A lengyel-magyar testvériség megőrzésének szándékával hosszú ideig tűrtük a mostani lengyel kormány provokációit és képmutatását, mostanra azonban betelt a pohár, írja Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter.
Múlt héten egy hosszan tartó, meg nem nevezett betegség után elhunyt Vietnam vezetője, a 80 éves Nguyen Phu Trong. Az országban most bizonytalanság van a jövőt illetően, de ez egyelőre nem befolyásolja Hanoi kapcsolatait a legfontosabb partnerekkel – számolt be a South China Morning Post.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsorban Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a vendégünk, aki amellett érvelt nemrég megjelent írásában, hogy a jelenlegi helyzetünkben a gazdasági szempontból racionális lépés a kormány részéről a külpolitika konszolidáció lenne. Ennek jeleit ugyanakkor az EU-s elnökség első két hete alapján nem látjuk. Pedig ha más országok korábbi példáit vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk: meg lehet próbálni súlycsoporton felül beszállni politikai küzdelmekbe, de ezért később kritikus helyzetekben súlyos gazdasági árat lehet fizetni.
Indonézia nemrégiben választott új elnököt az ország élére, Prabowo Subianto csak októberben lép hivatalba, de már most számos kérdést felvet az ő várható külpolitikai irányvonala – írja a Foreign Policy Research Institute.
A cseh politikai vezetők között egyetértés van abban, hogy Oroszország agresszív politikája jelenti a legnagyobb veszélyt Csehországra és Európára - jelentette ki Petr Pavel cseh államfő kedden Prágában, miután a Hradzsinban találkozott Petr Fiala miniszterelnökkel és Andrej Babis volt kormányfővel, az ellenzéki Független Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökével.
Az Egyesült Államok egyik hírszerzője jelentett a kínai H-20-as lopakodó bombázójáról, amelyet az amerikai B-21-es gép fejlesztésére reagálva kezdtek el megépíteni. Az elmondások szerint még van mit pótolnia Pekingnek – számolt be a Defense One.
Antony Blinken amerikai külügyminiszer csütörtökön Sanghajban elmondta, hogy "egészséges gazdasági versenyre" törekszik Kínával, és felszólította Pekinget, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a Kínában működő amerikai munkavállalók és cégek számára.
Múltbéli vezető brit diplomaták és tisztviselők jegyzik azt a radikális változásokat sürgető javaslatot, amely szerint a brit külügyminisztériumot meg kellene szüntetni, és helyébe egy új nemzetközi ügyekért felelős tárcát kellene létrehozni "kevesebb gyarmatosítás korabeli képpel a falon." Szerintük a külügyminisztérium a jelenlegi formájában elitista, a múltban ragadt, és nehezen tudja egyértelműen ellátni a megbízatását.
Az elmúlt években egyre szorosabbá, legalábbis látványosabbá vált az a szövetség, amely Donald Trump volt amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között köttetett. Ennek jeleként a kormányfő februári évértékelő beszédében nyíltan fejezte ki bizakodását afelől, hogy 2025-ben visszatér Trump az amerikai elnöki székbe, emellett a külügyminiszter is hangot adott annak a kormányzati nézőpontnak, hogy a "kiváló magyar-amerikai kapcsolatok neve Donald Trump." Miközben a magyar kormány egyre nagyobb tétet rak a republikánus exelnök visszatérésére, a jelenleg hatalmon lévő demokrata adminisztrációval évek óta nem látott mélységbe zuhant az amerikai-magyar kapcsolatok minősége, ami megnyilvánul az amerikai nagykövettel történő heves szóváltásokban is. De vajon milyen érdekek lapulnak meg a politikai retorika mögött?
A következő hetekben, illetve hónapokban nem valósulnak meg a korábban betervezett cseh-szlovák kormányközi konzultációk, mert a jelenlegi helyzetben a cseh fél ezt "nem tartja alkalmasnak" - közölte Petr Fiala cseh miniszterelnök szerdán Prágában a kormány ülése után megtartott sajtótájékoztatón.
A várakozásoknak megfelelően Donald Trump, korábbi amerikai elnök nyerte a New Hampshire-i republikánus előválasztást. Egyetlen kihívója Nikki Haley, az ENSZ korábbi nagykövete fogadkozik, hogy folytatja a kampányt – számolt be a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Dohai Fórum keretében nyilatkozott Oroszország gazdasági-politikai helyzetéről, és bejelentette: Moszkva a háború következtében sokkal erősebbé vált - Írja a Taszsz hírügynökség.
Orbán Viktor a Külügyi Intézet 50. születésnapján megtartott beszédében arról beszélt, hogy Magyarországon vissza kell térni a miniszterelnök-központú külpolitika hagyományaihoz. Bírálta az előző kormányok „merjünk kicsik lenni” elvét, és szerinte Magyarországnak ambiciózusabb célokat kell kitűznie maga elé a külpolitikában. Az ideálisnak vélt nemzeti érdek alapú külpolitikát hangsúlyozva Orbán rámutatott a rugalmasság és a radikalizmus fontosságára. A radikalizmust nem csupán taktikai, hanem stratégiai eszközként is értelmezte, mint olyan politikai álláspontot, amely emeli Magyarország presztízsét és nemzetközi befolyását
Biztonságpolitikai ügyekben Washingtonhoz, kereskedelmi kérdésekben pedig Pekinghez húz a legtöbb nem nyugati, feltörekvő ország közvéleménye – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent felméréséből. Az ECFR szerint a kutatás eredményét úgy lehet összegezni, hogy egy olyan, úgynevezett „a la carte világ” időszaka jött el, ahol az egyes államok politikai, gazdasági kérdésenként váltogatják partnereiket a nemzetközi kapcsolatokban, minthogy egyszerűen minden egyes kérdésben elköteleznék magukat egy adott oldalra, nevezeten az USA vagy Kína mellé.
Rendszeresen fut a Sky News-on egy kérdezz-felelek panel: itt az olvasók tehetnek fel kérdéseket a brit lap elemzőinek, szakértőinek, újságíróinak az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Ma Dominic Waghorn külpolitikai elemző megválaszolt egy olyan kérdést, ami az orosz invázió kezdete óta alighanem sokakat foglalkoztat: mi lesz, ha az oroszok nyerik meg a háborút.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália között 2021-ben köttetett AUKUS-megállapodás a háromból két országban is belpolitikai vitát generált. Míg Ausztráliában attól tartanak, hogy az ország feleslegesen költ túl sokat az Egyesült Államoktól vásárolandó nukleáris tengeralattjárókra, addig utóbbiban saját hadászati potenciáljuk csökkenésétől félnek - írja az AsiaTimes.
Richard Moore, a brit MI6 hírszerzési szolgálat vezetője nagyon erős kritikákat fogalmazott meg Kínával szemben egy prágai konferencián. Szerinte egyértelmű, hogy Peking Oroszország mellett van, de emellett más diktatúrák támogatásában is részt vesz. Elmondta, hogy a korábbi óvatos kínai külpolitikai elvek megváltoztak, és ez aggodalmakra ad okot - írja a Politico.
Az Európai Unió szóvivője szerint indokolás nélkül lemondta Kína a szervezet külpolitikai vezetőjének, Josep Borrellnek tervezett látogatását. Idén ez már a második alkalom, hogy Borrell útját lemondták - írja a Reuters.
Azerbajdzsán és Törökország 2023-ban tizenhat közös hadgyakorlatot rendez, amelyek közül hatot már megtartottak - közölte Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök kedden Bakuban, miután tárgyalt hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogan török államfővel.