Tavaly az átlagos lakásárak lassuló növekedése ellenére a kamatemelés kevésbé megfizethetővé tette a lakásokat a jelzáloghitelesek számára Romániában, de a készpénzes vásárlók esetében a megfizethetőség történelmi magas szintre nőtt - írja elemzésében Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója.
Nagy változásokat hozott a tavalyi év a hazai lakáspiacon. A kereslet visszaesett és a korábbi évek dinamikus árnövekedése is megállt. Ezzel együtt lezárult a CSOK előző verziója, 2024 januárjától pedig elindult a kedvezményes hitelen alapuló CSOK Plusz program. A Signature előfizetőinknek szóló online klubunkon arra is keressük a választ, hogy milyen változásokat hozhat az idei év a lakáspiacon és a hiteleknél, mire érdemes figyelniük azoknak, akik vásárlásban vagy épp eladásban gondolkodnak.
Egyre jobb helyzetbe kerülnek a vevők az erősödő kínálati ingatlanpiacon, mindhárom használt szegmensben abszolút értékben és arányait tekintve is jelentősen nőtt a teljes árengedmény mértéke. Az Otthon Centrum (OC) mérése szerint tavaly a paneleknél akár kirívóan magas árengedményt is elérhettek a vevők.
A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből. A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyók fele bérelt lakásba költözne.
Ne csak az árat nézzük, amikor azt fontolgatjuk, hogy érdemes-e már vevőként belépni a lassan újraéledező hazai lakáspiacra! – javasolja az OTP Ingatlanpont szakértője. A lakások árcédulája korántsem mutat meg mindent az otthonszerzés költségei közül. Ezért ajánlják az ingatlanszakértők mindenkinek, hogy egy költségvetés összeállításával készüljenek a lakásvásárlásra.
A javuló gazdasági kilátások és a mérséklődő kamatszintek hatására idén többen dönthetnek lakásvásárlás mellett – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből. 2024-ben a kamatszintek csökkenésével a hitelezési piac is aktívabb lehet, és az igénybe vehető állami támogatások révén is változást hozhat az idei év: a jobb elhelyezkedésű, falusi CSOK igénybevételének lehetőségével, illetve a stabil munkaerőpiaccal rendelkező településeken jobban nőhet a kereslet. A növekvő kereslet az árak emelkedésének irányába hathat, ez az árnövekedés pedig nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen hozamot eredményezhet az ingatlanbefektetés.
Az új és a használt lakások fajlagos árkülönbsége a Covid első évében ugrott hatalmasat, és azóta a 120 százalékot is meghaladva stabilizálódott. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ennek ellenére is van értelme azt firtatni, hogy újat vagy használtat érdemes venni, ugyanis mindkettő kínálhat jó választást.
Jelentősen nőtt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik úgy látják, nem sok esélyük van saját lakás tulajdonlására. A harmadik negyedévben 52 százalékuk egyetértett azzal, hogy ha nem örököl vagy kap ajándékba lakást, akkor nem lesz kizárólagos saját ingatlanja. Ez jelentős emelkedést jelent éves szinten, tavaly ugyanis 44 százalékuk volt ilyen borúlátó – derül ki a K&H harmadik negyedévben készült biztos jövő felméréséből, amely a harmincas, negyvenes, ötvenes korosztály tagjainak lakáskilátásait vizsgálta.
A Duna House Cégcsoport közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2024 januárjában, országosan 8354 lakóingatlan cserélt tulajdonost. Ez a tavalyinál jelentősen erősebb évkezdés, de még mindig elmarad a megelőző évek átlagától.
Tavaly a román lakáspiacon 157 462 lakás cserélt gazdát, 10,3 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) legfrissebb adatai szerint.
2024-ben az ingatlanpiac is megkezdte a felzárkózást a tavalyi gyengébb évet követően, ráadásul idén jelentősen élénkülhet a külföldi ingatlanbefektetők kereslete a hazai lakóingatlanok iránt egy új szabályozásnak köszönhetően.
Magas bérleti díjakhoz, növekvő hajléktalansághoz és politikai zavargásokhoz vezetett az írországi lakhatási válság - írja a The New York Times. A szociális lakhatás alulfinanszírozott, a piaci alapú bérlakások díjai egyre magasabbra nőnek, ami miatt egyre többen kényszerülnek nagy távolságból történő ingázásra, vagy akár az ország elhagyására.
