A "Kötvénykirálynak" is nevezett Jeffrey Gundlach a legutóbbi interjújában beszélt arról, hogy a kötvényhozamok miért esnek annak ellenére, hogy a friss adatközlések szerint a talpra álló amerikai gazdaságban erőteljesen emelkedik az infláció.
A márciusi tőzsdei bevezetése és az Euronext AScX indexhez való csatlakozását követően az eddigi legjelentősebb zöldkötvény-kibocsátást hajtotta végre a CTP. A két részletben kibocsátott kötvényekből összesen 1 milliárd euró bevételre tett szert a 4 milliárd eurós EMTN-programján belül. A kibocsátott kötvények között volt egy 500 millió euró értékű, négyéves lejáratú csomag és egy szintén 500 millió euró értékű, nyolcéves futamidejű csomag. A teljes kereslet értéke elérte a 4 milliárd eurót.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
A magyar portfóliómenedzserek többsége abban egyetért, hogy jelentősen átrajzolhatják az egyes országok újranyitási terveit és a világgazdasági fellendülést az egyre aggasztóbb, delta variánshoz kapcsolódó számok. Ha ez nem lenne elég, a volatilitás a piacokon új fokozatba kapcsolt, az infláció emelkedése továbbra is rányomja bélyegét a kötvénypiaci hozamokra, igaz, volt egy átmeneti fellélegzés.
Miközben az Európai Központi Bank tovább pörgeti az így is bőkezű gazdaságélénkítő politikáját, a világ többi jegybankja már továbblépett és sokan már a fékek behúzására készülnek. A diszkrepancia komoly hatással lehet az európai pénzpiacokra is - írja a Bloomberg.
Az Államadósság Kezelő központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest vegyesen mozdultak el a hozamok, a rövid oldalon érdemi esést láthatunk.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú államampírokat kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
A 30 éves lejáratú államkötvények hozama február óta először jár 2% alatt, miközben a 10 éves lejáratúaké 1,4% alá esett. A hozamcsökkenést a részvénypiacokon érzékelhető eladási hullám okozza, ahogy a befektetők a biztonságos kötvények felé fordulnak, de a Fed hitelessége is hozzájárult a folyamatokhoz - írja a Bloomberg.
A SunDell Estate bejelentette, hogy a cég igazgatósága a zöld kötvény kritériumoknak is megfelelő, fix kamatozású kötvények nyilvános kibocsátásáról határozott, elfogadva azzal egyidejűleg a kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó információs összeállítást.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a mai kormányinfón hozzászólt az EU jövőjével kapcsolatos vitákhoz. Június 19-én érkezhet a magyar kormány EU jövőjéről szóló munkaterve.
A Morgan Stanley már több elemzés írt a jelenlegi részvénypiaci ciklusról, és a bank elemzői szerint jelenleg egy piaci ciklus közepén vagyunk, amely időszakra jellemző az iránykeresés a tőzsdéken. Legfrissebb anyagában a Morgan Stanley elemzője azokat a kérdésköröket feszegette, amelyekben a befektetők nem értenek egyet a bank előrejelzésével, például azzal kapcsolatban, hogy jönnie kell-e egy nagyobb korrekciónak a tőzsdéken. Az elemzőház iránymutatással szolgált azzal kapcsolatban is, hogy mely szektorok teljesíthetnek jól a következő időszakban.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
Érdemes volt idén eddig nagyobb kockázatot vállalni, aki részvény, nyersanyag vagy abszolút hozamú alapba fektetett, akár 10% feletti hozamnak is örülhet. Különösen az járt jól eddig, aki bízott abban, hogy meglódulnak a nyersanyagalapok az inflációs félelmek hatására. A legnagyobb lakossági, forintos alapok hozama egyelőre nem ilyen meggyőző, és az OTP Supra is tovább gyengélkedik, bár már látni halvány javulást.
Bár az utóbbi időben kiugróan magas részvénykitettség jellemezte a Portfolio által megkérdezett magyar portfóliómenedzserek mintaportfólióit, májusban inkább visszavettek a kockázatos eszközökből a profik és előtérbe kerültek a pénzpiaci eszközök a befektetések körében.
A 2000-es évek kezdete óta a hitelderivatíva piac meghatározó részévé váltak a CDS-ügyletek. A népszerűségük annak köszönhető, hogy segítségükkel a hitelkockázat részben vagy egészben transzferálhatóvá, átruházhatóvá válik így lehetőséget nyújt a felek számára a kockázataikat diverzifikálni, szétválasztani. Ugyanakkor a CDS-piac egy másik fontos funkciót is betölt. A piaci szereplők számára visszacsatolást nyújt a vonatkozó alaptermékhez kötődő kockázati felárról, ami szerepet játszik az árazási és fedezeti stratégiák kialakításánál. A szuverén kötvénypiaci vonatkozásban emiatt tekintenek a CDS árára úgy, mint az országkockázat egyik legfontosabb mérőszámára. A helyzet azonban az elmúlt években sokat változott.
Ma már gyorsabb ütemben vásárolja az állampapírokat az MNB, mint a Fed, pedig az amerikai jegybanknak sokkal hosszabb gyakorlata van ebben. Ha az év végéig ilyen ütemben fenntartja a vásárlásokat a magyar jegybank, akkor a teljes államadósság 10 százalékánál is több lehet a kezében. Persze még ezzel is messze el lenne maradva a több mint a több mint tíz év alatt a másodlagos piacon aktív versenytársaktól.
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Mindig szomorú leszek, amikor hitelspirálban, vagy annak a határán levő ügyfelekkel beszélek. Ennek az egyik legfőbb...
Ma kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
A K&H Bank brókercége új lehetőséget indított, havi rendszeres megtakarítás ETF-ekbe. Hasonlóan működik, mint...
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
