Van egy kis falu Borsodban, ahol a beszámolók szerint budapesti szinten vannak a lakásárak. Az okok mögött egy érdekes helyzet áll, egy közel száz éve halott csodarabbi, akinek azóta is csodájára járnak a gyakran külföldről érkező zarándokok, folyamatos keresletet adva ezzel a helyi lakáspiacnak - írja a 24.hu.
Januárban egy év óta először jegyeztek fel az új lakások esetében havi szintű áremelkedést, ami részben a kínai kormány zéró Covid-politikája lazításával és az ingatlanpiac élénkítését célzó intézkedésekkel függ össze.
Korábbi cikkünkben már részletesen elemeztük egyes nyugati országok ingatlanpiacát, most azonban új adatok jelentek meg az Eurostaton. Mindenek előtt fontos tisztázni, a címben említett fékezést, az Európai Unió lakásárai ugyanis 2022 harmadik negyedévében 7,4 százalékkal emelkedtek az előző év azonos negyedévéhez képest. Milyen satufékről beszélünk mégis? Nem a lakásárak kezdtek csökkenni, hanem a növekedés üteme, a cikkben található ábrákon jól látható, hogy egyre lassabban nőnek a lakásárak szinte az egész EU-ban.
Mocsai kastély 5,2 milliárdért, és 300 ezer forintos családi ház - ezek voltak a végletek 2022-ben az ingatlan.com hirdetései között. A portál összeszedte a tavalyi év rekordjait, nemcsak az eladási árakban, hanem az értékesítési időben is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a hitelek kamatstopja után most betéti kamatokba nyúl bele a kormány, ezzel torzítva a gazdaság fontos folyamatait. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében a hazai és európai lakáspiaci trendekről volt szó, egyebek mellett az árak és bérleti díjak változásáról beszéltünk Futó Péterrel, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjével.
A gazdasági megszorítások csökkenthetnénk a lakásárakat, a Covid azonban ebbe is beleszól. Változó fogyasztói igényekre és ellentétes piaci hatásokra hívta fel a figyelmet Niccolo Battistini, Johannes Gareis és Moreno Roma, az EKB kutatói a Bloomberg cikkében.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy 2022 harmadik negyedévében a budapesti új lakások kínálati négyzetméterára az előző negyedévhez képest 6,7 százalékkal nőtt, így idén augusztusban elérte az 1,35 millió forintot négyzetméterenként - az Eltinga kutatása alapján. Ez éves szinten jócskán infláció feletti, 33 százalékos drágulást jelent.
Az MNB az elmúlt negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok egyelőre az elmúlt hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolt. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra emeli - olvasható az MNB közleményében.
Hamarosan meghallgatható lesz a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének hétfői műsora. A mai adás első részében arról lesz szó, hogy milyen folyamatok vezettek oda, hogy a Magyar Nemzeti Bank szerint minden korábbinál túlértékeltebbek a hazai ingatlanok, s hogy áreseés következik-e a hazai lakáspiacon. A műsor második témája a teljesen automatizált, személyzet nélküli boltok lesznek, a minap ugyanis kollégánk alapos teszt alá vett belőlük egyet Budaörsön.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének hétfői adása. A mai műsor első részében Futó Pétert, a Portfolio Ingatlan divíziójának elemzőjét kérdeztük arról, hogy mikor járunk jobban, ha új vagy ha használt ingatlant vásárolunk, ugyanis jelentős mértékben nyílt az olló a használt- és újlakás-árak között. A podcast második részében Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk, akivel arról beszéltünk, hogy folyamatosan növekszik annak a kockázata, hogy az ukrajnai háború átgyűrűzik Moldovába is, melynek szakadár, Dnyeszteren túli régiójában már régóta orosz katonák állomásoznak.
A Balaton és a Velencei-tó környékén lévő ingatlanok árából a legkönnyebb Budapesten vagy a fővárosi agglomerációban ingatlant venni – derül ki a Takarék Index elemzéséből. A magyarországi járások 80 százalékában azonban a lakás értékéhez még legalább ugyanannyit hozzá kell tenni egy azonos méretű fővárosi otthon megvásárlásához, és vannak olyan járások, ahol az ingatlanok átlagos értéke a budapesti otthonok árának 20 százalékát sem éri el.
A durva áremelkedés ellenére is töretlen a budapesti agglomeráció népszerűsége, a telkek sorra fogynak, az új építésű házak iránt pedig akkora a kereslet, hogy pár hónap alatt is több millióval megdrágulhat ugyanaz a kiviteli terv, ugyanannál az építtetőnél, egy házszámmal arébb. A legfelkapottabb településeken a 100 milliós telkeárak sem ritkák, de aki az új építés helyett használt családi házra vágyik, annak is sokkal mélyebbre kell nyúlnia a zsebébe. A KSH adatai alapján 2021 harmadik negyedévében a budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami egy év alatt a legnagyobb áremelkedésnek számít régiós összehasonlításban.
