Szeptemberben az amerikai lakásépítők beruházási kedve öt hónapja a legalacsonyabb szintre süllyedt a magasabb jelzáloghitel-kamatlábak hatása miatt, mivel ez elriasztja a potenciális lakásvásárlókat.
Az Otthon Centrum cégcsoporthoz (OC) tartozó lengyel Freedom Holding 88,2 százalékos többségi tulajdont szerzett a lengyel ingatlanpiac egyik meghatározó ingatlanközvetítő hálózatában, az Investor Nieruchomości társaságban.
A 2022 végén előre jelzett borús ingatlanpiaci helyzet végül nem teljesen a várakozásoknak megfelelően alakult idén. Bár a bizonytalan kilátások a tavalyi második félévben mind a keresleti, mind a kínálati oldalon visszaesést hoztak, tavasztól ismét nőtt az érdeklődők száma a lakáspiacon. Az OTP Bank és az OTP Ingatlanpont szeptemberi közös sajtóeseményén elhangzottak alapján az elkövetkező egy-két évben még nem számíthatunk látványos javulásra, de a piacra élénkítően hathat az energiahatékonyságra való fókuszálás, mely hosszútávon elősegítheti a költséghatékony otthonteremtést és lakhatást.
Megjelent a legfrissebb, 2023 harmadik negyedévre vonatkozó Budapesti Lakáspiaci Riport, ami tartalmazza a fővárosi kínálatban szereplő legfrissebb újlakásárakat. Az ELTINGA aktuális felmérése jelenleg 19 161 lakást tartalmaz. Ezek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2023 május és augusztus között legalább egy lakást kínáltak eladásra. A fővárosi átlagár minimálisan tovább emelkedett, elérve az 1,46 millió forintos négyzetméterárat.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a lakáspiacon meddig tarthat még a mostani kivárás, mi kellene ahhoz, hogy újra növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma, mi lehet az irány a következő évben a lakásárak alakulásában, egyáltalán kik azok, akik a mostani környezetben is hajlandók lakást vásárolni és mikor élénkülhet meg érdemben a lakáshitelezés. Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz négy szakértőt kerestünk meg, akik egyesével osztották meg várakozásaikat a fenti kérdésekben.
Megváltozott a lakáspiac ebben az évben, elsősorban a visszafogott kereslet, a bővülő kínálat eredményeként - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely azt vizsgálta, hogy az új helyzetben hogyan alakulnak az árak a különböző országrészekben és mekkora eltérések vannak a lakóingatlan-típusok között.
A 2022-es népszámlálás már nyilvánosságra hozott adatai alapján úgy tűnik, hogy klímaforradalom zajlik a hazai lakáspiacon. A számok azt sugallják, hogy hamarosan lesznek olyan területek, ahol az otthonok és a bérlakások elvárt komfortjához ugyanúgy hozzátartozik majd a léghűtés, mint a vízöblítéses mellékhelyiség vagy a melegvíz-szolgáltatás. A folyamatot az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a körülmények sajátos együtt állása indította el az évtized elején.
Lakáspiaci szempontból viszonylag ritkán foglalkozunk az ország két déli régióközpontjával, Szegeddel és Péccsel, noha ezek az ország harmadik és ötödik legnépesebb városai, az egyetemek miatt ráadásul mindkét város kiemelt figyelmet kap bérlakáspiaci szempontból is. Folytatva vidéki lakáspiaci sorozatunkat ezúttal az ország déli részére utazunk, megvizsgálva a két nagy egyetemvárosunkat, helyi szakértőket kérdezve arról, hogy mi történik a települések lakáspiacán, hogy változnak az árak a kereslet / kínálat függvényében, illetve mekkora a két település népszerűsége a befektetők és a lakásfejlesztők körében, vagyis tartja-e még magát a mondás, miszerint az egyetemek közelében megéri befektetési céllal lakást vásárolni.
Új korlátozásokat vezetnek be a rövid távú lakáskiadásra vonatkozóan New Yorkban, melynek értelmében a rövid távra lakást kiadóknak regisztrálniuk kell a városban és a bérlet időtartama alatt a házigazdáknak is jelen kell lenniük a lakásban - írja a The Guardian. Az Airbnb lakásmegosztó cég azt mondta, hogy emiatt a városban le kell állítania bizonyos foglalások elfogadását.
A távmunka a Covid lecsengése után is velünk marad. Jogos a kérdés, hogy ez befolyásolja-e és hogyan alakítja majd a jövőben a lakhatási preferenciáinkat és döntéseinket. A svájci lakásügyi minisztérium áprilisban közzétett tanulmánya is ezzel foglalkozik. Stefanie Siegrist, az Euroconstruct svájci kutatója azt nézte meg, hogy a távmunka hogyan alakíthatja a jövőben a svájci lakáspiacot.
