• Megjelenítés

közfoglalkoztatás

Közmunkásokkal spórolhatnak egyes állami intézmények

Bő egy éve tart a gyakorlat, miszerint különböző állami intézményekben - polgármesteri hivatalokban, földhivatalokban, adóosztályokon, stb. - irodai, karbantartói és gondnoki feladatokra közmunkásokat alkalmaznak, sokszor azért is, mert a közalkalmazottaknál jóval olcsóbbak és bérüket akár 95 százalékban is támogathatja az állam - tudta meg a Figyelő egy közszférában dolgozó forrástól. Tájékoztatása szerint a fenntartó minisztériumok tisztában vannak vele, hogy az intézmények így spórolnak.

Bérekre nem, csak a közmunkára költünk egyre többet

A GDP-arányos állami bérkiadások 2013 és 2016 között végig 10 százalék körül alakulhatnak, amennyiben a közfoglalkoztatás bérköltségét figyelmen kívül hagyjuk - áll az MNB friss Költségvetési Jelentésében. Ehhez képest a közfoglalkoztatási kiadások 2012 óta folyamatosan nőnek, így ezzel együtt a közmunkások bérköltsége is. Csak összehasonlításképp: az egészségügyben dolgozók béremelésére 16 milliárd forint jut jövőre, míg a közmunkaprogramok bérköltsége a jegybank becslései szerint 60 milliárd forinttal nőhet az idei összeghez képest.

A szakértők sem értik, mire jó a magyar közfoglalkoztatás

Az aktív munkaerő-piaci intézkedésekről rendezett beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete magyar, lengyel és szlovák kormányzati és nem-kormányzati szakértők, valamint az EB foglalkoztatáspolitikai főigazgatósága képviselőjének részvételével csütörtökön Budapesten, az Európa Pontban. Az EB szakértője szerint a jelenlegi magyar közfoglalkoztatási rendszert differenciálni kellene, mert jelenlegi formájában célcsoportjai egyáltalán nem érzékelik annak előnyeit. Ráadásul a közmunka sokszor kiszorítja az elsődleges munkaerő-piaci állásokat, így esetenként kontraproduktív. Az NGM elemzője elmondta, kialakítás alatt van a rendszer, amely a közmunkások elsődleges munkapiacra való visszatérését segítené jobban: a munkavállalókat például uniós társfinanszírozásból biztosított bértámogatással ösztönöznék arra, hogy érdekükben álljon a korábban közfoglalkoztatásban dolgozó embert alkalmazni.

Nem célszerű, mégis berendezkedtünk a közmunkára

A kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, ugyanis az nem lenne célszerű, mégis a középtávú tervek alapján az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költhetünk erre a célra, csak jövőre 340 milliárdot. Az ok a kormány által áhított teljes foglalkoztatás elérése, ám tényleg a közfoglalkoztatás fogja megoldani a munkaerőpiac problémáit? Nem valószínű, de erre minden bizonnyal a kormány sem számít. Körbejártuk, hogyan is hat a közmunka a foglalkoztatásra, és hogy miért látjuk úgy, hogy akarva-akaratlanul is hosszú távon berendezkedhet rá az ország.

Így szépítheti tovább a foglalkoztatást a közmunka

Kiszélesítené a közfoglalkoztatási jogviszony fogalmát a közfoglalkoztatási törvény legújabb tervezett módosítása, melynek értelmében abba a munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétel is beleszámítana - írja ma a Magyar Nemzet és a Világgazdaság is. A módosítás azért lényeges, mert a közmunkások statisztikai szempontból nem álláskeresőnek vagy munkanélkülinek számítanak, hanem a foglalkoztatottak létszámát növelik, így a tervezett változtatás valójában tovább torzítaná a már most is nehezen értelmezhető munkaerő-piaci adatokat.

Közfoglalkoztatási portált indított a kormány

Elindult a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja, amely széleskörű tájékoztatást nyújt a közfoglalkoztatóknak és közfoglalkoztatottaknak - tájékoztatta a tárca szerdán az MTI-t.

Még több közmunkást ígér idén a kormány

Budapesten és vidéken is csökkenhet idén a közfoglalkoztatottak száma tavalyhoz képest, noha az igény továbbra is óriási rá, hiszen sokaknak ez az egyetlen jövedelemforrásuk - számol be a Népszabadság. A Belügyminisztérium ugyanakkor cáfolta az erről szóló híreket, és közölte: a tavalyi 200 ezer fős keretet idén 213 ezer főre emelik.

Tényleg célszerű emelni a közfoglalkoztatást?

Czomba Sándor a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a napokban kijelentette, hogy a közmunkások létszámát további 50 ezer fővel emelni szeretné a kormányzat. Az eszköz megítélése szakértői körökben nem egyértelmű, a részletes mikrogazdasági elemzés még várat magára. Balatoni András, az ING Bank Magyarországi Fióktelepének vezető makrogazdasági elemzője szerint a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszában a közfoglalkoztatás kiterjesztése kontraproduktív intézkedés, feleslegesen torzítja a piaci allokációt, emellett pedig jelentős költségvonzata van.

