A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Az Európai Parlament és a tagállamok kedden (február 28-án) megállapodásra jutottak egy európai zöldkötvény-szabvány követelményeinek meghatározásáról – írja az Euractiv.
Sikertelen aukciók, elszálló hozamok – amikor ilyesmikről hallunk az állampapírpiacon, azok általában nem jó jelek. Az utóbbi hetekben a magyar piacon egymástól függetlenül két aggasztó tendencia jelent meg: egyrészt az MNB diszkonkötvényének változtatása kiszívja a keresletet a rövid oldalról, emiatt a felkínált diszkont kincstárjegyek nem is keltek el, másrészt van egy romló globális környezet, a befektetők hamar lemészárolták a januári bikát a kötvénypiacon. A kettő kombinációja pedig nem sok jót tartogat a magyar állampapírok számára.
Hasonlóan indult az év, ahogy tavaly befejeződött a befektetési alapok piacán: januárban a szektor 162 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtött, ebből viszont szinte a teljes összeget a rövid kötvényalapok zsebelték be. A január már jobb eredményeket hozott a befektetéseket tekintve is, ennek köszönhetően az alapok által kezelt vagyon egy lépéssel közelebb került a 10 ezermilliárd forintos szinthez.
Az alternatív befektetések helyett inkább a kötvénybefektetések felé mozdult el az Allianz, miután tavaly 6 milliárd dolláros bírságot kellett kifizetnie értékpapírcsalás vádja miatt.
Az amerikai hozamgörbe a kettő és 10 éves lejáratokon 1980-as évek óta nem látott mértékben vált inverzzé. Az inverz hozamgörbét az Egyesült Államokban minden esetben recesszió követte eddig.
650 millió dollár össznévértékben bocsát ki dollárkötvényeket az OTP, most megérkeztek az árazás részletei.
Dollárkötvényt bocsát ki az OTP, amelyben az OTP mellett a közreműködő pénzintézetek a BNP Paribas, a Citi, a JP Morgan, és a Morgan Stanley.
A világ legnagyobb nyugdíjalapjának számító japán nyugdíjalap már a negyedik egymást követő negyedévet zárta veszteséggel – számol be a hírről a Bloomberg.
A nagybankok közül a Credit Suisse lett az első, amely úgy döntött, leállítja az indiai milliárdos, Gautam Adani vállalatcsoportja által kibocsátott kötvényeinek elfogadását a privátbanki ügyfeleinek nyújtott margin-hitelek fedezeteként – számol be a hírről a Bloomberg.
Miután 2022 nagy részében a kötvénypiacokon a legtöbb hitelfelvevőt elutasítottak, most a kormányok és vállalatok példátlan, több mint 500 milliárd dolláros eladósodása indult meg. Több mint 20 év nem volt hasonló a piacokon.
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
Két dolog sem könnyítette meg a vegyes alapok számára a hozamszerzést tavaly: egyik oldalon ott voltak a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalon pedig az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a helyzetet. A legjobban teljesítő sorozatok között a 9% volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye inkább a nullához konvergált. Ezek után nem annyira meglepő, hogy 2021-ben még a legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért tavaly már nem kapkodtak annyira a befektetők.
A kormány és az adósságkezelő próbálja megfékezni a kamatkiadások nagyon durva elszállását, ennek azonban ára lesz, hiszen kénytelenek lesznek rövidebb futamidejű papírokat kibocsátani 2023-ban és ismét devizában eladósodni – nagyjából így foglalható össze az ÁKK karácsony előtt bemutatott jövő évi finanszírozási terve. Egyelőre kérdés a lépés piaci fogadtatása, általában a külföldi befektetők és a hitelminősítők két dolognak nem nagyon szoktak örülni: a rövidebb papíroknak a megújítási kockázat miatt és a devizában történő eladósodásnak az árfolyamkockázat miatt. Vagyis a befektetők szemében valószínűleg inkább negatív a most bemutatott finanszírozási terv, a következő hónapokban az is kiderül, hogy ez jár-e bármilyen piaci hatással.
Nagyon ritkán fordult elő az elmúlt közel száz évben, hogy egy adott évben a részvény- és a kötvénypiacon is esés legyen, 2022 sok szempontból kivételes év volt, és ebben a tekintetben is bekerülhet a tőzsdei történelemkönyvekbe, mert nagyot esett a részvény- és a kötvénypiac is. Az események részben a recessziós félelmekkel és az elszabaduló inflációval magyarázhatók, olyan ritka helyzet állt elő, amiben a jegybankárok nem tudják automatikus lazítással segíteni a gazdaságot és ezzel együtt a részvénypiacokat, mert a magas infláció miatt kénytelenek szigorítani, ami a részvény- és a kötvénypiacon is esést vált ki. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP 10-es sztorija.
Több mint 10 éve nem volt arra példa, ami idén történt az ESG-alapoknál: több pénzt vontak ki belőlük a befektetők, mint amennyit befektettek. Ez az ukrajnai háborúval, a gyengén teljesítő pénzpiacokkal és az iparág elleni politikai visszhangokkal magyarázható – írja a Reuters.
Az elmúlt időszak szenvedése után egyre vonzóbb hozamszintre kerülnek az európai vállalati kötvények. Közben az amerikai és az európai gazdaság lefékeződésével és az infláció ütemének lassulásával jelentős árfolyamnyereségre lehetett szert tenni az állam- és vállalati kötvények piacán az elmúlt hetekben. Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője legújabb írása azt mutatja be, hogy milyen tényezők mozgatják napjainkban a kötvénypiacot, milyen lehetőségek kínálkoznak, és végső soron, hogy váltak a kötvények újra vonzó eszközosztállyá a részvényekkel szemben.
Milyen várakozásokkal vág neki a 2023-as évnek a magyar KKV-szektor? Mennyire vannak felkészülve rendkívüli helyzetekre, és milyen problémákat okozhat az alulbiztosítottság, a biztosítási portfóliók elöregedettsége és inkonzisztenciája? Egyebek mellett ezekről a témákról is kérdeztük Keszthelyi Eriket, a Hungarikum Alkusz Cégcsoport alapító-társtulajdonosát.
Sok mindent lehet mondani a tőzsdék idei évére, de azt nem, hogy unalmas lett volna. Viszont a tőzsdék a jövőt árazzák, így az izgalmasabb téma már nem az, hogy mi történt idén, hanem hogy mi vár ránk jövőre. Persze nem teljesen elhanyagolhatók az idei év történései sem, hiszen ezek közül számos a 2023-as évre is áthúzódik és meg fogja azt határozni. A mai írásban összegyűjtöttem, hogy mire számítunk a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban; milyen tendenciák várhatók részvénypiacokon; és végül azt is, hogy miért lehetnek jövő izgalmasak a kötvénypiacok.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Hold Alapkezelő írását olvashatják:
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
A kritikus infrastruktúra az orosz hackerek célpontja.
Kettészakadt az ország, itt-ott beütött a tavasz.
Nem ijedt meg Kijev a múlt heti MIRV-csapástól.
Nem igazán erre számítottunk.
Új adatok derültek ki az elektromos autó beszerzési pályázatról.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