A lakáspiac az élénkülés jeleit mutatja és ennek folytatódása várható a közeljövőben is, az országos és a fővárosi lakáspiaci index értéke egyaránt két és féléves csúcsára emelkedett; a használt lakások árai a következő 12 hónapban 3-6 százalékkal, az új lakásokéi 7 százalékkal emelkedhetnek - derül ki a GKI és a Masterplast közös 2021. decemberi kutatásából.
A lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. A problémát orvosolandó, most 10 társadalmi szervezet 20 pontban összeszedte, hogy mit is kellene tenni a lakhatási válság kibontakozásának megfékezése ellen.
Kiadta a KSH a legfrissebb, 2021. április-június közötti időszakra vonatkozó lakásárindexet. Bár még nem érkezett be az összes adásvétel, így előzetes számokat láthatunk csak, az már szembetűnő, hogy az egy negyedévvel korábbi, és az egy évvel korábbi árakhoz képest is tovább drágultak a használt lakások. Korábban a negyedéves statisztikák felváltva csökkenésbe, majd növekedésbe csaptak át, elindítva ezzel egy hullamzó mozgást a negyedéves árváltozásban, és egy stagnáló időszakot eredményezve az éves összehasonlításokban. A legfrissebb, előzetes adatokban viszont már negyedéves szinten sincs csökkenés, helyette enyhe, 1,3%-os áremelkedés látható. Éves szinten pedig már kétszámjegyű a drágulás.
Az előző évekhez képest kevésbé éri meg jelenleg Budapesten lakást vásárolni, mint bérelni - derül ki a Takarékbank elemzéséből. A bank jelentése szerint ez annak köszönhető, hogy miközben a bérleti díjak a járvány hatására beszakadtak a fővárosban, addig a lakásáraknál csak az emelkedés tempója csökkent (bár volt ahol ezek is csökkentek). A jelenség azonban csak átmeneti és ahogy a járvány hatásai elmúlnak a bérleti piacon, úgy újra csökkenhet a lakásvásárlások megtérülési ideje.
Mind az eladók, mind a vevők számára fontos kérdés az, hogy mennyit lehet alkudni és mennyit érdemes engedni egy adott lakás árából. Ennek pontos mértéke egyedileg változik, ugyanakkor a sok megvalósult trazakcióból meg lehet állapítani, hogy az évek során hogyan változott az egyes lakástípusoknál az áralku mértéke. A legújabb Duna House Barométer segítségével ezt vizsgáltuk meg.
A lakásáfa csökkentés ellenére tovább emelkedett az új lakások ára a fővárosban, és az átlagos négyzetméter árak már a 970 000 Ft-ot közelítik. Folytatódhat-e az elmúlt években tapasztalt növekedési dinamika? Hol van a plafon, és mely területeken vannak most a jó ingatlanpiaci befektetések? Ezekről a témákról beszélget Ditróy Gergellyel a Portfolio ingatlanpiaci szakértőjével Bence Balázs. A lakáspiac aktualitásain túlmenően az átalakulóban lévő pláza és irodapiaci helyzetet is szóba kerül.
Az ország két táborra oszlik a lakásárak kérdésében. Vannak, akik azért imádkoznak, hogy végre újra gombokért lehessen belvárosi luxusgarzonokat és új építésű óriásteraszos penthouse-okat vásárolni, és van a kitartó árnövekedésben (de lagalább stagnálásban) bízó vagy azt vélelmező tulajdonosok és eladók tábora, akik mérlegelve a körülményeket, továbbra is azt szajkózzák (köztük jómagam is, de kizárólag szakmai meggyőződésből), hogy márpedig nincs oka és nincs realitása a lakásárak bezuhanásának. A mostani adat lehet egyesek számára meglepő, másoknak a várva várt igazolás, de két dolgot mindenképp tegyünk hozzá. Az egyik, hogy előzetes adatokról van szó, vagyis változhat még (elvben bármelyik irányba, de gyakorlatig inkább a drágulás felé), hiszen érkeznek be folyamatosan, a másik, hogy egy olyan időszakra vonatkozik (2020 Q2), ahol látványosan alacsonyabb volt a tranzakciók száma éves összevetésben (-34%), és történhetett ezen időszak alatt magasabb arányú üzleti felfogású gyors értékesítés, menekülés, kiszállás a jövedelemtermelő eszközből (a vírus miatt elhúzódó válságra adott reakció), illetve a moratórium ellenére tényleges kényszerértékesítések. Október végéig izgulhatunk a végső számokért.
Meg kell fontolnunk, hogy újrafogalmazzuk az Európai Központi Bank inflációs célját és azt is, hogy magának a célnak a meghatározásánál a tulajdonosok által lakott ingatlanok áralakulására is figyeljünk – mondta a francia jegybank elnöke egy pénteki online konferencián. Francois Villeroy de Galhau egyébként az EKB fő döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak is tagja, így tehát az üzenete kiemelten fontos éppen akkor, amikor az EKB egyébként is az egész monetáris politikai keretrendszerének felülvizsgálatára készül.
Egy felmérés eredményeit tette közzé az EY.
Több részlet is napvilágot látott.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Harcos politikát folytatott a SEC élén.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Odaszóltak indítás előtt Amerikának.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
