A KSH ma kiadott adminisztratív adatai alapján áprilisban 200 ezerrel alacsonyabb volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. A koronavírus-járvány időszakában a vállalati szféra épített le, míg a költségvetés tartotta a létszámot.
A gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt, 2014-től 2018 végéig, 1400 milliárd forint bevételt eredményeztek a magyar költségvetésnek - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárát a gazdaságfehérítő lépések részleteiről kérdeztük annak apropóján, hogy szerdán, július elsejétől élesben fog már működni az online számlázás kiterjesztése. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem csupán fehérítési célt szolgál, ugyanis így még teljesebb adatvagyonhoz jut hozzá a NAV, ami az alapja lehet a kockázatkezelés, ellenőrzés hatékonyságának fokozásának, valamint az áfabevallás kiajánlásának. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az online rendszerekből érkező adatokat hogyan használták fel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet elleni védekezés során.
A koronavírus-járvány indulásakor hozott gyors intézkedések, például a járulékcsökkentés vagy a hitelmoratórium nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a válság első szakaszát az átlagosnál sikeresebben átvészelő államok között szerepel nem csak az egészségügyi, hanem a gazdasági oldalon is - jelentette ki a Világgazdaságnak adott interjúban Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára.
Nem lehet megoldani az Európai Unió (EU) valamennyi problémáját a koronavírus-világjárvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alappal, nélküle viszont a közösség minden gondja tovább súlyosbodna - mondta a júliusban kezdődő soros EU-elnökségre készülő német kormány vezetője egy hétvégi lapinterjúban, amely hat európai újságban, köztük a német Süddeutsche Zeitungban jelent meg.
Néggyel nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, és három beteg elhunyt. A négy új fertőzött közül 2 Budapesten, 1-1 pedig Zala és Hajdú-Bihar megyében él. Az aktív fertőzöttek száma hárommal csökkent tegnap óta.
Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt sok munkavállaló veszítette el az állását, vagy csökkent a jövedelmük, ezért fontosnak tartom, hogy ebben az időszakban biztosított legyen számukra a segítség, például lehetőség az átképzésre. A munkahelyek megőrzését, a bővítést a kormány is fontosnak gondolta, ez a jövő évi költségvetésben is világosan rögzítve van – mondta a Portfolio-nak Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A jövő évi büdzsé megalkotóinak nagy fegyelmezettségre van szüksége, oda kell figyelni a kiadásokra, amelyek összességében nem emelkedhetnek, és – hasonlóan az elmúlt évekhez – jelentős, ám rugalmasan felhasználható tartalékokat is be kell építeni a költségvetésbe. Domokos László azt is elárulta, az ÁSZ hogyan tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez a koronavírus-járvány idején. Szerinte az otthoni munkakörülmények egy magasabb fokú nyugalmi helyzetet jelenthetnek, ami végső soron eredményezheti azt, hogy a munkavállaló hatékonyabban dolgozik. Ugyanakkor egyes munkáltatóknak problémát jelenthet, hogy nem állnak rendelkezésére azok az eszközök, amivel irányítani tudják a munkafolyamatokat. Végül azt is elmondta, hogy miért van szükség az állam aktív szerepvállalására a gazdaságban.
A világgazdaság kilátásai romlottak az elmúlt hónapokban, de legalábbis nem javultak a Reuters körképe szerint, a recesszió mélyebb lehet, mint azt a múlt hónapban előrevetítették. A lap által megkérdezett közgazdászok 2020-ra 3,7%-os visszaeséssel számolnak, és a munkanélküliség még 2021 végén sem áll majd vissza a válság előtti szintre.
Sem a sör, sem az üdítő vagy az ásványvíz értékesítésére nem köthetnének kizárólagos szerződést a nagy gyártók a forgalmazókkal - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön elfogadta Kósa Lajos (Fidesz) ezt kezdeményező javaslatát.
