Az amerikai energiaügyi minisztérium a Brent olajfajta idei hordónkénti árára vonatkozó előrejelzést 74,95 dollárról 82,87 dollárra emelte meg, és jövőre is magasabb árat vár az általa eddig becsültnél, 67,5 dollár helyett 68,48 dollárt.
A Gazprom bevétele a földgáz exportjából mintegy a duplájára nőtt tavaly, míg az olajkivitelből származó orosz bevétel 51,8 százalékkal emelkedett.
Mivel Oroszország és Ukrajna is számos áru- és nyersanyagpiacon a világ egyik legnagyobb exportőre, így már önmagában a tartós katonai szembenállás is magasan tarthatja az év során ezen piacok árait, egy katonai összecsapás pedig az egekbe repítheti az árakat akár a fizikai áruhiány, akár a nyugati és orosz kölcsönös szankciós lépések hatására.
A csütörtöki jelenős emelkedés után pénteken kora reggel tovább nőtt a kőolaj ára.
Az OPEC+ története eddigi legrövidebb ülésén arról döntött, hogy márciusban napi 400 ezer hordóval növeli a kitermelést, azaz marad kitermelés fokozott növelésénél, pedig egyes várakozások szerint - főleg az USA és India irányából - a 8 éves csúcson lévő olajárak indokolnák, hogy a kínálati oldalt gyorsabban bővítse a kartell. A változatlan termelésemelés bejelentésének hatására a Brent árfolyama rövid ideig ismét 90 dollár/hordó fölé szökött. Bár a növelés mértéke szerénynek mondható, az OPEC+ csoporton belül számos termelő így is küzd a kvóták teljesítésével.
Több mint tíz év után először fordult elő, hogy Oroszország negyedéves gázexportból származó bevétele nagyobb volt mint az olajbevétele.
Tíznapos szünet után hétfőn folytatódtak az iráni nukleáris megállapodás felújításáról szóló tárgyalások Bécsben, miután Teherán pontosította céljait, amelyek között elsődleges fontosságú az amerikai szankciók feloldása.
Bár az elmúlt években sokaknak az volt a benyomása, hogy az olcsó energia kora végleg beköszöntött. Az árak jellemzően alacsonyak voltak, nagy emelkedés nem volt a piacokon még középtávon sem, az olajlelőhelyek tovább szaporodtak, miközben a megújuló energia előretörése miatt úgy éreztük, hogy nem is igen lesz már szükségünk a fosszilis energiahordozókra, így az árak tovább csökkenhetnek. Ez volt az Új Remény, aminek pedig óriási a jelentősége, hiszen a közlekedés, a fűtés, az áramköltségekben is alapvető jelentősége van az energiahordozók árának, nem is beszélve azokról a befektetőkről, akik ezen a piacon is jelen vannak. A kijózanodás idén ősszel jött, amikor is a Birodalom Visszavágott és az árupiacokon nagyon megindult a kőolaj, és még inkább a földgáz árfolyama, és bár eddig ebből a fogyasztók nem mindent éreztek, a tél közeledtével valóban sötét fellegek kezdtek el gyülekezni. Az utóbbi hetekben azonban talán már kezdhetjük úgy érezni, hogy a Jedi Visszatér, hiszen jelentős csökkenés következett be az érintett árupiacokon. A technikai elemzés segítésével megnézzük, hogy mire számíthatunk a következő időszakokban ezektől az instrumentumoktól.
A klímaváltozás kérdése ma már a mindennapok állandó témája. Sokat hallhatunk arról, hogy mennyire fontos a globális összefogás a folyamat fékezése érdekében. Arról azonban már jóval kevesebbet, hogy milyen geopolitikai konfliktusokhoz vezethet a klímabarát működésre való átállás. Ennek ugyanis lesznek győztesei és vesztesei is, és a világ országai már most számos lépést tesznek annak érdekében, hogy az utóbbi kategóriába kerüljenek, sokszor mások kárára. Ennek a folyamatnak a megértéséhez járul hozzá a Foreign Affairs vonatkozó elemzése, ugyanis mindenki érdeke, hogy a végén ne az egész világ találja magát a vesztesek oldalán.
Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.
Az Egyesült Államok 50 millió hordó nyersolajat fog felszabadítani stratégiai tartalékaiból Kínával, Japánnal, Indiával, Dél-Koreával és Nagy-Britanniával közösen - ez a világ legnagyobb olajfogyasztóinak példátlan, összehangolt kísérlete az árak megfékezésére, ami azonban az OPEC+ válaszlépését válthatja ki.
