A lakáspiac és az újlakás-építések jövője az egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdés a magasépítő szektor számára is. A témában rendkívüli mozgolódás tapasztalható, aminek egyik indikátora maga az MNB. De vajon mire számíthatunk? Mi készül a háttérben, és ez hogyan hat a hazai építőipari szereplőkre? Melyek a legnagyobb kihívások, amire mindenképpen megoldást kell találni? Mindezekről tartott előadást Banai Ádám, az Építőipar 2020 konferencián.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
A sok toronydaru láttán azt gondolhatnánk, hogy Budapesten épül a legtöbb lakás, a lakosságszám arányában azonban a főváros a megyék között a dobogóra sem fért fel. Van, ahol arányosan nézve több mint kétszer annyi lakás épül, mint Budapesten. Az alábbiakban a KSH adatai alapján térképen mutatjuk be a megyék lakásállományának megújulását.
A már sokszor emlegetett lakáspiaci rali következtében sok lakásvásárlónak kellett visszavenni az elvárásaiból, különösen igaz ez a még most nézelődők helyzetétére, akik már a 27 százalékos áfa mellett vásárolnak új lakást (kivéve, ha olyan projektben vásárolnak, ahol még 5%-os áfával értékesítenek, ezekből néhány ezer még elérhető). Nem véletlen, hogy a jelenlegi környezetben sokan érdeklődnek a kisebb alapterületű lakások iránt, ebből fakadóan megnéztük, hogy hol, és milyen áron érhetőek el a legkisebb alapterületű, minigarzonok a budapesti újlakás-piacon.
Az árnövekedés ütemének lassulása a most zajló lakáspiaci konszolidáció természetes velejárója, az OTP Ingatlanpont szakértői szerint ugyanakkor az árkorrekció továbbra sem fenyeget árzuhanással. A friss értékesítési adatok alapján egyre nagyobb tér nyílik a vásárlásokat megelőző alkura: a fővárosban és a megyeszékhelyeken egy év alatt a harmadával javultak a vásárlók alkupozíciói, persze van olyan terület is, ahol az eladók helyzete erősödött.
Szárnyait bontogatja a Velencei-tavi kistérség, amely elhelyezkedésének köszönhetően robbanásszerű fejlődésen mehet végbe a következő 5-10 évben. Az érintett önkormányzatok egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni a növekvő számú betelepülő adta helyzettel, a vállalkozói tőke és a magánerős építkezések viszont virulnak. Sorozatunk újabb részében azt nézzük meg, mi lett és mi lehet reális az egymás után felbukkanó tervekből.
Gyakran feltűnhet mostanában a lakáspiacról szóló hírek kapcsán, hogy egymásnak látszólag ellentmondásos kifejezések és irányok szerepelnek a magukat szakmai elemzéseknek álcázó lakáspiaci hírek címében. Az egyre gyakrabban előforduló „visszaesés” szó hallatán sokan a piac azonnali összeomlására gondolnak és erről szóló véleményüket a közösségi oldalakon meg is osztják az arra alkalmas felületeken. A gyors ítélet előtt érdemes azonban tisztázni, hogy milyen folyamatok zajlanak most a piacon és mire is vonatkozik a visszaesés vagy a csökkenés.
Még legalább 8-10 évre való ingatlanüzlet van a XIII. kerület több ígéretes területén. Sorozatunk újabb részében most Angyalföld keleti és déli övezeteinek valószínű jövőjét mutatjuk be. Itt is nagy a lendület, mint az első részben leírt Debrecenben, de kevesebb a kockázat, támogató az önkormányzat és a szabályozás.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a budai kerületek magasabban fekvő részein száz lakásosnál nagyobb társasház épüljön. Ezúttal azonban úgy tűnik, sor kerülhet erre, ugyanis egy XII. kerületi, eddig parkolóként működő foghíjtelken megjelentek az első építkezésre utaló jelek.
A lakhatás nyilvánvalóan az egyik legősibb, legelemibb, legdiverzifikáltabb (terület és minőség szempontjából), leg-leg-leg, az ingatlanpiacon, és amellett, hogy az otthont jelenti, nem különben egy kiváló és az egyik legnagyobb befektetési eszközosztály is egyben. Magyarországon pedig ez utóbbi ma nem létezik. Irodaházak, bevásárlóközpontok, hotelek, logisztikai központok százával vannak, és jelennek meg az alternatív eszközök is, mint magánkollégium, vagy idősek otthona. De a legnagyobb és egyben sok szempontból (főleg befektetői oldalról) legproblémásabb ingatlanpiaci kategória, a lakás „residential”, csak magánszinten, az is inkább a szürkezónában mozogva, létezik. Az elmúlt hetek MNB-s, LITT-es és állami megnyilatkozásai után megkérdeztük az ország legnagyobb lakásépítőjét a Cordia alapító tulajdonosát, Futó Gábort, hogy hogyan látja az eddig elhangzott terveket, ötleteket. Milyen tapasztalatai vannak német, amerikai, brit vagy a lengyel piacokról? Működhetne-e, és ha igen miként itthon a ma még nem létező intézményi fejlesztési és befektetési forma a lakáspiacon?
