Örülhetnek a dübörgő lakáspiacnak a lakástulajdonosok, évről évre többet ér a tulajdonukban lévő ingatlan. Ezzel párhuzamosan a reáljövedelem is emelkedést mutatott az elmúlt évek során, a munkanélküliség csökkenése és a kedvező hitelkonstrukciók egyaránt hozzájárultak az ingatlanpiaci tranzakciók generálásához. A lakáspiaci, illetve a jövedelmekben bekövetkezett változásokat az alábbi ábrával szemléltetjük.
Bár a mélyponthoz képest Budapest belvárosának drágulása kiugró, úgy tűnik, hogy a lakásárak emelkedése némileg vesztett a lendületéből ebben a lokációban, legalábbis több korábban rosszabbul teljesítő kerületnek sikerült felvennie a verseny ezekkel a felkapott helyszínekkel - derül ki az FHB index számaiból.
A legfrissebb mérés szerint a lakásárak drágulása tovább folytatódott. Az FHB Lakásárindex elemzése szerint az első negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az árak emelkedésének szintje nominálisan a második negyedévben. A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg reál értelemben közel 59 százalékkal emelkedett. 2017 első félévében Magyarország minden régiójában emelkedtek az árak, a drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió állt az élen. A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól már nem jelentős.
Továbbra is dinamikus bővülés jellemzi a magyarországi lakáspiacot, a gyakran hangoztatott megállapítások - a befektetők hajtják fel az árakat, szétszakadt az ország, nincs munkaerő - mögött azonban összetettebb folyamatok bújnak meg. Az RICS havi rendszerességgel megrendezésre kerülő Tea & Talk kerekasztalbeszélgetésének résztvevői ez alkalommal ezeket az összetett folyamatokat próbálták meg elemezni. A Soóki-Tóth Gábor által moderált beszélgetés főbb megállapításai a következők voltak:
Az Európai Bizottság ma tucatnyi tagállam kapcsán indítványozta az európai szemeszter őszi csomagjában, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiánya miatt részletes vizsgálat induljon 2018-ban. A listán nem szerepel Magyarország, de az anyagot bemutató sajtótájékoztatón Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért felelős uniós biztos azt emelte ki, hogy Magyarország esetében figyelemmel kellene kísérni a lakásárak emelkedését, valamint a munkaerőköltségek és a termelékenység egymáshoz viszonyított alakulását. A Bizottság szerint öt tagállam jövő évi költségvetése potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága szabályainak, a franciák büdzséje pedig a korrekciós ág szabályainak. Közben a britekkel szembeni túlzott deficit eljárást megszüntette a Bizottság, a románokat pedig hathatós költségvetési kiigazítás megtételére "kérték".
Hihetetlen rali zajlik a fővárosi lakáspiacon, átlagosan közel 80 százalékkal kell már többet fizetni a lakóingatlanokért, mint a válság alatti mélyponton. De Budapesten belül azért jelentős különbségek is látszanak az árak emelkedését illetően, míg a pesti belvárosban több, mint duplájukra emelkedtek az árak, a peremkerületekben 50 százalékot valamivel meghaladó mértékű volt "csupán" a drágulás. A 2008-as szinthez képest azonban már mindenhol többet kell fizetni, nem is akármennyivel. Minimum 10 százalékkal magasabbak az árak, de a népszerűbb helyszíneken 50-80 százalékos a különbség - derül ki az FHB Index legfrissebb elemzéséből.
Miközben a skandináv lakáspiac csillapodik és a londoni lakásárak csökkennek a Brexit miatt, addig az Európai Unió keleti országaiban pörög a lakáshitelezés. A lakásárak emelkedése olyan mértékű, amire már a döntéshozók is felfigyeltek - számol be a Bloomberg.
A csillogó felhőkarcolók és luxusüzletek mellett mostanra Hongkongban az egyik legnagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség. Miközben az ingatlanüzletben is érdekelt dollármilliárdosok egyre gazdagabbak lesznek, addig a társadalom egy jelentős része valódi szegénységben él. Az 1500 forintos minimál órabér elsőre ugyan nem tűnik rossznak, de árnyalja a képet ha hozzátesszük, hogy a hongkongi lakhatás költségei a legdrágábbak a világon - olvasható a Bloomberg elemzésében.