Egyre több európai városban kezd központi témává válni a lakhatási nehézségek erősödése, miután az utóbbi egy évben a vásárlások elhalasztása és a kevés lakásépítés miatt egyre nagyobb a bérleti piacon a keresletoldali nyomás. A fiatalok a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell, hogy lakhatásra költsék, miközben vannak városok, ahol sokan a bérlakáspiac szűkössége miatt nem mernek elköltözni jelenleg bérelt lakásukból. Az alábbiakban egy Bloombergen megjelent tanulmány és a hazai számokon keresztül néztük meg, hogy mi történik Európa lakáspiacán és mi a helyzet Magyarországon.
Több mint egy évtizede nem adtak el olyan kevés lakást az Egyesült Királyságban, mint az idei évben, mivel a magasabb jelzáloghitel-kamatok és az infláció negatívan hat a potenciális lakásvásárlók vásárlóerejére - írja a Financial Times.
Az Európai Unióban fekvő városok közül Párizsban és Münchenben a legdrágábbak az új lakások. 2022-ben a korábbi években tapasztalt drágulás lendülete több európai országban is megtört és éves összevetésben az új lakások ára Dániában és az Egyesült Királyságban is csökkent a Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő felmérése szerint. Egy új lakás vásárlásához Szlovákiában és Csehországban kell a legtöbbet dolgozni, a visegrádi országok közül pedig továbbra is a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni – állapította meg a kutatás.
Tovább emelkedtek a lakbérek júliusban: országosan és a fővárosban egyaránt 1,9%-os volt a drágulás mértéke egy hónap alatt. Pest kivételével az ország minden régiójában nőttek a kínálati bérleti díjak - derül ki a KSH-ingatlan.com legújabb lakbérindexéből. Budapesten belül a legnagyobb mértékben a pesti átmeneti kerületekben (3,0%) drágult a lakásbérlés. A nominális lakbérek növekedési üteme júliusban is meghaladta az infláció havi mértékét, így a reállakbérek országosan 1,6, a fővárosban 1,7%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest.
Bár a kelet-magyarországi beruházások kapcsán a legtöbbünknek Debrecen jut először eszébe, több olyan város is van a térségben, amely az utóbbi években sokat profitált az oda érkező működőtőkéből. Tiszaújvárosban például az utóbbi években annyi vendégmunkás fordult meg, hogy sokkal jobban megérte ott lakásba fektetni, mint a nagyobb egyetemvárosokban. Miskolcon és Nyíregyházán pedig bár alacsonyabbak a lakásárak mint Debrecenben, hozamok tekintetében mindkét város versenyképes. Hogy mi történik ezen települések lakáspiacain, arról ezúttal is helyi szakértőket kérdeztünk.
A hazai ingatlanpiac idei első féléve az elmúlt évekhez képest gyengébb forgalommal zárt, azonban így is adódtak érdekességek a tranzakciók között. A Duna House saját adataiból válogatott izgalmas adatokat. A fővárosban 42%-ban 1 millió forint feletti négyzetméteráron találtak vevőre a lakások idén, míg országos viszonylatban 30 ezertől 3 millióig terjed az átlagos négyzetméterár. Otthonteremtésre hazai átlagban a tavalyinál mindössze 3%-kal, vagyis 1 millióval többet költöttek a vevők, Budapesten azonban több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás 2023-ban.
A magas kamatok okoznak feszültséget a brit lakásfejlesztők körében, ugyanis a folyamat a nyereség meredek csökkenését okozza - írja a Financial Times. Ennek hatására a cégek kénytelenek lesznek csökkenteni a munkahelyek számát és az osztalékfizetést. A szakértők az iparág elhúzódó visszaesésétől tartanak.
Két évtizedes csúcsra emelkedtek a jelzáloghitelek kamatlábai Amerikában, ami jelentősen megnehezíti a lakáspiac számára, hogy kilábaljon az évek óta tartó mélyrepülésből. Az emelkedéshez főként a 10 éves kincstárjegy hozama és a Fed szigorítása járult hozzá – írja a Wall Street Journal.
Elérte legmagasabb pontját a LIVING, XIII. kerületi Rozsnyay utcában található Le Jardin nevű fejlesztése. A 165 lakásos lakópark a Rákos-patak mellett épül fel.
A magyarországihoz hasonló folyamatok zajlanak az Európai Unió több országának lakáspiacán, ami alól az egyik legalacsonyabb árakkal rendelkező Bulgária sem képez kivételt. Az országban 2023 második negyedévében tovább csökkent a tranzakciók száma, 2022 azonos időszakához képest 15 százalék volt a visszaesés - írja a Property Forum. Az okok mögött a jelzáloghitelek emelkedő kamatai, az infláció és a gazdasági bizonytalanság áll.