabb folyamatok zajlanak. Többek között megfordult a korábbi éveket jellemző árnövekedési dinamika, vagyis a vidéki lakásárak ismét nagyobb ütemben emelkednek, mint a budapestiek, így a vidéki lakástulajdonosok hosszú évek után ismét azt láthatják, hogy a legfőbb vagyontárgyuk értéke nagyobb ütemben nő, mint a fővárosi társaiké. A kérdés az, hogy a mostani trend egy rövid átmenet, vagy egy tartós folyamat kezdete.
A vidéki ingatlanok drágulása húzta fel a 2021. első negyedéves lakásár-emelkedés átlagát, de nominálisan Budapesten is nőttek 2-3 százalékkal a lakásárak. Az MNB és a KSH legfrissebb országos árelemzéséről már beszámoltunk, de a főváros, - ahol az összes tranzakció mintegy 19 százaléka megy végbe - külön összesítést is érdemel. Lássuk, mennyibe került 2021 első negyedévében egy átlagos budapesti lakás!
Egyesek már évek óta, mások inkább csak a járvány beköszöntével kezdték egyre hangosabban mantrázni, hogy márpedig most már úgyis bezuhannak a lakásárak, kipukkad a lufi, vége a mindennek. Milliós nézettségű videókat és posztokat lehetett ennek az elméletnek a bizonygatásával elérni, a média pedig azonnal harapott mindenki szavára, aki valamilyen szakmai palásttal felruházva a közelgő áresést vizionálta. Mi magunk végig a szakmai józanság vezérfonalán haladva, ok-okozati gazdasági összefüggéseket alapul véve, mindig óvatosságra intettünk ezzel az egyre népszerűbb elmélettel kapcsolatban és legtöbbször az árak stagnálását, az árgrafikonon egyfajta "fűrész-vonal" kirajzolódását vélelmeztük. A hazai lakásárak változása 2021 első felében kettévált. Az új lakások árának növekedése egyelőre képtelen lassítani, ám ez a piacnak, vagyis az összes tranzakciónak csak a töredéke (5-8%), míg a használt lakások árváltozása negyedévről-negyedévre változik, most épp 5,8%-kal nőttek az árak, ám ebben az időszakban az infláció elvitte ezt az emelkedést, így reál értelemben stagnáltak. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét. Lássuk a KSH legfrissebb részletes elemzését.
Kihirdették az egyetemi ponthatárokat, ezzel párhuzamosan elindult a lakáskeresési hajrá a fiatalok körében. A budapesti bérleti díjakról, illetve a fővárosban való vásárlás vagy bérlés mellett szóló érvekről már beszámoltunk, most következzenek a legnagyobb egyetemi városok: Debrecen, Győr, Szeged, Miskolc és Pécs. Béreljünk, vagy inkább vásároljunk egyetemista gyermekünknek lakást?
Egy évtized alatt 100%-os dráguláson mentek keresztül a hazai lakásárak, ez a "duplázódás", még EU-s összehasonlításban is kiugró mértékűnek számít. Egy-két ország van csupán - Észtország és Luxemburg -, ami ilyen időtávon még ennél is magasabb számokat tudott produkálni. A bérleti díjak 2010 és 2021 első negyedéve között több mint 40 százalékkal nőttek, ezzel a kétszámjegyű növekedéssel azonban elől, de nem az EU-s lista legelején szerepel Magyarország.
Nagyon nagy árkülönbségek vannak az egyes kerületek között az új lakások tekintetében. Bár a kivitelezési költségek és a telekárak emelkedése miatt mindenhol növekedtek az árak, az egyes kerületek között így is háromszoros, projektszinten pedig akár hatszoros is lehet az árkülönbség, mindez Budapest határain belül. A Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatai alapján megnéztük, hogy hol mennyibe kerülnek a legolcsóbb és a legdrágább új lakások.
A COVID során az életvitelünk és a mindennapi szükségleteink is megváltoztak. Felértékelődött az otthon, kiemelten fontossá vált a hely, ahova a járvány hullámai alatt nemcsak megpihenni jártunk, hanem napjaink legnagyobb részét töltöttük. Ennek viszont az lett az eredménye, hogy globálisan egyre nagyobb az otthoni munkavégzéshez megfelelő lakások iránti kereslet, ami világszerte sok helyen tovább erősítette a lakásárak emelkedését, olyannyira, hogy 2008 után sokan ismét egy lakáspiaci lufi kialakulását vizionálják. Hogy valóban így van-e, azt az amerikai ingatlanpiac példáján keresztül mutatjuk be, kitekintéssel a hazai folyamatokra is.
Egy 100 négyzetméteres budapesti lakásért 34 százalékkal rövidebb ideig kell dolgozni a nettó átlagfizetések alapján, mint Portugália fővárosában, Lisszabonban. Ugyanakkor a nyaralóknál fordított a helyzet - derül ki az ingatlan.com a Magyarország-Portugália labdarúgó EB nyitómérkőzés apropóján készített összeállításából. Az elemzés az országos nettó átlagfizetések fényében összevetette a két ország fővárosi és legnépszerűbb népszerű nyaralócélpontok ingatlanárait.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elindulhat jövőre a fellendülés?
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