Több mint a felét adták a családi házak a használtlakás-eladásoknak az előző év első 9 hónapjában, a forgalom pedig egyedül a községekben, szintén a családi házak körében növekedett. A családi házak népszerűségének növekedésében szerepet játszik a falusi CSOK is, de kulcsfontosságú tényező, hogy ezeknek az ingatlanoknak nem nőtt olyan ütemben az ára, mint a lakásoké – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.
Az elmúlt évek hazai lakáspiaci drágulását keresleti oldalról a kedvező makrofundamentumok támogatták. Budapesten ezen belül is kiemelt szerepe volt a befektetési motivációnak. Az újlakás-kínálat azonban nem tudott lépést tartani a kereslettel, így jelentős drágulás ment végbe. A hazai lakásállomány megújulása a jelenlegi lakásépítési ciklus csúcsán, 2019-ben is csupán 0,4 százalékot tett ki, ami a régiós országokhoz, de historikusan is kiugróan alacsonynak számít. A magasabb lakásépítési volumen a GDP-re több csatornán gyakorolt kedvező hatás miatt is kívánatos lenne, aminek elérésében az újonnan értékesített lakások mellett a bérlakások nagyszámú építése is segíthet. Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire, javítja az életminőséget és ezen keresztül az ország versenyképességét is. Ehhez az adózást, a bérlők és bérbeadók jogait, valamint támogatási rendszert is érintő szabályozásmódosítások szükségesek.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB) amely szerint 2020 januárjában országosan 9917 ingatlanadásvétel bonyolódott. Az előző évekhez hasonlóan idén is mérsékeltebb tranzakciószámmal indult a piac, ráadásul a tavalyi év azonos hónapjához képest is visszaesés tapasztalható.
Most vettem, mégis ázik, penészedik, ferde, akad, recseg-ropog. A dömping mennyiségben átadott új építésű lakásoknál sok esetben rövid időn belül fény derül valamilyen hibára. Mutatjuk a jogi megoldást.
A Takarék Index elemzőinek előrejelzése szerint idén csökken a lakásárak emelkedési üteme, országos szinten 0 és 5 százalék közötti áremelkedés várható, miközben vidéken akár még árcsökkenés is előfordulhat. A prognózis szerint a fővárosban elsősorban az olcsóbb kategóriájú lakásoknál van tér az árnövekedésre. Új lakásból kevesebbet kínálnak, de a kereslet is mérséklődik, részben azért, mert a csökkenő hozamok és a MÁP+ megjelenése miatt a befektetőknek már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac.
A lakbérek befagyasztásáról fogadott el jogszabályt csütörtökön a berlini törvényhozás, a tartományi rangú német főváros parlamentjének döntése alapján a lakosság többségének lakbére nem emelkedik a jövedelméhez képest a következő öt évben.
Az aggregált MNB lakásárindex szerint a harmadik negyedévben országos átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,4 százalék volt a vizsgált időszakban.
Nagy változások időszakát éljük most az ingatlanpiacon. Az olyan konkrét szabályok, mint a megváltozott lakásáfa biztosan hatással lesznek a következő évek lakáspiacára, de hosszabb távon az új technológiai megoldások és a fenntarthatósági kérdések is meghatározó tényezővé lépnek elő az egyes fejlesztéseknél. Az irodapiacon pedig az építőipari kihívások mellett a megváltozott bérlői igényeket is figyelembe kell venniük a fejlesztőknek. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban, arról a BudaPart városnegyed ingatlanfejlesztőjét, a Property Market Zrt. ügyvezető igazgatóját, Dr. Árendás Gergelyt kérdeztük.
Érdekes összehasonlítást tett közzé az amerikai Realtor ingatlancég arról, hogy a medián lakásárból - ami az Egyesült Államokban 92 millió forint - az ország különböző városaiban hány négyzetméteres lakást lehetne megvásárolni. A felmérést kiegészítve a hazai viszonyok között mi is megnéztük ugyanezt, aminek eredményeként érdekes különbségekre bukkantunk.
Folytatódott a használtlakás-piac átalakulása, egyrészt rekordalacsonnyá vált Budapest súlya az adásvételi tranzakciók összességében, másrészt tovább nyílt az árolló a vidéki és a fővárosi lakáspiac átlagárai között, mostanra több mint 2,5-szeres lett a különbség - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