Egyre több országban aggódnak a befektetők az emelkedő lakásárak pénzügyi stabiliátásra gyakorolt hatásai miatt. Ausztráliában az S&P emiatt minősített le most bankokat, Kanadában pedig a Moody's hasonló lépését követően a közelgő gyorsjelentésekben figyelik ezt kiemelten a befektetők.
Mely lakásokat keresik a leginkább a vásárlók, milyen állapotú, mekkora alapterületű otthonokat lehet könnyen értékesíteni, illetve hol szeretnének venni a vevők? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Otthontérkép statisztikái alapján.
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések beindulásától volt hangos a lakáspiacon, ahol a CSOK keretében nyújtott bőkezű állami támogatások egyre több vásárlót terelnek az új építésű lakások felé. Ezekből azonban egyelőre még mindig nagyon kevés van a piacon, és hiába indították el új projektek tucatjait a fejlesztők, számos fővárosi kerületben továbbra is szinte lehetetlen új építésű lakáshoz jutni.
A hazai lakáspiacon a 2008 óta tartó negatív trend 2013-ban érte el a mélypontot, ezt követően a kedvező jövedelmi folyamatokkal összhangban a lakáspiaci kereslet élénkülését figyelhettük meg. A lakáspiaci ciklus felívelése kezdetben a lakásárak emelkedését és a használt lakáspiaci tranzakciók felfutását eredményezte. Az újlakás-piaci kínálat alkalmazkodása késve követte a keresleti feltételek javulását, így az új építkezések csupán az idei évtől mutatnak érdemi emelkedést. A lakáspiaci ciklus egyre inkább egy érettebb szakaszába lépett, ahol már a megemelkedett lakáspiaci keresletre reagáló kínálati alkalmazkodás zajlik. Fontos leszögezni, hogy a ciklus fellendülése alapvetően nem az egyensúly megbomlását, sokkal inkább annak helyreállását jelenti. A magas építési engedélyszint mellett az idei évben már az új építések is kétszámjegyű növekedést mutatnak - a jegybank munkatársai, Kormanik Márton, Kovalszky Zsolt és Schindler István, elemzésükben a lakáspiaci ciklus jelenlegi állapotát és a ciklus folytatódására ható tényezőket mutatják be részletesen.
Lakástulajdonosként azt szeretjük, ha az ingatlanunk ára folyamatosan növekszik, nem könnyű elfogadni, ha az otthonunkat kevesebbért tudjuk eladni, mint amennyiért vásároltuk. Pedig az elmúlt közel 20 évben bőven volt példa arra, hogy az adásvételi szerződésen kisebb összeg szerepelt, mint az 5 évvel korábbi vételkor. Akik 2005 és 2009 között vettek lakást egyaránt a fenti helyzettel szembesültek 5 évvel később. Jobb helyzetben voltak azok, akik 10 évig megtartották az otthonukat és csak utána váltak meg tőle, mindössze a 2003-2004-ben vásárolók szembesültek azzal, hogy eladáskor kevesebb pénzt kaptak a lakásukért, mint amennyiért vették. A legszerencsésebbnek azok érezhették magukat a lakásuk 5 vagy 10 év utáni értékesítésekor, akik 1998-ban vásároltak, mivel az árnövekedés 210-282 százalékos volt.
Az országban óriási különbségeket találunk a lakásárak között, Budapesten közel 9-szerese az átlagár a legolcsóbbnak számító, Észak-Alföld községeiben elkértnek, vagyis míg utóbbi esetében egy 60 négyzetméteres ingatlan 2,5 millió forint alatt is megvehetünk, a fővárosban több mint 20 millió forintot kell érte fizetni. 2007-ben a különbség ennél sokkal kisebb volt, mindössze 5,76-szoros, vagyis az elmúlt években jelentősen nőtt a szakadék. A jövőben pedig az árolló tovább nyílhat, az ország egyes részein az ingatlanok teljesen elveszíthetik értéküket.
Az év első kilenc hónapjában 11 400 fölé nőtt a Budapesten futó lakóingatlan-fejlesztések teljes újlakás-száma, az új otthonok fele XIII. kerületben és a XI. kerületben koncentrálódik - többek közt ezt állapítja meg a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia 2016 első háromnegyed éves átfogó piackutatásából. Az építőiparban is tapasztalható munkaerőhiány miatt az építési költségek egyrészt jelentősen megnövekedtek, másrészt félő, hogy a kisebb, referenciával nem rendelkező fejlesztők projektjei megcsúszhatnak. Az új lakások átlagos négyzetméterára megközelíti a 600 ezer forintot.
