Új befektetési környezetet hozott a 2020-as évtized, sok dolog megváltozott a 2010-es évekhez képest – hangzott el az Aegon Alapkezelő szerdai konferenciáján. Az alapkezelő szakemberei szerint rövidtávon nehéz jobb befektetést találni a kötvényeknél a jelenlegi hozamszintek mellett, de a gazdasági kilátások javulásával 2023-ban eljöhet az a pillanat, amikor a részvények is vonzóvá válnak.
Szerdán került sor Magyarország második Zöld Panda Kötvényének kibocsátására Kínában, amelynek összege 2 milliárd jüan (RMB), futamideje 3 év, fix kuponja 3,75% - olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közleményében.
A Budapesti Értéktőzsde oldalán tette közzé a sikeres kötvényjegyésről szóló tájékoztatót az OTP.
A legnagyobb orosz banknak számító Sberbank kínai jüanban denominált kötvények kibocsátását fontolgatja - közölte csütörtökön az egyik vezető a Reuters beszámolója szerint.
A UBS 375 millió svájci frank értékű kötvényt bocsátott ki, amely a svájci bank csütörtöki közleménye szerint a világ első olyan digitális kötvénye, amellyel nyilvánosan kereskednek, és amelyet mind blokklánc-alapú, mind hagyományos tőzsdéken elszámolnak - írja a Reuters.
A piaci szakértők szerint az államkötvények piacán még fél-egy évig is eltarthat a mostani volatilis állapot, miután a jegybankok tovább szigorítanak az infláció letörése érdekében – számol be a hírről a Reuters.
Jelenleg hihetetlenül nagyok a gazdasági teherbíró képességekben megmutatkozó különbségek az Egyesült Államok és a világ többi része között. Miközben az USA úgy viseli az egy év alatt a nulláról 4,5 százalékra emelkedő kétéves amerikai államkötvényhozamot, hogy közben 53 éves mélyponton van a munkanélküliség, addig a világ többi részén egyre komolyabb problémákat okoz a dollárszűke és az elszálló hozamszintek. A Fed még nem akar engedni szigorítási elképzeléseiből, ám könnyen lehet, hogy valamilyen rendszerszintű kockázat hamarabb üti fel a fejét a világban, minthogy az amerikai jegybank inflációellenes harca sikeres lenne. Egy ilyen helyzetben jöhet el a Fed „Legyen meg a ti akaratotok!” pillanata.
A vállalati zöld kötvények kibocsátásának többféle módszertan szerinti kritériumrendszere van jelenleg. Az egységes módszertan, illetve az átlátható és egymással összehasonlítható zöld paraméterek ezen a területen is nagyon hiányoznak. Az Európai Bizottság ezt felismerve, tavaly nyáron benyújtotta a European Green Bond Standard (EuGB, Európai Zöld Kötvény Sztenderd) előterjesztését, amely egy a befektetők szemében is megbízható keretet kíván biztosítani a zöld kötvények EU-n belüli egységes és transzparens kezelésére. Bár a tavaly nyári javaslat még nem forrott ki és jelenleg is zajlik a tagállamokkal az egyeztetés, a szakma már nagyon várja az egységes módszertant. Arra lehet számítani ugyanis, hogy ezáltal majd nő a tőke áramlása a zöld és összességében fenntarthatóbb projektek felé. Természetesen nem titkolt cél az sem, hogy a hírekben egyre sűrűbben felbukkanó ”greenwashing” jelenséget is visszaszorítsák, hiszen mostanság jól látható, milyen mértékben alá tudja ásni az egész rendszer hitelességét.
Szeptember végéig az egész évre tervezett adósságfinanszírozás 86 százaléka teljesült, vagyis időarányosan jól áll az ország forrásbevonása – közölte hétfőn az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A legjobban az intézményi forintkötvény-piac áll, de a lakossági forrásbevonás is teljesült eddig időarányosan, még az új, magasabb kamatozású papírok nélkül is.
Az orosz Országos Elszámolási Értéktár (NSD) hétfőn követelte, hogy az Európai Unió ismerje el a vele szemben bevezetett szankciókat jogellenesnek, és fizesse meg a felmerült jogi költségeket - írta meg a Reuters.
