A francia államadósság kockázati felára 2012 óta nem látott magasságba emelkedett szerdán, jelezve a befektetők növekvő aggodalmát az ország pénzügyi helyzete miatt. Eközben a német és amerikai kötvényhozamok csökkentek. A politikai bizonytalanság és a gyengülő gazdasági kilátások együttesen nyomják rá bélyegüket az európai kötvénypiacokra.
Számos fejlett gazdaság olyan hozamszint alatt értékesít államkötvényeket, amely a kockázatmentes ráta és az országkockázati prémiumának összege lenne, kihasználva a biztonságos eszközök iránti erős keresletet. Az alacsony kockázatú országok esetében a hatások szinte egy az egyben jelentkeznek, míg a magasabb kockázatú országoknál gyengébbek az euróövezetben, noha azt várnák, hogy mindenhol egységesen érvényesül. Ennek oka, hogy a különböző, de egyaránt biztonságos kötvények egymás helyettesítő termékeiként működnek recessziók idején – állapította meg friss tanulmányában a Centre for European Policy Studies.
Az egyik legfontosabb kérdés ma a piaci szereplők körében, hogy vajon mekkora inflációt fognak okozni a Trump által kivetett vámok. Ebben a cikkben amellett érvelünk, hogy a vámok nem biztos, hogy érdemben magasabb inflációval járnak, és ezt a 2018-as példa is alátámasztja. Ha ez az állítás igaz, akkor ebből érdekes kereskedési ötletek is adódhatnak.
A Masterplast kötvényesei nem gördítenek akadályt a vállalat soron következő hitelfelvétele elé, ugyanis tegnap egyhangúan megszavazták, hogy egyszeri felmentést adnak a társaságnak a nettó eladósodottsággal kapcsolatos kötelezettségvállalás alól, ami a korábbi kötvényfeltételek között szerepel – derül ki a társaság BÉT-en publikált közleményéből.
Az Adani Group, India egyik legnagyobb konglomerátuma, újabb nehézségekkel néz szembe, miután az amerikai hatóságok vesztegetési vádat emeltek a cégcsoport több kulcsfontosságú vezetője ellen. A vádak nyomán a Fitch hitelminősítő intézet ráadásul most megfigyelés alá helyezte az Adani Group egyes kötvényeit, ami további nyomást gyakorol a már amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalatra.
A legnagyobb vállalati bitcoin-tulajdonos, eredetileg szoftver-intelligenciában utazó MicroStrategy mintegy 5,4 milliárd dollár értékben vásárolt nemrég bitcoint, ami a vállalat legnagyobb bitcoin-vásárlása azóta, hogy több mint négy évvel ezelőtt elkezdte a kriptovaluta beszerzését - írja a Wall Street Journal.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
A vállalati kötvények árai mostanában nagyon magasak, ami azt jelenti, hogy a hozamuk túl alacsony lett. Mivel a gazdasági helyzet bizonytalan, sok befektető elkezdett shortolni, vagyis arra fogadni, hogy ezeknek a kötvényeknek az ára esni fog. Ez egyfajta biztosíték számukra, ha a gazdaságban rosszra fordulnának a dolgok.
Az eddigi tapasztalatok szerint, amikor az amerikai 10 éves kötvény hozama 4,2% fölé kerül, akkor a részvényekből elfogy az erő. Amíg ez a kapcsolat nem törik meg, addig a részvényekben nem tud jönni tiszta, trendszerű emelkedés. Nagy kérdés, hogy ez meddig mehet így és mi kell hozzá, hogy megtörjön ez a kapcsolat? Megnézzük azt is, hogy Trump elnök programja vajon javít, vagy ront-e ezen a helyzeten.
Az indiai milliárdos Gautam Adani ellen vádat emeltek az amerikai ügyészek egy 265 millió dolláros vesztegetési sémában játszott állítólagos szerepe miatt, ami két éven belül másodszor is mély válságba sodorta az üzletember konglomerátumát.