Itt az igazság: mi lenne velünk közmunkások nélkül?

A közmunkaprogram egyre széleskörűbb elérhetőségének köszönhetően évek óta egyre nehezebb tiszta képet kapni a foglalkoztatottság helyzetéről Magyarországon. Csakhogy mostanra már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több évre visszamenő idősorral rendelkezünk a közfoglalkoztatottak létszámalakulásáról, így számszerűsíthetjük annak a foglalkoztatottságra gyakorolt hatását. Hogy megnézzük hogyan is állunk valójában, megkíséreltünk korrigált adatokat előállítani a munkanélküliség és a foglalkoztatottság állapotáról és valós alakulásáról.

Ez nem kiút a mélyszegénységből

Ferge Zsuzsa szerint nincs remény arra, hogy a közfoglalkoztatással ki lehessen kerülni a mélyszegénységből. A szociológus erről egy, a Magyar Szegénységellenes Hálózat kutatása alapján készült kiadvány szerdai budapesti bemutatóján beszélt. A közfoglalkoztatási csapda című tanulmány arra a következtetésre jut, hogy közfoglalkoztatás rendszere nem szüntethető meg, de javítani kellene rajta, például a bérek, a munkakörülmények és a bánásmód tekintetében - mondta Farkas Zsombor szociálpolitikus a sajtótájékoztatón.

Újra 200 ezer felett a közfoglalkoztatottak száma

Augusztus első napjaiban újra átlépte a kétszázezer főt a közfoglalkoztatottak száma - számol be róla szombati cikkében a Magyar Nemzet. Ennek fő oka az, hogy augusztus 1-jétől ismét elindították a kistérségi startmunka mintaprogramok több elemét. A téli közfoglalkoztatás áprilisi véget érésével egyik hónapról a másikra mintegy 100 ezer fővel esett a közfoglalkoztatásban állók állománya. Ez most fordult tehát vissza a kormány azon törekvésének (és anyagi támogatásának) hatására, hogy idén havi átlagban elérje a 200 ezer főt a közmunkások száma.

Plusz 40 milliárd közmunkára

A kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy több mint 40 milliárd forintot még hozzátesz az idei közfoglalkoztatási összeghez - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerő-piaci és képzési államtitkára hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.

Így emelkedett a bérünk idén

Az év első három hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban az első negyedévben 230 ezer forint volt, a versenyszférában 246 ezer forint. A nettó reálkeresetek emelkedése még a lényegében zéró inflációval is nagyon alacsony, nem éri el a két százalékot. Mindebben jelentős szerepe van azonban annak, hogy megnövekedett a közfoglalkoztatottak aránya, az első negyedévben átlagosan 203 ezren voltak, 150 ezer fővel többen, mint tavaly ilyenkor.

Ismét felturbózzák a közfoglalkoztatást

További források átcsoportosításával a korábban tervezett 140-160 ezer helyett havi átlagban 200 ezer fő közfoglalkoztatását tervezi a kormány. Még több embert foglalkoztatnának teljes munkaidőben, és lehetőség lenne az eddigi határozott időre szóló helyett határozatlan időre szóló közfoglalkoztatásra is - tudta meg a Magyar Nemzet.

Így tarol a közmunka

A tavalyi harmadik negyedévben 107 ezer fős foglalkoztatásbővülés 70 százalékát magyarázhatja a téli közfoglalkoztatás. Novembertől nem visszaesett, ahogy a korábbi években, hanem nőtt a foglalkoztatás. 2013 decemberében már 203 ezren voltak közfoglalkoztatottak a KSH friss jelentése szerint, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Közmunka nélkül igencsak távol lennének a foglalkoztatási csúcsok.

230 ezer forint volt 2013-ban az átlagbér

2013-ban az év átlagában 230 664 forint volt a bruttó átlagbér a nemzetgazdaságban, 3,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset 151 085 forint volt, 4,9 százalékos éves emelkedéssel. A nettó reálkeresetek 3 százalékkal nőttek a rekord alacsonyra csökkenő infláció mellett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál dolgozók száma lényegében stagnált 2013-ban az előző évihez képest, mivel a növekedés mindössze 0,1 százalékos volt. A közfoglalkoztatás azonban a várakozások szerint decemberben tovább bővült, az év utolsó hónapjában már 203 ezren voltak ilyen módon foglalkoztatottak, 116 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. Bár 107 ezer fővel emelkedett összességében a foglalkoztatás a tavalyi utolsó negyedévben, ennek hetven százalékát magyarázhatja az egyre növekedő közfoglalkoztatás.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility