Lassulást hozott 2023 a hazai lakáspiacon, de az előttünk álló évre nézve több szempontból is vannak óvatos optimizmusra utaló jelek. Év végi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben az árakra vonatkozó előrejelzések mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi várható a lakásépítések és a befektetési célú vásárlások terén, illetve melyek lehetnek 2024-ben a legnépszerűbb, legkeresettebb lakástípusok.
Kedden délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: az irányadó kamatát 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra csökkentette. Megnéztük, ez a döntés hogyan fogja befolyásolni a hitel- és betéti kamatokat, azaz várhatunk-e alacsonyabb kamatokat a jegybank kamatvágása miatt.
Megjelent az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentése, amiből kiderül, hogy a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon, de a foglalkoztatottság historikusan erős maradt, a munkanélküliség az elmúlt negyedévek recessziója ellenére sem haladja meg a 4 százalékot. A folytatódó dezinfláció 2024-től a lakosság reáljövedelmének emelkedésével, a várhatóan kedvezőbb hitelkondíciókkal és az újonnan bejelentett otthonteremtési támogatások segítségével fokozatosan növekvő pályára állíthatja a lakáspiaci aktivitást. A lakásárak alakulásában viszont a második negyedévben olyan számok jöttek, amire 9 éve nem volt példa.
A lakásvásárlók egy jelentős részét rendre a befektetési célú vásárlók adják, akik döntéseiken keresztül nemcsak a keresletre, de az árak alakulására is erős hatással vannak. Bár kisebb csoport, de bizonyos térségekben a külföldi vásárlók jelenléte is meghatározó, így legutóbbi Hangulatfelmérésünkben ennek kapcsán is megnéztük, mik a szakértői várakozások. Végül a hitelfelvételi hajlandóság várható alakulására voltunk kíváncsiak, az ugyanis szintén érdemben képes befolyásolni a lakáspiaci folyamatokat. A fenti kérdésekről a Lakáskiállítás szombat délutáni Klub programján több előadás és egy panelbeszélgetés során is beszélnek majd a szakértők.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban a lakáspiaccal és a lakáshitelezéssel foglalkoztunk. Az adás első részében arról volt szó, hogy milyen dinamikák érvényesülnek jelenleg a budapesti lakossági ingatlanoknál. A témával kapcsolatban Futó Péter, a Portfolio ingtalanpiaci elemzője volt a vendégünk. A műsor második részében a lakáspiac hitelezési aspektusáról beszéltünk, az elmúlt két évben ugyanis drámai mértékben, még nominálisan is csökkent, hogy mekkora hitelt tudnak felvenni a magyar fogyasztók. A ludas természetesen a kamatkörnyezet, erről Palkó Istvánt, lapunk vezető pénzügyi elemzőjét kérdezzük.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.
Szabályozási változások tömkelege zúdul manapság a magyar lakáshitelpiacra: januárban megérkezett az új CSOK, márciusban 2%-ban korlátozták a hitelközvetítők jutalékát és többek között újraszabályozták az előtörlesztési díjakat, májustól pedig lazulnak a mindössze 200-300 ezer forintos hitelek mellett a hosszú kamatperiódusú jelzáloghitelek felvételének a szabályai. Mindez még nem igazán látszódik a bankszektor friss hitelezési statisztikáin, de annyi már igen, hogy szép lassan a hosszú kamatperiódusú lakáshitelek felé fordul a lakosság.
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (NOK) szóló törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön.
Nem fogta vissza az MNB év elején bevezetett adósságfék-szabályozása a lakossági hitelezést - húzta alá a jegybank pénteki sajtótájékoztatóján Fábián Gergely igazgató. Különösen a lakáshitelek kihelyezése emelkedett egy év alatt, miközben mérsékelten ugyan, de a vállalati hitelezés is élénkült. A vállalati hiteleknél a hitelezési feltételek javultak, a lakáshiteleknél a bankok korábbi, szigorítást mutató várakozásai ellenére stagnáltak, a fogyasztási hiteleknél viszont szigorodtak. Vállalati oldalon nem, a lakossági oldalon azonban terveznek enyhítést a bankok a következő fél évben, utóbbi a hitelkiváltási versennyel is összefüggésben állhat.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Kereskedelmi háború vagy védelmi kiadások? Macron ultimátumot adott Trumpnak.
Izrael számára is előnyös lehet.
Az elnök ráadásul semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott állításáról.
Már több százan megfertőződtek, akiknek nagy része bele is halt a betegségbe.
Fontos ütőkártya lehet Zelenszkij kezében.
Mégis ki fog itt valaha adómentességet felszámolni?
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