A BÉT oldalán tette közzé a Masterplast a kötvénytulajdonosoknak címzett felhívását azzal kapcsolatban, hogy közöljék írásban jóváhagyó vagy elutasító szavazatukat egy új hitelkeretszerződésről. Mint ismert, pénteken leminősítette a Masterplastot és a kötvényeit a Scope Ratings a társaság romló hitelmutatóira hivatkozva, a vállalat és a kötvények CCC besorolást kaptak, ráadásul további leminősítést helyezett kilátásba a hitelminősítő. A most tárgyalt, potenciális működőtőke-hitel célja a közvetlen likviditási nyomás enyhítése lehet, írta korábbi elemzésében a Scope.
Pénteken a Scope Ratings leminősítette a Masterplastot és a vállalat kötvényeit, megkérdeztük a cég elnökét, Tibor Dávidot, hogy mi lesz az NKP keretein belül kibocsátott kötvények sorsa, miből fogja finanszírozni az idei kötvénytörlesztést és hogy halad a stratégiai befektető keresése.
A Spirit Airlines, az amerikai diszkont légitársaság csődvédelmet kért, miután évek óta növekvő veszteségekkel, egy meghiúsult fúzióval és változó fogyasztói igényekkel szembesült. A cég bejelentette, hogy előzetes megállapodást kötött kötvénytulajdonosaival, és 300 millió dolláros adósságfinanszírozást szerzett. A légitársaság közlése szerint a normál működés folytatódik, és az ügyfelek továbbra is foglalhatnak járatokat - írta a Cnbc.
Pénteken leminősítette a Masterplastot és a kötvényeit a Scope Ratings a társaság romló hitelmutatóira hivatkozva. A vállalat és a kötvények CCC besorolást kaptak, ami annak fényében érdekes kérdéseket vet fel, hogy az MNB Növekedési Kötvényprogramjában való részvétel feltétele az, hogy legalább B- legyen a hitelminősítősi besorolás, ehhez képest a Masterplast már alacsonyabb kategóriában szerepel. Nem kis összegről van szó, hiszen a társaság összesen 15 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki az NKP keretein belül, a kérdés, hogy mi lesz ezek sorsa.
Ma esti közleményében a Masterplast közölte, hogy a Scope Ratings leminősítette a vállalatot és Növekedési Kötvényprogramban kibocsátott kötvényeit, és további lehetséges leminősítést helyezett kilátásba - derül ki a BÉT közleményéből.
A japán államkötvények hozamai pénteken emelkedést mutattak, amit a gyengülő jen és az amerikai jegybank elnökének szigorúbb hangvétele is befolyásolt. A piac egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy a Bank of Japan (BOJ) hamarosan kamatot emelhet.
A sorozatosan besült diszkontkincstárjegy aukciók után a mai három magyar államkötvény kibocsátás erős vételi érdeklődés, terv feletti értékesítés és csökkenő hozamok mellett, azaz összességében gond nélkül lezajlott. Figyelemre méltó, hogy az 5 éves papír iránt rendkívül erős, közel tízszeres volt a túljegyzés, így az Államadósság Kezelő Központ annál és a 10 éves kötvénynél meg is emelte az elfogadott ajánlatok volumenét.
A Wall Street-i bónuszok várhatóan először emelkednek idén 2021 óta, majdnem minden ágazatban kétszámjegyű kifizetések várhatóak – írja a Bloomberg.
Október végéig a tőzsdén kereskedett alapokba történő tőkebeáramlás már most meghaladta a korábbi egész éves rekordot – írja a Financial Times.
Közel 40 éve nem volt ilyen alacsony a kamatkülönbözet az amerikai vállalati szektor és az államkötvények hozama között, ennek pedig számos implikációja van arra nézve, hogy mire kell készülnie a befektetőknek a következő években.
Minden napra tartogat meglepetéseket az elnök.
Erős kijelentéseket fogalmazott meg.
Interaktív, díjmentes online előadás
Folytatódik a vámháború.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