Az Egyesült Államok várhatóan kedden jelenti be, hogy nyersolajat kölcsönöz a biztonsági készletéből annak a tervnek a részeként, amelyet az energiaárak csökkentése érdekében dolgozott ki a legnagyobb ázsiai energiafogyasztókkal - mondta egy, a helyzetet ismerő Biden-kormányzati forrás a Reutersnek.
Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn azt közölte, hogy az exportvám tonnánként 6,3 dollárral 77,5 dollárra nő a jövő hónaptól, miután novemberben 8,4 dollárral emelkedett az októberi 1,8 dolláros csökkenés után.
A kormány tegnap bejelentette, hogy jövő hét hétfőtől három hónapra 480 forinton rögzítik a normál benzin és a gázolaj árának felső határát. A lépés váratlan, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábban már beszélt a befagyasztás lehetőségéről. Európai példából kevés állhat a magyar kormány előtt, eddig csak Horvátország lépte meg befagyasztást, és ott eredetileg csak egy hónapra rögzítették az árakat, az aktuális árszinten, nem pedig jóval alacsonyabban. A lépéssel az üzemanyagok forgalmazói járnak rosszul, többek között a nagyobb szereplők, a Mol, az OMV és a Shell, nekik kell lenyelniük a befagyasztás negatív hatásait.
A nyersanyag kínálat terén strukturális csökkenés, a nyersanyag kereslet terén pedig strukturális növekedés van, mindez pedig egy nyersanyagpiaci szuperciklust jelent, ami „évekig, akár egy évtizedig is” eltarthat – jelentette ki Jeffrey Currie, a Goldmans Sachs globális nyersanyagpiaci elemzési vezetője a Reuters Commodities Summit rendezvényén kedden.
Az óceán mélyének hideg vizével hűtenek egy kórházat Francia Polinézián, a világ legnagyobb ilyen jellegű klimatizáló berendezése szombaton készült el Tahiti szigetén.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az OPEC+ olajtermelők visszautasították a kínálat növelésére vonatkozó amerikai felhívást, és ehelyett fenntartották a világjárvány miatt leállított termelés fokozatos visszaállítására vonatkozó terveiket.
Szinte már közhely, hogy jelentősen romlott az elmúlt években a globális biztonsági környezet; rendszeresen figyelmeztetnek a biztonságpolitikai elemzők arra, hogy nagyon megnőtt egy katonai konfliktus esélye, még a fejlett világban is. A nagyhatalmak és a kisebb országok is fegyverkeznek, a politikai vezetők bizalmatlanok, mindenki a konfliktus-prevenció fontosságáról beszél, miközben a rivális katonai hatalom agressziójától tart. Sajnos számos olyan gyújtópont van most a világon, amely felelőtlen döntések esetén fegyveres eszkalációhoz vagy akár globális konfliktushoz vezethet, összeszedtük azt az öt potenciális gyújtópontot, amely nemzetközi katonai konfliktushoz vezethet.
Október 31-én kezdődik a skóciai Glasgow-ban az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciája, a COP26, amelyen a világ több fontos vezetője is részt vesz, köztük Joe Biden amerikai elnök. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrég ígérte meg, hogy országa 2035-re már csak tiszta energiát fog használni, és Biden is ambiciózus zöld csomaggal készül a klímacsúcsra. Csakhogy Nagy-Britannia egyelőre nem fog tudni lemondani északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermeléséről, az amerikai elnöknek pedig előbb saját pártjával kellene elfogadtatni ígéreteit. Ha ez nem sikerül, az új amerikai adminisztráció más országokat sem lesz képes meggyőzni a klímavédelmi erőfeszítések szükségességéről.
A Mol 9 milliárd forintos beruházás keretében bővítette csurgói telephelyét, így a környéken felszínre hozott kőolajat tartályautók helyett az Adria vezetéken keresztül tudják a Dunai Finomítóba szállítani. Az Adria kőolajvezeték használatával évente több mint 15 000 tankautó-fuvart váltanak ki a társaság sajtóközleménye szerint, ezzel körülbelül 7000 tonna szén-dioxid kibocsátást szüntetnek meg. A beruházás keretében megépítették Magyarország legmagasabb, 28 méter magas kőolajtartályát is, amely 15 000 köbméter kőolaj tárolására alkalmas.
Már két éve van cél felett az infláció.
Az egyetlen üzem az országban.
Több eddig látott rendszert is leköröznek vele.
Meglepetést okozott a cég.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
Az egyetemi professzor, volt jegybankár a Checklist vendége volt.