Mennyire drága ma Magyarországon a lakhatás? Vásárolni vagy bérelni éri meg jobban? Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben több mint kétszer akkora ütemben emelkedtek a lakásárak, mint a bérleti díjak és ez Magyarországon sem volt másképp. Országonként viszont nagy eltéréseket látunk, akárcsak a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányában. Az alábbiakban a vásárlás és bérlés kérdése mellett a budapesti lakhatási költségek szintjét európai összehasonlításban mutatjuk be.
A befektetési célú ingatlanvásárlások esetében mind a bérleti díjból, mind pedig az eladáskor szerzett nyereségen nőtt a hozam mértéke az elmúlt években – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett ingatlanpiaci elemzésből. Az elmúlt években az utóbbi elem jelentős hasznot biztosított a befektetők számára, 2020 első és 2023 első negyedéve között a lakásárak 46 százalékkal emelkedtek, amely évenkénti 14 százalékos hozamot jelentett. A KSH adatai alapján a 2020 decemberi mélyponthoz képest országosan 52 százalékkal, míg Budapesten 54 százalékkal lettek magasabbak a bérleti díjak 2023 augusztusára. A teljes ingatlanpiacot és a jelzáloghitelek piacát tekintve a hitelkamatok csökkenése jelentős fordulatot hozhat 2024-ben, különösen a 6 százalék alatti kamatok elérése esetén várható fellendülés.
Magyarországon az elmúlt évtizedben európai szinten is kiugró lakáspiaci növekedés jellemezte a magántulajdonra épülő lakásrendszert. A 2000-es évek nagy lakáspiaci boomját globális gazdasági és ingatlanpiaci válság követte, amely Magyarországon elsősorban a finanszírozhatatlan devizahitelekhez kapcsolódott. A válságkezelés jelentősebb mértékben 2014-ig folyt, amikor az ingatlanpiac mélypontra került, majd 2015-től újraindult a fellendülés. Az újabb lakáspiaci ciklust európai összevetésben is kiugró adatok jellemezték, egészen a 2022-es visszaesésig.
Idén szeptember-novemberben ismét nagyobb tér nyílt az alkuk előtt a lakáspiacon, ez tűnik ki az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adataiból. Különösen a családi házaknál és a községekben élhettek szabadabban ezzel a lehetőséggel a vevők. Ezzel szemben a fővárosban és a nem panel lakások esetében inkább az eladók pozíciója erősödött.
Most érdemes lakást venni akár hitelből is, mert ha beindul a piac, többet fogunk bukni a lakásárak emelkedésén, mint a magas kamatokon – véli az egyik oldal. Nem, egyáltalán nincs így, meg kell várni az alacsonyabb hitelkamatokat, addig is állampapírban érdemes fialtatni a pénzt – állítja a másik. Számítással igyekszünk most eldönteni, melyik félnek van igaza, ha saját lakhatásra keresünk ingatlant.
Az európai jelzáloghitel-állomány várhatóan a 2013-2023-ig terjedő időszak leglassabb növekedését fogja produkálni az alacsonyabb gazdasági bővülés és a magasabb hitelköltségek miatt - írta a Financial Times.
Ausztrália megháromszorozza a külföldiek lakásvásárlására kivetett díjakat, hogy ezzel növelje az ország lakossága számára a megfizethető lakáskínálatot. Emellett az üresen álló lakásokra is szigorú büntetéseket vet ki a kormány.
Európában idén először fordult elő az elmúlt 10 évben, hogy nominálisan csökkentek az ingatlanárak, a folyamat Magyarországon is tetten érhető, itthon a lakásépítések is nagyot estek – derült ki a Portfolio „Otthonteremtés 2024-ben” rendezvényén. A szakértők szerint a hitelkamatok csökkenése nagy fordulatot hozhat, várakozásaik szerint ha visszajönnek a 6% alatti kamatok, felrobbanhat a magyar ingatlanpiac. Főleg most, hogy a PMÁP eddigi korszaka lezárult.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A cél egy egységes európai adattér létrehozása.
Bíróság elé viheti az ügyet a két ország, súlyosak lehetnek a következmények.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
