Annyira alacsonyra csökkent az eurózóna kötvénypiacain a likviditás, hogy nehéz egyszerűen árakat kapni az üzletkötéshez, ez pedig tovább fokozza az egyébként is rendkívüli mozgásokat: az olasz, spanyol, portugál, görög 10 éves hozamok hatalmas mértékben emelkednek ma is az eladási hullámban.
Az utóbbi napok intenzív emelkedése után kedden csökkent a magyar kötvények referenciahozama. Persze még messze van a pár héttel ezelőtti szint, de legalább enyhül a nyomás a piacon.
Jelentősen emelkedő hozamok, sikertelen aukció, alulteljesítő magyar kötvények – ezek jellemezték az állampapírpiacot az utóbbi napok piaci pánikjában. Úgy tűnik, hogy a biztos menedéket kereső befektetők szemében a magyar piac megint kockázatosnak számít, amin nem segítenek a kormány által is hangoztatott recessziós félelmek sem. Az egyelőre nem látszik, hogy a külföldi befektetők tömegesen menekülnének a magyar piacról, de az eladási hullám egyértelmű.
A világ legnagyobb hedge fundjának számító Bridgewater Associates is elismerte, hogy sok pénzt vesztett a koronavírus okozta piaci turbulenciák miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a gyenge kereslet és a megugró hozamok miatt nem értékesített 10 és 20 éves lejáratú államkötvényeket a mai aukciókon, 5 éves államkövényeket pedig a meghirdetett mennyiségnél 3 milliárd forinttal kisebb összegben, 17 milliárd forintért adott el. Ezzel párhuzamosan az ÁKK bejelentette, hogy a jövő hétre meghirdetett kötvénycsere aukcióit lefújja a piaci volatilitásra hivatkozva.
Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Komoly kilengéseket látunk hétfőn az európai kötvénypiacokon, a befektetők a biztos menedéknek számító papírokat, például a német és brit állampapírokat keresik, közben például az olasz hozamok nagyot ugrottak. Ráadásul a szokásosnál sokkal nagyobbak a kilengések, egyelőre mindenki a kormányok és a jegybankok válaszlépéseire vár.
Magyarország az élmezőnyben volt a tízéves állampapírhozam csökkenését tekintve 2012 és 2019 között, részben ennek köszönhetően csak Írországban és Görögországban csökkent nagyobb arányban az állam GDP-arános a kamatkiadása, mint nálunk – olvasható az OECD friss kiadványában. Mindez azt jelenti, hogy évente több százmilliárd forintot spórol meg a költségvetés, illetve az elemzés arra is rámutat, miért lépett el a hosszabb kötvények felé Magyarország.
Az utóbbi években rekord sebességbe kapcsolt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket szem előtt tartó ESG a befektetésekben, az ESG-piac kétszámjegyű hozammal való bővülése a legdinamikusabban növekvő területté vált az alapkezelői piacon. Különösen nagy a jó ESG-ratinggel bíró részvények iránti kereslet Európában, sőt, egyre nagyobb szerepet kap ez a szemlélet a vállalti kötvénypiacon is.
A JCRA a magyar devizaadósság minősítését „BBB+”-ról „A-”-ra, a forint adósságát „A-”-ról „A”-ra javította. A hitelminősítő kedvező döntésének okaként jelöli meg egyebek mellett a magyar gazdaság 5 százalék körüli növekedését, a termelékenység javulását, a beruházások növekedését és a bérek folyamatos emelkedését.
Novemberi indulása óta már 105 milliárd forintnyi nyomtatott Magyar Állampapír Pluszt vásároltak a magyar családok, az értékesítés 80 százaléka vidéken történt - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t. A pénzügyminiszter kiemelte: az értékpapír elektronikus formája is megőrizte népszerűségét, júniusi bevezetése óta több mint 3660 milliárd forintot jegyeztek belőle.
17 új ETF-et (tőzsdén kereskedett alap) hoz be a magyar piacra az Amundi Alapkezelő, az MNB már regisztrálta az alapokat - derül ki az alapkezelő közleményéből.
Bevezeti a kormány a zöld kötvényeket, az ilyen formában kibocsátott állampapírokból befolyó forrást klímabarát programokra költi az állam - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédén. A terv az adósságfinanszírozás új formáját jelentené.
Elképesztőt mentek az állampapírok tavaly: az MNB friss statisztikái szerint december végére több mint 8000 milliárd forintot tartott a magyar lakosság állampapírokban, egy év alatt tízszer nagyobbat nőtt az állomány, mint a többi értékpapírnál összesen. A befektetési alapok a jól teljesítő piacoknak köszönhetően megmenekültek, és úgy tűnik, újra erőre kaptak az ingatlanalapok is.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
Három hónappal meghosszabbítja az EU a nem teljesült ügyletekre vonatkozó új szabályozás bevezetését, így azt idén november helyett jövő februárban vezethetik be – írja a Financial Times.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük, az első a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatja be.
Fontos hír járta körbe a neves gazdasági portálokat: a Citigroup felfüggesztette munkájából egyik vezető kötvénypiaci tréderét, miután kiderült, hogy az illető ételt lopott az irodai konyhából - írja a Financial Times.
Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.
Az eredetileg tervezett 60 helyett 79 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy, hogy mindhárom futamidő esetében terv feletti volt az értékesítés. A leginkább figyelt új húszéves kötvényre is erős volt a kereslet, így kétmilliárddal több mint el, mint tervezték.
A jegybank mai döntésével 2024. július 24-től 25 bázisponttal mérsékdlőik az alapkamat, az irányadó kamatszint...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