Alternatív befektetéseket kezdtek el értékesíteni gazdagabb befektetőknek a vagyonkezelők, miután az intézményi befektetők körében egyre kevesebben vannak, akik még friss pénzeket tudnak ebbe a szektorba allokálni – számol be a hírről a Financial Times.
A Bloomberg globális kötvényindexe 20 százalékot esett tavaly januári csúcsához képest, ezzel 1990 óta először köszöntött be a be medvepiac – írja a lap. Az új helyzethez a befektetőknek is igazodni kell, hiszen nagyon rég fordult elő, hogy a részvények és a kötvények kéz a kézben gyengüljenek.
Miközben a recessziós félelmek, az energiaválság és a magas infláció árnyékolja be a befektetési piacokat, a friss portfólió-ajánlókban a magyar vagyonkezelők találtak egy igen magas hozamot biztosító befektetési lehetőséget itthon. A modellportfólióban sosem látott szintre emelkedett a kötvénybefektetések aránya, a részvényeké pedig rekord alacsony szint közelébe csökkent.
Az S&P Global nemteljesítésre (defaultra) minősítette le a srí lankai kötvények besorolását, miután az ország a politikai és gazdasági válság közepette elmulasztotta a kamat- és törlesztőrészletek kifizetését – számol be a hírről a Financial Times.
A magas infláció a befektetési hozamok reálértékét is jelentősen csökkenti, a látraszoló betétekben tartott megtakarítások igen sebezhetőek a pénzromlás hatásaival szemben. Magasabb inflációs környezetben a reáleszköz-befektetésekkel potenciálisan nagyobb hozamokat lehet elérni: az ingatlanok, az infrastruktúra, a természeti erőforrások vagy a hosszú élettartamú fizikai eszközök jobban ellenállnak az infláció hullámzásainak, sőt, a befektetések jelentős hozammal is kecsegtethetnek. Ennek ellenére a közel 18 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarítás jelentős része nélkülözi az értékállóságot biztosító reália-befektetéseket, készpénzben vagy látraszóló betétben várja, hogy folyamatosan veszítsen az értékéből. Az Invesco szerint a befektetések diverzifikálása jelenthet csak biztonságot, a legkiszámíthatóbb megoldás olyan alapokba fektetni, amelyek tartalmaznak reáleszközöket is.
Csütörtökön tovább emelkedett a magyar állampapírok másodpiaci referenciahozama, így lassan 10 százalékos jegyzésről beszélhetünk néhány futamidő esetében. A hozamok emelkedését egyrészt a folyamatosan emelkedő kamatvárakozások okozzák, másrészt az elmúlt két-három napban a forint piacán látott negatív hangulat a kötvénypiacra is átgyűrűzött.
Újabb nagy kínai ingatlanfejlesztő került bajba, a Shimao Csoport ugyanis nem tudta teljesíteni adósságfizetését – számol be a hírről a CNN.
Mivel a részvények és az állampapírok részben a Fed kamatemelésére reagálva újból zuhannak, a klasszikus 60/40, vagyis 60 százalékban részvényekre és 40 százalékban kötvényekre allokált befektetési módszer sem teljesít túl jól, az ilyen portfólió értéke az aktuális negyedévből eltelt eddigi időszakban mintegy 14 százalékot zuhant. A Bloomberg által összeállított adatok szerint ez rosszabb negyedéves eredmény, mint a 2008-as globális pénzügyi válság mélypontján és a világjárvány idején.
Részben a bankok egyszeri, 73,5 milliárd forintos rendkívüli befizetéséből, részben pedig egy június eleji 75 milliárd forintos kötvénykibocsátásból visszafizette az Országos Betétbiztosítási Alap a Magyar Nemzeti Banktól március elején kapott áthidaló kölcsönét.
Evakuálni kellett a hatóságoknak.
Gyors gazdasági növekedés kell, különben nem lehet kitermelni – ismerte el a kormányfő.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Folyamatosan növelik a termelést.
Mindehhez ígéretet kaptak 510 ezer milliárd forint összekalapozására.
Páros interjú az NKFI Hivatal elnökével és a frissen kinevezett tudományos társelnökével.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