A kormány jogszabályváltozást javasol a kata versenyképességének megőrzése érdekében, így a kata továbbra is az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legkevesebb adóteherrel járó adófajtája maradhat. A változás csak a szabályokat kijátszó nagy cégeket érinti, amelyek jövőre már nem élhetnek vissza a szabályokkal, és nem alkalmazhatják azt a foglalkoztatás alternatívájaként - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Magyarország a járvány elleni védekezés új szakaszába lépett: az emberek egészségének megvédését követően a gazdaság újraindításán és új munkahelyek teremtésén van a sor – jelentette ki Varga Mihály a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs alakuló ülését követően. A pénzügyminiszter kiemelte: a törzs elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, ezért azonosítja és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, bürokratikus terheket, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését.
A jövő évtől tartósan 22 milliárd forint többletforrás állhat rendelkezésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóintézet-hálózatának működésére, illetve fejlesztésére. Ennek jelentős része bérfejlesztésre fordítható - jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Maróth Miklós, az ELKH elnöke egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
A koronavírus kitörése alaposan átírta a kormány terveit, ám a járvány nem vetette vissza a költekezési kedvét, sőt. A jövő évi költségvetés kitekintő fejezetének vizsgálata azt mutatja, hogy a kormány sokkal nagyobb összeget oszt újra az állami büdzsén keresztül, mint azt korábban tervezte, de nem minden kiadási célt engedi elszállni.
Japán a hatalmas kiadások ellenére nem mond le a céljáról, hogy költségvetési többletet érjen el 2025-ig, mondta a pénzügyminiszter kedden. A japán GDP-arányos államadósság az egyik legnagyobb a világon, és a koronavírus idején látott költekezés jelentősen megnöveli a hiányt. A japán kormányhoz közel álló források szerint emiatt aligha lesz tartható a költségvetési cél.
A gazdaság növekedését fékező adminisztratív szabályok kiiktatása lesz a feladata az újonnan megalakuló "gazdaságvédelmi operatív törzsnek", mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Varga Mihály. A pénzügyminiszter azt is elmondta, hogy eddig mintegy 1400 milliárd forintot költött az állam a válság közvetlen hatásainak kezelésére.
Pénteken tárgyalnak először az Európai Unió vezetői a közösség új költségvetéséről és a koronavírus-járvány kezelésére tervezett európai mentőcsomagról. A várakozások szerint az ülés központi kérdése lehet a magyar álláspont, a CNBC csütörtökön azzal vezette fel az eseményt, hogy a magyar kormány véleményét mutatta be.
Az Európai Unió tagállamai további finanszírozást igényelhetnek a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz révén rendelkezésre álló 220 millió eurót (76 milliárd forint) kitevő forrásból az alapvető áruk, az orvoscsoportok és a koronavírussal fertőzött betegek szállításához - közölte a válságkezelésért felelős biztos csütörtökön.
A koronavírus-járvány 1200-2000 milliárd forintos kiesést is okozhat a költségvetésben - mondta Gulyás Gergely a mai kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter továbbá elmondta, hogy a járvány idején 200 ezer alatt maradt a munkanélküliek száma, és nagyrészt a szolgáltatószektorban, a turizmusban szűntke meg a munkahelyek. Elmondta továbbá, hogy a kata szabályai egyelőre nem változnak, mert a járvány idején nem tartották indokoltnak a felülvizsgálatát, de tudnak a visszaélésekről. Az európai helyreállítási alap igénybevételéről még nem született döntés, de a kormány hitelt csak egyéb hitel kiváltására kíván felvenni. Mindezek mellett szóba került az aktuális járványhelyzet, a Lánchíd felújítása, a Malév GH csődje, és a kórházak finanszírozása.
Újabb pótköltségvetésen dolgozik a német kormány a koronavírus-járvány miatt, a hétfőn ismertetett tervek szerint a hiány 200 milliárd euró (70 ezer milliárd forint) fölé, az eddigi rekordot nagyságrendekkel meghaladó szintre emelkedik idén.
Az első negyedévben még növekedni tudott a magyar gazdaság, de így is elkerülhetetlennek tűnik a recesszió 2020-ban – olvasható az Erste Bank friss elemzésében. A szakértők összességében idén a GDP 4,6%-os visszaesésére számítanak, a költségvetési hiány pedig magasabb lehet a kormány céljánál. Az elemzők szerint az MNB-nek sikerült stabilizálnia a forintot, a következő időszakban sem számítanak jelentős gyengülésre.