Közép-Kelet-Európában több tengerpart közül választhatnak a nyaralni vágyók és bár a szezon véget ért, a nyaralóvásárláshoz most sincs késő. A lakásárak válság utáni emelkedése a tengerpartokat sem hagyta érintetlenül, így egyes helyeken már jelentős áremelkedés következett be, vagyis azok jártak jól, akik korábban a tettek mezejére léptek. Más helyszíneken még mindig időben lehetünk, de a trendeket elnézve vélhetően már itt sem szabad sokáig várni a vétellel, a következő szezon kezdetekor már valószínűleg sokkal többet kell fizetni egy nyaralóért. A régiós nyaralópiacok közül Ciprust, Máltát, a horvát, a bolgár valamint a román tengerpartot és a magyar Balaton-partot vettük górcső alá.
Lényegesen drágábban lehet ma új lakást vásárolni, mint 2015 novemberében. A jelenleg piacon lévő lakások átlagára Budapesten már közelíti a 600 ezer forint/négyzetmétert, míg közel egy évvel ezelőtt még az átlagos ár csak 472 ezer forint volt négyzetméterenként a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján. A fejlesztők továbbra is öntik a projektjeiket a fővárosi piacra, bár a szabad lakások számának növekedése lassulást mutatott az utóbbi három hónapban. Az értékesítés sebessége szintén lassult, de továbbra is igyekeznie kell annak, aki új lakást akar vásárolni, ha nem akar lemaradni a kiszemelt ingatlanról.
Magyarországon hagyományosan magas a lakástulajdonlási arány, ami egyúttal azzal is jár, hogy kevésbé szeretünk költözni. Ezen belül pedig még kevésbé jellemző, hogy valaki más városban rendezi be az új otthonát. Bár arányuk némi növekedést mutatott, a 2003-ban mért 22 százalékról 2015-re 27 százalékra emelkedett a más városba költözők aránya az összes költözésen belül. További tendencia, hogy a kisebb településeken élők még az átlagnál is jobban ragaszkodnak az otthonukhoz, esetükben a legmagasabb a helyben maradók aránya. A korábbi otthonhoz ragaszkodás mellett fontos tényező, hogy sokak számára az árak közötti jelentős különbségek is nehezítik a településváltást. A drágább, erős munkaerőpiaccal rendelkező és pont ezért kedvelt célpontnak számító területeken sok esetben még egy panellakás sem jön ki a más, elmaradottabb megyében eladott tégla lakás árából.
Bár az előzetes tavaly év végi adatok szerint úgy tűnt, hogy a lakáspiac veszített a lendületéből, és az árak egy mérsékeltebb növekedési pályára kerülnek, az idei első negyedévben ismét kilőttek. A használt lakások a válság óta megfigyelt legnagyobb növekedést produkálták, és átlagosan 5,6 százalékkal drágultak. Az áremelkedés Budapesten volt a legmagasabb, illetve a Közép-Magyarországi régióban, a kis lemaradóban lévő községek azonban messze nem mutattak ilyen jó eredményeket. A válság előtti lakásárak szintjét a fővárosi már rég utolérte, sőt mintegy több mint 20 százalékkal már le is körözte. Magyarország többi régiója közül egyedül a Nyugat-Dunántúlon kellett többet fizetni 2016. első negyedévében a lakóingatlanokért, mint 2007-ben - derül ki a KSH legfrissebb számaiból.
Az idei első félévben a Duna House becslése alapján 69 500 adásvétel zárult le országszerte a lakáspiacon. Egy éve ugyanebben az intervallumban 68 300 tranzakciót mértek a közvetítő piacelemzői, azaz 2%-os javulás érhető tetten. Trendszerűen esik a Keresleti Index, amely a januári 106 pontos rekordmagasságból júniusra 71 pontra érkezett, amely (leszámítva a decemberi szezonális mélypontokat) két és féléves negatív rekord. Összevetve mindezt az egyébként kiemelkedő forgalommal, az látszik, hogy jelenleg bár kevés az érdeklődő, de ők komoly vételi szándékkal vannak jelen a piacon.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
