2013-ban haladta meg utoljára a 40%-ot a részvénybefektetések aránya a modellportfólióban, az elmúlt hetek eseményei azonban most rég nem látott kockázatvállalásra ösztönzik a magyar befektetési szakértőket. A piacokat továbbra is a kötvénypiaci hozamok emelkedése és az infláció várható felfutása hajtja.
Összességében az éves terv 37 százaléka teljesült finanszírozási szempontból, így a korábbi elképzeléseknek megfelelően áprilistól ritkulnak a kötvényaukciók – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki közleményéből.
A Richter bejelentette, hogy a társaság külső finanszírozási lehetőségeinek felülvizsgálatát kezdeményezte annak érdekében, hogy javítsa a társaság akvizíciós képességeit.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére jelentős fiskális élénkítésbe kezdtek az országok, ennek következtében a GDP-arányos államadósság a világ szinte összes országában növekedett 2020-ban. Ebbe a trendbe illeszkedett a magyar államadósság alakulása is, mely megfelelt az európai uniós átlagnak, ugyanakkor a régióban a legnagyobb emelkedést mutathatta. Kedvező azonban, hogy az adósságstratégiai célokkal összhangban az EU átlagánál és a régió átlagánál is jobban nőtt az adósság átlagos hátralévő futamideje. Az adósság hosszítása csökkenti a refinanszírozási kockázatot, viszont rövid távon a kamatkiadások emelkedésének irányába hat. A válságra adott reakcióként a fejlett országok jegybankjai állampapír-vásárlásokkal és egyéb monetáris politikai eszközökkel stabilizálták az állampapírpiacot. Ennek eredményeként mérlegeik nagymértékben nőttek és a teljes államadósságon belüli részarányuk 20-40 százalékos szintre emelkedett. Újdonság, hogy a tavalyi év során a fejlett jegybankokon túl a feltörekvő országok jegybankjai is indítottak eszközvásárlási programokat. Az MNB hibrid megoldást alkalmazott: állampapír-vásárlásokkal közvetlenül, míg a fedezett hiteleszközzel közvetetten növelte az állampapírpiaci keresletet és sikeresen csökkentette a piaci kilengéseket.
20 milliárd forint értékű kötvénykibocsátást tervez Magyarország egyik legnagyobb portfóliójával rendelkező vállalatcsoportja, a KÉSZ Csoport. A lépéssel a cégcsoport csatlakozik a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjához. A kötvénykibocsátáshoz szükséges hitelminősítés során mind a vállalat, mind pedig a kötvény BB minősítést kapott. A 20 milliárd forintos friss tőkét új beruházásokra és kapacitásbővítésére fordítják, ezzel is tevékenyen hozzájárulva a járvány miatt visszaeső gazdaság újraindításához.
Nyitott gazdaságban nem tudjuk magunkat függetleníteni a globális folyamatoktól sem reálgazdasági, sem pénzpiaci szinten – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója elárulta: jól halad az idei terveik teljesítése, áprilisban a Föld napján pedig jön a korábban beharangozott 30 éves zöld kötvény intézményi befektetőknek.
Tavaly összesen több mint 500 milliárd forint értékben bocsátott ki zöld kötvényt Magyarország euróban és japán jenben. Most ennek az összegnek a felhasználásáról számolt be éves jelentésében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A befolyt pénzt a 2018-as és 2019-es költségvetés egyes energiahatékonysági kiadásaira számolták el, a legtöbbet a közösségi közlekedés beruházásainak finanszírozására.
Elképesztő emelkedést lehetett látni az utóbbi pár hétben az amerikai 10 éves állampapír hozamában, a befektetők a gazdaság és a fogyasztás beindulásával jelentős inflációemelkedést várnak, ezt árazzák most a piacok - írja a Reuters.
Piaci feszültséget generálhat az amerikai állampapírok piacán, hogy friss döntése alapján a Fed nem hosszabbítja meg április 1-jével azt a koronavírus miatt bevezetett szabályt, amely alapján nem kellett beleszámítani a bankok tőkeáttételi mutatójába egyes instrumentumokat.
Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban jelentősen felerősödtek a kamatemeléssel kapcsolatos várakozások, amit a 10 éves amerikai állampapír-piaci hozam elmúlt két hónapban látott, mintegy 40 százalékos emelkedése is jól mutat. Ennek ellenére a Fed a héten nem változtatott a kamatokon, és az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény tájékoztatása szerint erre egészen addig nem is kerül sor, amíg az infláció „egy ideig meg nem haladja a 2 százalékot”. Az SPB szakértői azonban úgy látják, hogy a 2021-ben várható jelentős amerikai gazdasági fellendülés, és az azzal párhuzamosan megugró infláció miatt, a Fed kénytelen lesz előbbre hozni a kamatemelési ciklust, és akár már az idei év vége felé elindítani azt. A legkorábban az év végén várható kamatemelkedés pedig jó befektetési lehetőségeket teremt a kötvénypiacokon.
Csütörtökön 10 bázisponttal emelkedett a tízéves amerikai referenciahozam, mely így 1,75%-on áll. Ez tavaly január óta a legmagasabb annak ellenére, hogy tegnap a Fed igyekezett megnyugtatni a piacot.
A várakozásoknak megfelelően beindult a hozamemelkedés Amerikában, azonban hiba lenne a mostani helyzetet a korábbi hasonló szituációkhoz hasonlítani. A Fed rugalmas politikájának köszönhetően még évekig maradhatnak az alacsony kamatok, és a hozamok emelkedésére is van még tér anélkül, hogy aggasztó lenne a folyamat.
Az amerikai gazdaság idén várható nominális növekedése alapján a jelenlegi 1,6 százalékos tízéves hozamszint egyáltalán nem drámai – mondta a Portfolionak Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója az elmúlt hetek piaci folyamataival kapcsolatban. A szakember szerint a jegybankok megpróbálják majd kihúzni a mostani helyzetet szigorítás nélkül, itthon viszont az MNB-nek problémát okozhat az, hogy a forint történelmi mélypontja körül jár, 370 felett fontos válaszúthoz érhetnek.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.